Liberális demokrata momentumok

II. évfolyam 28. szám | Első karakter
2020. július 9.

Szilvay Gergely

Csak a liberális demokrácia valódi demokrácia – jelentette ki Donáth Anna, a Momentum egyik EP-képviselője Illés Boglárkával, a Fidelitas elnökével vitatkozván a feminizmusról. Mondott még mást is, például hogy Brüsszelben nincsenek no-go zónák, hogy a vallás magánügy, és a templomba való, a vita után pedig azt is megjegyezte, hogy az EU-s támogatások lehívhatóságát attól tennék függővé, hogy érvényesülnek-e az lmbtq-jogok itthon.

Nos, vegyük sorra. Brüsszelben van az archetipikus no-go zóna, Molenbeek, de egyes ismerőseim és saját tapasztalatom szerint a belga főváros, leszámítva a főtér közvetlen környezetét, az EU-negyedet és a repteret, úgy, ahogy van, egy nagy no-go zóna. A vallás, minthogy eleve közösségi jelenség, és megfontolásainak messze ható következményük van sokak életére, bizony közügy. A vallás magán­ügynek nyilvánítása kommunista tempó. Az lmbtq-jogok érvényesülésétől függővé tenni az EU-s pénzek lehívását pedig szép liberális demokrata elképzelés, melyből megint kiderül, hogy a Momentum pártcsaládja, a Guy Verhofstadt- és Emmanuel Macron-féle Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) liberalizmusa éppenséggel ellentétes a demokráciával. A Macron és az ALDE ukázait és kommunikációs paneleit tehetségesen felmondó momentumos politikus ezzel ugyanis ignorálta a magyar választópolgárok túlnyomó többségének akaratát. Persze valószínűleg Donáth szerint az emberi jogokon túlmenő jogok bevezetése lmbtq-jogok néven a demokrácia kiterjesztése. Ez tévedés. Elmondom, milyen esetben lehetnének az „lmbtq-jogok” demokratikusak: ha demokratikusan vezetnék be őket, leginkább népszavazással, de legalábbis erős parlamenti felhatalmazással, és akkor is összhangban a közmeggyőződéssel.

„Ha a többség meggyőződése ellentétes a liberalizmussal, akkor a demokrácia nem liberális”
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés