Megosztottságunk börtönében

II. évfolyam 4. szám | Első karakter
2020. január 23.

Constantinovits Milán

A múlt héten drákói intézkedés rázta meg a finom lelkű polgártársakat: a kormány úgy határozott, hogy felfüggeszti a rossz börtönkörülmények miatt megítélt százmilliók kifizetését. Ez persze érzékenyen érintette a börtönbizniszből profitáló ügyvédi kartellt és a fogvatartottakat is. Pedig a lépés igazságosságát nehéz megkérdőjelezni, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi években micsoda börtönbiznisz épült a Brüsszelben meghatározott, jelenleg általánosan teljesíthetetlen kritériumokra.  Az adófizetők több százmillió forintja vándorolt a személyes tér szűkössége miatt perelő rabok és az ügyüket puszta filantrópiából felkaroló érdekvédők zsebébe.

Az egész eseménysor sajátos kórképe az emberi jogok kiforgatott brüsszeli értelmezésének, illetve a piaci rést bármikor megtaláló magyar jogvédő szférának. Mércéjük szerint provinciális közgondolkodásunk még nem teszi lehetővé bizonyos haladó hagyományok átültetését. Nálunk Breivik még nem pihenhetné ki egy szerényebb wellnesshotelben a tömeggyilkosság fáradalmait, és a szegedi fegyház esetében sem luxusszolgáltatásokra utal a Csillag elnevezés.

Ám nem ez az egyetlen olyan eset az elmúlt időszakból, amikor élesen kiviláglott Brüsszel és Budapest eltérő valóságértelmezése. A politikai bosszúhadjárattá terebélyesedő hetes cikkely szerinti eljárás sem épp a tények értékeléséről szólt. A rosszízű procedúrában azonban nem Magyarország tetemre hívása érdekes, ilyet már átélhettünk az előző években. Jóval tanulságosabb ennek a belföldi vonatkozása, ugyanis a hazánk ellen formálódó nemzetközi koalícióba teljes szívvel beleálltak az ellenzék képviselői.

Ez pedig végletesen megosztott közgondolkodásunk lenyomata. Ahogy Budapest és az Európai Parlament hangadói, úgy a magyar érdeket reflexszerűen is védő, illetve a kormány ellen bármikor szívesen ringbe szálló erők között is kibékíthetetlen ellentét feszül. Hogy az elméleti fejtegetést a személyes élmények szintjére transzformáljam: a közelmúltban lehetőségem nyílt interjút készíteni két fiatal politikussal: Cseh Katalinnal, a Momentum EP-képviselőjével és Rácz Zsófiával, a fiatalokért felelős új helyettes államtitkárral. Két megnyerőnek, kedvesnek, értelmesnek tűnő, pályakezdő közszereplő.

Nálunk Breivik még nem pihenhetné ki egy szerényebb wellnesshotelben a tömeggyilkosság fáradalmait
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés