Egy választás, amikor Budapest a sor végén kullog

„Október 13-án tartják Magyarország történetének nyolcadik szabad önkormányzati választását. A közelgő helyhatósági választások előtt többrészes sorozatban mutatjuk be az eddig eredményeket, részvételi arányokat és nagyobb trendeket. Mivel az idei önkormányzati választás lesz az első olyan megmérettetés a rendszerváltás óta, amit öt évvel a legutóbbi voksolás óta tartottak, és nem egy parlamenti választás évében, ezért csak nagyon óvatosan lehet következtetni az idei várható eredményre a korábbi tendenciákból. Sorozatunk első részében a részvételi adatokkal foglalkozunk.

Még 2006-ban sem ugrott meg jelentősen az aktivitás

Az önkormányzati választások eddig mindig az adott évben tartott országgyűlési választást követték pár hónappal. Éppen ezért az akkori kampányokra szinte teljese mértékben rányomta a bélyegét, hogy a helyhatósági választás az új kormány egyik első tesztje lesz. Ráadásul 2006-ban egy nagyon súlyos belpolitikai válság, Gyurcsány Ferenc titkos őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése és azt követő zavargások légkörében tartották meg a választást. Értelemszerűen ezekre a megmérettetésekre az kormányzati hatalmat elvesztő ellenzék visszavágóként tekintett, míg a kormányzatok a hatalmuk legitimitásának a megerősítését várták.

Mindezen tényezők ellenére az önkormányzati választási részvételek messze elmaradtak a parlamenti választási részvételekről. A legmagasabb aktivitást 2006-ban a rendszerváltás óta kialakult legnagyobb belpolitikai válság idején regisztrálhattuk. Akkor 53,12 százalék ment el voksolni. Még az az érték is elmaradt az eddigi legalacsonyabb országgyűlési választási részvételtől (1998. I. forduló: 56,26 százalék). A legalacsonyabb önkormányzat részvétel 1990-ben, az akkor még kétfordulós rendszerben volt. Akkor a második körben csupán 25,86 százalék élt állampolgári jogával.

Szabolcs veri a fővárost

Az önkormányzati választási részvétel azonban nemcsak számszerűségében, hanem területi megoszlásban is nagyon különbözik az országgyűlési voksolások trendjeitől. A 1990-es parlamenti választás óta a legmagasabb részvételt Budapesten, Pest megyében, és a nyugat-és közép-dunántúli megyékben, míg a keleti és a délkeleti megyékben szokták regisztrálni a legalacsonyabb választási aktivitást. Az országgyűlési választásokon az is általános jelenség, hogy a városokban, nagyvárosokban mindig többen mennek el szavazni, mint a falvakban, kisvárosokban.

Az önkormányzati választásokon 1990 óta mindig a falvakban és a kisvárosokban a legmagasabb a részvétel, míg a nagyvárosokba és Budapesten az országos átlag alatt van.
Az elmúlt hét önkormányzati választás összesített részvételi adatai alapján a legmagasabb aktivitás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, ott 50 százalék felett van az átlagos részvétel. A legalacsonyabb aktivitás pedig Hajdú-Bihar megyében volt, ott éppen csak átlépte az összesített részvétel a 40 százalékot.

Budapesten 42,7 százalékos volt az elmúlt voksolások átlagos részvételi adata. Ezzel az eredménnyel pedig csak négy megyét tudott megelőzni a főváros, miközben az összes országgyűlési választáson Budapesten volt a legmagasabb aktivitás. Érdekes, hogy a részvételi lista elején található Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megye. Mindennek az az oka, hogy az érintett megyékben meglehetősen sok a kisebb lakosságú falvak száma. Az utóbbi településkategóriában pedig mindig nagyon magas szokott lenni az aktivitás, sok esetben 80-90 százalék szokott elmenni szavazni.”