Balog Zoltán: A magyarok többsége konzervatív

2019. szeptember 4. 15:42
A magyar lakosság döntő többsége valójában konzervatív beállítottságú – jelentette ki Balog Zoltán a budapesti nemzetközi keresztény konferencián, amelynek nyitónapján John O'Sullivan is felszólalt. Tudósításunk.

Írta: Gönczi Róbert

 

Első alkalommal rendezik meg a Budapest Forum for Christian Communicators konferenciát: háromnapos előadássorozat keretei között a kereszténység erkölcsi, praktikai, politikai szerepeit, eszközeit és céljait járják körbe a felszólalók. Az eseménynek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ad otthont. Menczer Tamás és Semjén Zsolt beszédeiről szóló tudósításunkat itt olvashatják.

*

A megnyitó beszédek utáni első blokk témája a keresztény újságírás és annak hatása volt a társadalomra: John O’Sullivan brit konzervatív kommentátor és újságíró, Margaret Thatcher egykori tanácsadója és a Danube Institue elnöke, valamint Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke szólaltak fel egymás után.

O'Sullivan: Ki kell állni a szubszidiaritás elve mellett

John O’Sullivan véleménye szerint a keresztény újságíróknak ugyanazon elveket kell követniük, mint bármelyik oknyomozó médiaszemélyiségnek, így

igazságot kell szolgáltatniuk, szenvedélyesnek, objektívnak, nyitottnak, elfogulatlannak és semlegesnek kell lenniük,

ugyanakkor a krisztusi erkölcsök is hatással kell, hogy legyenek munkájukra.

„Ma a világ számos pontján úgy látjuk, hogy a kereszténység megvan, csak csökken hatása. És ez igaz is: a keresztények száma az utóbbi időben milliókkal csökkent” – emelte ki a brit közíró. Véleménye szerint a kereszténység védelme mellett elkötelezett országoknak a felelőssége olyan helyeket biztosítani, ahol a keresztények meg tudják élni vallásukat. Szerinte ebben a kérdéskörben az Egyesült Államok és Magyarország fontos szerepet játszanak. O'Sullivan szerint a nyugati típusú progresszió igyekszik bomlasztani a keresztény megalapozású erkölcsi rendet, például a férfiak és a nők közötti bizalmat, az egészséges családi életet, behozva a blaszfémiát, az abortuszt, a vérfertőzést és a gyermekek internetes szabadságán keresztül a pedofíliát a társadalomba, amiket a nyugati gondolkodók igyekeznek a PC jegyében emberi jogokká formálni.

„Nem tudok üdvözítő megoldást adni, de tudok pár ötletet mondani a helyzet javítására” – folytatta. „Ki kell állni a szubszidiaritás elve mellett, ugyanis azokkal az alsóbb rétegekkel kell döntést hozni, akik a legközelebb állnak a problémához, meg kell érteni a szkepticizmust, valamint a keresztényeknek Európa-szerte támogatniuk kell azokat a szakpolitikákat, amelyek a keresztény értékek eltűnése ellen hatnak” – zárta előadását a Danube Institute vezetője.

*

Balog: a magyarok többsége konzervatív

Balog Zoltán arról beszélt: „Magyarország alkotmányos önazonosságának védelme az állam minden szervének feladata”. Kifejtette: a „communio” latin szó „részesülést, közösségteremtést” jelent, nem pedig „egyoldalú propagandát”.

A volt EMMI-miniszter a konzervatív életstílus és a kereszténység kapcsolatára is kitért. Véleménye szerint míg a nyugati progresszív világban a konzervativizmusnak negatív kicsengése van, ugyanis a maradisággal próbálják szinonimaként használni, addig a valóságban ez a tradicionális értékrend támogatásával és védelmével való szimpátiát takarja. Balog kiemelte, hogy

ma a magyarországi lakosság döntő többsége valójában konzervatív beállítottságú.

„Európa ezen a felén harminc évvel ezelőtt nagy feladatot tűzött ki a kegyelmes Isten: visszatérést a negyven évnyi diktatúra előtti idők életstílusához” – állapította meg Balog Zoltán. Sok tapasztalatot állított elénk a 20. század, ami megerősítette a konzervativizmus alapeszméinek igazságait. Balog Zoltán kiemelte az antropológiai pesszimizmust, mely szerint a progresszivizmusnak „az ember alapvetően jó és jobb is tud lenni” felfogása téves, hiszen az ember alapvetően bűnös, halandó, vagy ahogy a Biblia fogalmaz: Isten összetört tükörképe.

Kiemelte továbbá a magánjó és a közjó összecsatolását, az utópiaellenességet, a részleges autoritás fontosságát, a rend szerepét kiemelve; az ismétlést és a magántulajdon tiszteletben tartását is. „A rendnek meg kell őriznie a szabadságot, a rendnélküli szabadság anarchia, a szabadság nélküli rend diktatúra” – állapította meg a volt országgyűlési képviselő. „Ha van rend, az egy teremtési rend, ami nem ugrándozik, hanem megőrzéssel és szintes megújítással működik, avagy kiszámítható és átlátható” – jelentette ki Balog Zoltán, majd kiemelte, hogy ezen teremtési rendet felelősségük a konzervatívoknak védeni.

Zárásként megemlítette, hogy

a konzervativizmusnak és a kereszténydemokráciának fel kell zárkóznia a nyelvi küzdelemben,

ugyanis ott vereségre áll.

Szerinte számos, az utóbbi 30-40 évben megjelent kifejezés „humbug”, amit valódi, pontosabb kifejezéssel kéne pótolni, ami közelebb van a keresztény felfogáshoz: „Például nem »esélyegyenlőségről« kéne beszélnünk, amikor még csak esélyt se teremtettünk. Plusz esélyt kell adni, avagy »esélyteremtésről«”. Zárásként még egyszer kiemelte a fontolva haladás történelmi tanulságait, majd lelkészi mivoltában áldást adott a konferenciára.

Összesen 34 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szó szerint így van, illetve, volt.

És a cigányok többsége?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés