Nyelvvizsgaszigor: hátravan még a feketeleves?

2019. szeptember 19.

Szalai Laura
Elvárható-e, hogy egy középiskolából kikerülő diák legalább középszinten beszéljen egy idegen nyelvet? Utánajártunk annak, hogy adva vannak-e a feltételek az egyetemi bejutáshoz szükséges kötelező nyelvvizsga bevezetéséhez.

Nincs már sok idejük azoknak a diákoknak, akik jövőre akarnak egyetemre vagy főiskolára menni, de egyelőre nem szerezték meg a nyelvvizsgájukat. A kormány ugyanis 2014-ben arról döntött, hogy 2020-tól csak az vehető fel a felsőoktatásba, aki legalább B2-es, azaz középfokú komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.

Ez nem lenne ördögtől való dolog, hiszen az általános és  a középiskolában a magyar diákoknak elegendő számú idegennyelv-órájuk van, társaik számos uniós országban kevesebb órában tanulnak nyelvet. Itthon a tanulók negyedik osztályban kezdik kötelezően az első idegen nyelv elsajátítását, és minimum heti három órájuk van minden évben, vagyis csaknem ezer órában tanulják. Az iskolák nagy részében viszont már az első-harmadik osztályokban elindul a nyelvtanulás, így az összóraszám még ennél is magasabb.

Mégis, korántsem büszkélkedhetünk az idegennyelv-tudásunkkal. Az Európai Bizottság egyik tavalyi jelentésében arra mutatott rá, hogy a magyar fiatalok többsége, hetvenkét százaléka csak anyanyelvén vagy legfeljebb még egy nyelven tud írni és olvasni. Az Eurostat adatai szerint pedig hazánkban csupán a gyerekek hat százaléka tanul minimum két idegen nyelvet, ezzel utolsók vagyunk az Európai Unióban. Valami tehát nagyon nem működik a hazai iskolai nyelvoktatásban, de hogy mi, arra lényegében máig nincs egyértelmű válasz.

A nyelvtanulással kapcsolatos problémák az általános iskolában gyökereznek
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés