Föderalisták és szuverenisták hetvenéves harca – az Alapjogokért Központ konferenciája

2019. december 2. 10:17
Európa jövőjéről tanácskoznak az Alapjogokért Központ konferenciáján. Tudósítás.

Fricz Tamás politológus tanulmányainak megjelenése volt az Alapjogokért Központ rendezvényének apropója. A kötet az Európai Unió és az öreg kontinens jövőjével, valamint a föderalisták és a szuverenisták küzdelméről szól. 

Köszöntőbeszédében Kovács István, a Központ stratégiai igazgatója úgy fogalmazott: Európa ma jóval több, mint az Európai Unió. Az európai identitás három pilléren nyugszik: a kereszténységen, magán az individuumon és annak kapcsolatain, valamint a nemzetállamon. Ezek a pillérek azonban idővel összeomlanak majd, ha nem fordítanak rájuk elég figyelmet az emberek. Az állam szerepvállalására ebben nem lehet számítani, az állam csak az állam és az egyház szétválasztását tudja biztosítani. A magyar vezetés azonban felismerte a keresztény alapok fontosságát, amiben egyedülálló jelenleg Európában. Az Unió ugyanis ma inkább ezeknek a pilléreknek a lebontásában érdekelt. Kovács szerint adventben fel kell tennünk magunknak a kérdést: mennyire erős a hitünk, mert ebben az állam nem tud segíteni. 

Az előző Európai Bizottság nem volt képes csökkenteni a gyarmati-gyarmattartói viszonyból következő feszültségeket – mondta nyitóbeszédében Szájer József EP-képviselő, ezért most óvatos a bizakodás az új Bizottság és Ursula von der Leyen személyével kapcsolatban. Szájer szerint Von der Leyen megválasztása visszatérés a nemzetekhez és az együttműködéshez. Kiemelte: az új bizottsági elnököt a felelősen kormányzó erők választották meg, és csak azok kritizálják, akik maguk képtelenek a kormányzásra. Az új Bizottság felállása ugyanakkor a visegrádi tengely megerősödését is jelenti. A visegrádi országok ugyanis az EU legdinamikusabban fejlődő tagállamai, akik most már az irányításban is szerepet kérnek maguknak. Az Unióban viszont kettős beszéd van, a szervezet még a hatalmi ágak szétválasztását sem érzi magára nézve kötelezőnek. A nemzetállamok ugyanakkor újra itt vannak, hiába ágál még ellenük Frans Timmermans, a föderalizmus „gladiátora”. Szájer szerint Timmermansnak a saját szavaival kell üzenni: „Itt vagyunk, nem megyünk sehová.”

Szájer József (Mandiner/Greczula Levente László)

Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója előadásában rámutatott: az Európai Unióban ma föderalisták és szuverenisták küzdenek az Unió jövőjének formálásáért, de Fricz szerint csak a szuverenitáson alapuló Unió lehet járható út a jövőben. A politológus szerint ma egy új vasfüggöny ereszkedik le Kelet és Nyugat közé: Keleten a nemzetállami keretek, az európai értékek és a bevándorlás kritikája meghatározó, amíg Nyugaton a genderideológia elterjedése és a bevándorlás határozzák meg a viszonyokat. Fricz szerint az EU az USA-val ellentétben arisztokratikus projekt, ezért szuperállammá szervezése zsákutca lenne. A kutató aláhúzta: ma az Európai Unió nem transzparens, ugyan hoznak döntéseket „látványpékség” jelleggel, de a különböző globális érdekkörök befolyása is túl nagy. Fricz Tamás négy lehetséges jövőt lát az EU számára: a föderalizálódás, a laza szövetségek létrejötte (hazánk számára ez volna a legkedvezőbb), a konfliktusok elhúzódása, és végül a katasztrófa.

Fricz Tamás előadást tart (Mandiner/Greczula Levente László)

Fricz Tamás előadását követően pódiumbeszélgetésre kerül sor. A beszélgetés résztvevői Takács Szabolcs brexit-ügyi miniszteri biztos, Navracsics Tibor egykori európai biztos és Horváth József, az Alapjogokért Központ szakértője. 

A beszélgetés bevezetőjében Takács Szabolcs kiemelte: az EU ma l'art pour l'art föderalizálódik, ez lett a föderalisták új vallása. Az ugyanakkor egyértelmű, hogy a brexit nagy veszteség a szuverenista tábor számára. Horváth József szerint az EU átaludta az elmúlt tíz évet, körülöttünk megváltozott a világ, az Unió pedig alig tudott ezekkel a változásokkal mit kezdeni. 

Navracsics Tibor megjegyezte: Európában ma nem vagy csak föderalisták vagy csak szuverenisták az országok. Vannak olyan kisállami stratégiák, amik a Brüsszelhez való minél nagyobb közelséget tűzi ki célul, csakhogy Magyarország nem kisállam. A nagyobb tagállamok nem engedhetik meg maguknak, hogy válasszanak a két megközelítés közül. Valójában arról van szó, hogy a forráselosztásnál mindenki föderalista, ha pénzt kap; és mindenki szuverenista, aki pénzt ad. A britek is igyekeztek jobban részt venni azokban a politikákban, amik számukra előnyösek voltak, mint például az Erasmus-együttműködés. Válaszában Takács Szabolcs rámutatott: a fő kérdés az, hogy a szuverenistáknak van-e legitimitásuk? A britek leginkább attól tartottak, hogy a föderalizmus előbb-utóbb mindent maga alá gyűrt volna, ezért léptek ki. 

A pódiumbeszélgetés résztvevői: Horváth József, Navracsics Tibor, Takács Szabolcs és Pócza István moderátor (Mandiner/Greczula Levente László)

Horváth József úgy látja: az Európai Unióban és a régióban voltak fontos, pozitív fejlemények az elmúlt öt évben. Sikerként könyvelhető el az, hogy az ukrajnai háborút sikerült egy hibrid helyzetté fagyasztani, de akár az is, hogy az Európai Unióban már nyíltan lehet olyan kérdésekről beszélni, mint a külső csoportok befolyása a közösségre.

Takács Szabolcs úgy látja: az Unió jövőjére a legnagyobb kihívást a brexit jelenti. Nagy a bizonytalanság a kilépéssel kapcsolatban; az valószínű, hogy új megállapodást tárgyalnak majd ki az Unióval, ha nem a Konzervatívok alakítanak kormányt. Horváth József szerint a brexit súlyos biztonságpolitikai veszteség is az Uniónak, ami így nehezebben érvényesítheti majd az érdekeit világszinten. Navracsics Tibor úgy fogalmazott: „még csak most jön a java”. A brit kilépés utáni tárgyalások sokkal keményebbek lesznek, mint a mostaniak, de az EU oldaláról a hangok világosak és egyértelműek. 

Navracsics Tibor (Mandiner/Greczula Levente László)

Navracsics Tibor fontos kihívásnak látja a migrációt és a klímaváltozást is. Az egykori biztos szerint a korábbi kvótajavaslat között egy nagy nemzetközi lobbi állt, és ha Ursula von der Leyen migrációs reformcsomagja mögött is áll majd ilyen lobbi, akkor elképzelhető, hogy lesznek új migránskvóták. Horváth József úgy gondolja: a következő öt év kulcsfontosságú lesz az EU szempontjából: ha nem sikerül új konszenzust kialakítani, az Unió búcsút mondhat a nagyhatalmi vágyakozásainak. Takács Szabolcs szívesen látna egy 29 tagú EU-t öt év múlva: szerinte a bővítési politikának nagyon komoly stabilizáló szerepe is lehet. Navracsics Tibor úgy gondolja: az EU működése öt éven belül a kormányköziség felé fog elmozdulni, ami annak köszönhető, hogy a pártrendszer egyre széttagoltabb lesz. Az együttműködés jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy ki lesz a francia elnök, és hogy milyen összeállítása lesz a német kormánynak. 

A konferencia záróbeszédét Varga Judit igazságügyminiszter tartotta. A miniszter a konferencia címére utalva kijelentette: ha a föderalisták nyerik a 70 éve zajló küzdelmet, nem biztos, hogy lesz majd kedvünk nevetni a végén. Varga szerint a föderalisták szolgai módon akarnák átvenni az Egyesült Államok modelljét, csakhogy egy fontos aspektusra nem fektetnek elég hangsúlyt: az USA nemzeti jellegére, pedig a föderalista és a nemzeti jelleg nem kölcsönösen kizáróak. 

Varga Judit úgy látja: ma az európaiak már mindenkit tisztelnek és mindenkire tekintettel vannak, kivéve saját magukat. Magyarország nyitott az Unió jövőjével kapcsolatos elképzelések megvitatására, de mindenképpen vissza kell térnünk a keresztény alapokhoz. „Az üzenetünk egyszerű: nem kell feltalálni a kereket” – hangsúlyozta a miniszter. 

Varga Judit (Mandiner/Greczula Levente László)

Varga Judit azt mondta: az Unió megreformálását célzó javaslatokkal egyetért, de kezdetnek már az is megfelelő lenne, ha visszatérnénk a szerződésekben lefektetett alapokhoz: a Bizottság ne folytasson poltikai aktivizmust, és ne vindikáljon magának újabb jogköröket. 

Egy német lap kiadóját idézve Varga Judit úgy fogalmazott: ma hiányzik az őszinteség Európából. A jövő Európai Uniójának mindenképpen a nemzeti szuverenitáson kell majd alapulni, amelyben föderalisták és szuverenisták is jól érezhetik magukat.

Zárszavában Szánthó Miklós úgy fogalmazott: a nagy nyugati országok is saját érdekeiket érvényesítik az Unióban, melyekhez azonban „passzolnak” a föderalisztikus elképzelések. Példaként a német gazdasági érdek érvényesítésére szolgáló eurozónát hozta. A Központ igazgatója szerint ahogy a nyugati tagországoknak, úgy nekünk is saját nemzeti érdekünket kell követnünk az uniós döntéshozatal során, ugyanis „az Európai Unió nem egy önmagában vett cél, hanem eszköz arra, hogy újra naggyá tegyük Magyarországot”.

Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az ellenünkben működtetett különböző formációk pénze honnan származik? Mondjuk azokból a pénzekből, amelyeket a nagy cégek luxemburgi segédlettel optimalizálnak el az államok elől? És hát, az adóoptimalizálást meg kell fizetni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés