1944 új megközelítésben

2019. december 12.

Gali Máté

Veszprémy László Bernát: Gyilkos irodák – A magyar közigazgatás,  a német megszállás és a holokauszt. Budapest, 2019, Jaffa Kiadó, 278 oldal, 3490 forint

Magyarország 1944-es német megszállásáról utoljára 1978-ban született összefoglaló munka, Ránki György tollából. A mindmáig heves vitákat kiváltó eseménysorozatról és következményeiről most Veszprémy László Bernát, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár egykori, a Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének jelenlegi munkatársa közölt Gyilkos irodák – A magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt címmel monográfiát.

Az ifjú történész-publicista megközelítésének újszerűségét az adja, hogy a korábbi munkáktól eltérően kifejezetten a magyar közigazgatás német megszállás alatti történetét és a holokauszttal való kapcsolatát vizsgálja. Az alapos hazai és külföldi levéltári kutatásokon, illetve a legújabb történeti szakirodalom felhasználásán nyugvó kötet – a szerző előszava után – a bürokrácia és a modern népirtások viszonyát taglaló fejezettel indít. Ebben Veszprémy az angolszász és magyar irodalomra támaszkodva arra az álláspontra helyezkedik, hogy a korabeli magyar adminisztráció a „dunai” és a„mediterrán” közigazgatási típusok közé volt sorolható, nem számított olyan gyorsnak és hatékonynak, mint például a katonásan fegyelmezett porosz/német, ámde ugyanolyan személytelennek és rugalmatlannak bizonyult.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés