Orbán Viktor felfedte a 2026-os forgatókönyvet: Magyar Péternek is üzent (VIDEÓ)

A miniszterelnök szerint bűnre és árulásra nem lehet pártot építeni.

Miért tartja eddigi legjobb lemezének az idén megjelent Időszigetet? Hogyan gyűrűznek át a tengerentúli jelenségek hazánkba? A törzsi logika veszélyeiről és arról is beszélgettünk Ákossal, miért nem érdemes kihagyni Istent az alkotói folyamatokból. Interjúnk a dupla Aréna-koncertre készülő énekessel.
Kezemben tartom a legújabb Ákos-cd-t, az Időszigetet. Van még egyáltalán létjoga annak 2019-ben, hogy egy alkotó albumban gondolkodjon?
Jogos a kérdés. Ma, az egyesével megjelenő dalok korában furcsának hathat egy alkotói koncepció mentén megvalósuló album. Ha ódivatú, hogy egy kiadványon a dalok sorrendje, egymással való összefüggése is jelenthet valamit, akkor legyen, vállalom. Szerintem egészében többet jelent ez a lemez, mint ha dalonként hallgatnánk.
Már a megjelenés előtt is ismert volt több dal, például a tavaly publikált Hazatalál. „Létezik-e vajon a hely / Ahol élni és halni kell? / Ami földre sújt, felemel / Ahol álmok kezdődnek el.” A keresés, a kétkedés vagy épp a megérkezés sorai ezek?
Minden alkotó, aki számomra valaha fontos volt, legyen az költő, író, zenész vagy más, megfogalmazta a hazához való viszonyát. Az ő nyomukban ezt teszem én is, most értem el idáig. A Szózat megidézése arra is utal, hogy ma már csak bátortalan kérdésként lehet kimondani azt, amit Vörösmarty még egyértelműen kijelenthetett. Ugyanígy azt is természetesnek kell vennünk, hogy rögtön a propaganda bélyegét igyekeztek a dalra sütni azok, akik a haza és a hazaszeretet fogalmát szinte kizárólag negatív kontextusban tudják elképzelni.