A java még hátravan

2020. március 19.

Szalai Laura | Konopás Noémi
Veszélyhelyzetet hirdetett a magyar kormány, és Európa más országai is sorra hozzák a rendkívüli intézkedéseket a koronavírus terjedése miatt. Van, ahol hirtelen, máshol fokozatosan alakul át a mindennapi élet. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnünk.

Nem telt el három hét azóta, hogy vesztegzár alá helyeztek több észak-olaszországi települést, s egész Európában, így Magyarországon is példátlan intézkedéseket kellett bejelenteniük a kormányoknak a koronavírus terjedése miatt. Itthon a kabinet múlt szerdán rendkívüli jogrendet hirdetett az ország teljes területére, amire a magyar demokrácia történetében nem volt precedens. „Ez valahol a békebeli demokrácia és a háborús állapot közötti fázis” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban. Összefoglaltuk, hogy miként változott és változik meg az élet a következő hetekben Magyarországon, valamint Európa többi részén.

Kezd lelassulni az élet 

Mintha egy átlagos kedd este lenne a VII. kerületben – pedig péntek van, ráadásul a bulinegyedben. Érzékelhetően kevesebb az ember az utcán, amióta itthon is rendkívüli intézkedésekről döntött a kormány a járvány elkerülése céljából. Egy máskor forgalmas, ezúttal üres asztalokkal teli bár felszolgálója már most pesszimista, szerinte ennél csak rosszabb lesz. Egy XIII. kerületi delikátesz és kávézó dolgozója a hétvégén még optimistább volt, mondván, „ha majd nemsokára bezárnak az éttermek és a kávézók is”, ők talán mint élelmiszerbolt nyitva maradhatnak.

A félelmek beigazolódtak. Orbán Viktor hétfőn a parlamentben bejelentette, hogy Magyarország lezárja a határait a személyforgalom előtt, ami azt jelenti, hogy csak magyar állampolgár léphet be a határokon. A szórakozóhelyek, mozik is bezártak, a kávézók, az éttermek, az üzletek csak 15 óráig tarthatnak nyitva. Élelmiszerüzletekre, gyógyszertárakra nem vonatkozik a korlátozás. A nyilvános rendezvényeket betiltották. A miniszterelnök arra kért mindenkit, hogy a családi eseményeken kívül minden összejövetelt halasszanak el, a hetven évnél idősebbeknek pedig azt javasolta, hogy a saját egészségük érdekében ne hagyják el a lakásukat.

Fotó: MTI / BALOGH ZOLTÁN, Szigetváry Zsolt

Az intézménylátogatási tilalmat az egyetemeken már múlt csütörtökön elrendelték, az oktatás a továbbiakban csak távoktatásként működhet. Az intézmények erre a hétre előre hozták a tavaszi szünetet, hogy kidolgozzák a jövő héten megkezdődő digitális oktatás forgatókönyvét. A diákok elhagyták a kollégiumokat, a külhoni és a külföldi hallgatók maradhatnak. Az egyetemi alkalmazottaknak viszont továbbra is a felsőoktatási intézmény területén kell dolgozniuk. Egy oktató forrásunk úgy fogalmaz, hogy ez nehéz időszak, de végre rá vannak kényszerítve a régóta halogatott feladatok pótlására, még ha a sok idős professzor számára eleinte ez nehézséget okoz is. „A fő, hogy próbálkozni fogunk” – fűzi hozzá.

Bár kezdetben az iskolák bezárása nem szerepelt napirenden, Orbán Viktor múlt péntek késő este bejelentette, hogy március 16-ától a diákok nem látogathatják az iskolákat, és életbe lép a tantermen kívüli, digitális oktatási rend. Az igazgatóknak be kell menniük az iskolába, a tanároknak pedig folytatniuk kell a tanítást, digitális eszközökkel: akinek van megfelelő eszköze, az otthonról, akinek nincs, az iskolában lévőket veheti igénybe.

„Tisztában vagyunk vele, hogy az új munkarend komoly kihívás mindannyiunknak. Próbáljunk rá úgy tekinteni, mint a magyar oktatást érő legnagyobb innovációs lehetőségre!” – írta szombaton az Oktatási Hivatal a honlapján, ahol megjelentek az első ajánlások a főbb digitális tartalmakra és a platformokra vonatkozóan. Vasárnap este pedig az MTVA bejelentette, hogy a közmédia minden hétköznap reggel nyolc órától délután fél háromig oktatási műsorokat sugároz az M5 kulturális csatornán.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés