Meghalt az amerikai Legfelsőbb Bíróság liberális ikonja, a halála pedig háborút indíthat

The Notorious R.B.G – így emlegették az amerikai baloldalon a keleti parti hip hop legendás alakjára, a szintén brooklyni születésű The Notorious B.I.G-re utalva Ruth Bader Ginsburgöt, az amerikai Legfelsőbb Bíróság legidősebb női tagját, aki 87 éves korában halt meg pénteken. Nem túlzás: ami Biggie a keleti parton, az Ginsburg a tengerentúli liberálisoknak – egy korszakalkotó karakter, aki gyökeres változásokat hozott a maga műfajába. 

Az egyenlősdi harcosa

Ginsburg – leánykori nevén Bader – 1933-ban született Brooklynban, jogi tanulmányait az Egyesült Államok legnevesebb egyetemein folytatta, a Columbián szerzett diplomát. A nemek közötti egyenlőség szempontjából akkor még nagyon más idők jártak, ezért Ginsburg eleinte el sem tudott helyezkedni, így többek között a Columbia Egyetemen kezdett el tanítani. A férfiak és nők közötti egyenlőség, illetve a két nem jogainak azonos szintű alkotmányos védelme Ginsburg legfontosabb ügyévé vált, az 1970-es években jó pár ezzel kapcsolatos ügyben képviselte ügyfeleit a Legfelsőbb Bíróság előtt. 

Az 1980-as évektől Ginbsurg jogi pályája egyre látványosabban kezdett emelkedni, a csúcspontját pedig 1993-ban érte el, amikor Bill Clinton a legfelső bíróság tagjává jelölte őt. A Legfelsőbb Bíróság az egyik legfontosabb, joggal kapcsolatos intézmény az Egyesült Államokban – nem csak azért, mert ténylegesen ez a legfelsőbb bíróság az országban, hanem azért is, mert a testület jogértelmezési gyakorlata alapjaiban határozza meg a tengerentúli jog karakterét. Gyakorlatilag a SCOTUS névvel is illetett testület

A Legfelsőbb Bíróság tagjainak megbízása életük végéig szól, így tehát az őket jelölő elnökök még jóval hivatali idejük végét követően is hatással vannak az ország életére (gondoljunk bele, a Ginsburgöt jelölő Bill Clinton már majdnem húsz éve nincs hivatalban!). Nem mintha mindenki elégedett lett volna Ginsburg jelölésével – a baloldalon sem. A bírónő ugyanis általánosságban baráti viszonyban volt konzervatívabb kollégáival is, ami miatt sokan azt vetették Clinton szemére, hogy rosszul választott, Ginsburg pedig nem más, mint a republikánusok bábja.

Talán akarva sem tévedhettek volna nagyobbat. Ruth Bader Ginsburg, a Legfelsőbb Bíróság második női tagja hamar a testület liberális szárnyának oszlopos, hangadó tagjává vált. Mindamellett Ginsburg gyakran fogalmazott meg különvéleményeket a testület ítéleteivel kapcsolatban – például olyan, számára különösen fontos ügyekben is, mint a nők abortuszhoz való joga. Ginsburg kifejezetten abortuszpárti volt. Szerinte ez „valami központi fontosságú egy nő életében és méltóságában. Ez egy olyan döntés, amit saját magának kell meghoznia. És ha a kormány hozza meg ezt a döntést a számára, az azt jelenti, hogy nem kezeli teljesen felnőtt emberként, aki felelős a saját döntéseiért.”

Új háború peremén

Ginsburg, aki magánemberként leginkább az operáért és az unokáiért rajongott, évek óta különböző egészségügyi problémákkal küszködött, és

„Szeretnék maradni, amíg még teljes gőzzel tudom csinálni ezt a munkát” – válaszolt a felvetésekre a bírónő, aki természetesen abban reménykedett, hogy a 2016-os választást Hillary Clinton nyeri majd meg, így az utódját is egy demokrata elnök, a Clinton házaspár másik tagja jelölheti majd ki. Nem így történt, az idősödő Ginsburg egészségét pedig egyre inkább kikezdte a rák, amivel az 1990-es évek vége óta küzdött. A bírónő idén júliusban jelentette be, hogy kiújult a betegsége, ami a máján talált léziókkal párosult. 

Hogy mit jelent Ginsburg halála? A legegyszerűbben fogalmazva: háborút. A kilencfős Legfelsőbb Bíróság tagjainak többsége, köztük a Donald Trump által jelölt Neil McGill Gorsuch és Brett Kavanaugh konzervatív beállítottságú. Noha Ginsburg kívánsága halála előtt kifejezetten az volt, hogy utódját már csak a novemberi választásokat követően jelöljék ki, nem lenne meglepő, ha a mostani választási kampány alatt a Trump-adminisztráció gyorsan megpróbálná feltölteni a megüresedett helyet. Ez már önmagában is muníciót jelentete a hivatalban lévő elnök itt-ott még döcögő kampányának, hiszen Ginsburg utódja lehetne a harmadik bíró, aki Trump hivatali ideje alatt foglalhatja el a helyét a Legfelsőbb Bíróságban – a legtöbb elnök nevéhez általában két ciklus alatt fűződik ennyi kinevezés. És persze ott van az is, hogy ezzel a jelöléssel Trump ismét lehetőséget kap arra, hogy közvetve ugyan, de meghatározza az amerikai jog karakterét, méghozzá jóval a hivatali idejének lejártát követően is. 

Ami az elnököt illeti, ő pénteken elismerősen nyilatkozott Ginsburgről. Szerinte a bírónő egy „ragyogó elme”, aki „nagyszerű életet élt, függetlenül attól, hogy az ember egyetértett-e vele vagy sem”,  az „állásfoglalásai, ideértve a nők és fogyatékkal élők jogi egyenlőségével kapcsolatos, közismert döntéseket, minden amerikait és nagyszerű jogászok generációit inspirálták”. A szép szavakon túl viszont egyértelmű, hogy

és Trump már korábban is jelezte, hogy ha elnöksége utolsó hónapjaiban megüresedne egy hely a Legfelsőbb Bíróság tagjai között, nem teketóriázna sokat a feltöltésével. 

Időszűke

Ginsburg utódjának kinevezése viszont hitelességi kérdés is a republikánusok számára, mégpedig a konzervatív Antonin Scalia négy évvel ezelőtti halála miatt. A Reagan elnök által jelölt, konzervatív Scalia halálát követően az Obama-adminisztráció természetesen szeretett volna új bírát jelölni a helyére, csakhogy ez akkor a republikánus többségű szenátus ellenállásába ütközött. A testület akkor arra hivatkozott, hogy a hivatali idejének végén járó elnök részéről nem volna túl nagyvonalú, ha búcsúzóul még gyorsan bejuttatná valamelyik emberét a testületbe. A Trump-adminisztráció viszont most éppen erre készül, igaz, Trump még újrázhat az ősszel. 

Trump akár már a jövő hét folyamán is megnevezheti a jelöltjét – korábban a 48 éves Amy Coney Barrett neve merült fel –, de a teljes procedúra akár két hónapot is igénybe vehet, vagyis csak jóval a választást követően érhet véget. Az utód kijelölése tehát nagyban függ attól, hogy Trump megnyeri-e az elnökválasztást, máskülönben jó esély van arra, hogy a jelöltje nem kapja meg a szükséges támogatást. 

Arról, hogy Brett Kavanaugh kinevezése 2018 nyarán-őszén milyen elkeseredett harc közepette történt meg, itt írtunk: Így akarja kinyírni Trump bírójelöltjét az amerikai baloldal. A Kavanaugh-kinevezéssel kapcsolatos összes hírünk itt olvasható.

A nyitóképen: Ruth Bader Ginsburg. Fotó: NYT