Iskolai szegregáció: az egyházak végtelenül cinikus szerepet vállaltak

2019. augusztus 5. 10:58

Kende Ágnes
168 Óra
A roma szülők pontosan tudják, hogy az ő gyerekük helye az állami, lepukkant iskolában van. Az egyházak végtelenül cinikus szerepet vállaltak. Interjú.

A Roma Oktatási Alap nemrégiben konferenciát szervezett. A rendezvényre meghívottak közül többen azon az állásponton voltak, hogy az oktatási integráció kérdését ma már felvetni is nehéz, nemhogy számon kérni a kormányt, mit is tett, illetve nem tett ezen a területen. A Fidesz egyik érve az volt, amikor felszámolta az önkormányzati iskolafenntartást, hogy 3200 önkormányzat nem tud egyforma színvonalú iskolákat működtetni, az esélyegyenlőség érdekében szükség van erőteljesebb állami szerepvállalásra. Ma már tudjuk, e célhoz az államosításnak semmi köze nem volt, de a kérdés fontos: kell a hátránykompenzációhoz a nagyobb állami szerepvállalás?

2010 előtt többen is bíráltuk a decentralizált rendszert, mert úgy éreztük, növeli az egyenlőtlenségeket. Javasoltuk a legalább részbeni állami szerepvállalást. Azt gondoltuk, a szegény, hátrányosabb helyzetű települések iskoláinak kéne olyan biztosítékot nyújtani, hogy ne legyenek kiszolgáltatva az önkormányzat anyagi lehetőségeinek. Ugyanakkor nem gondoltuk azt, hogy 3200 iskola kellene. Ha a helyzetet a roma gyerekek oktatási integrációja szempontjából néztük, azt láttuk, hogy sok iskolát be kellene zárni, egész egyszerűen nem kell minden faluba egy kisiskola. Még akkor sem, ha ez a falvaknak fájdalmas. Sokkal jobb olyan iskolaközpontokat létrehozni, ahová a gyerekek együtt tudnak járni, ahol minőségi fejlesztéseket lehet végrehajtani. Annak idején méltányossági szempontokat mérlegelve bíráltuk a decentralizációt, de nem azt kellett volna megszüntetni, hanem egy rendes minőségbiztosítási rendszert kiépíteni, ami szakmailag segítette volna az iskolákat.

Most a helyzet nagyon rossz, nem véletlen, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított 2016-ban a roma gyerekek oktatási elkülönítése miatt. De nem lehet elvitatni, hogy 2010 előtt sem volt áttörés ezen a téren. Szoktunk beszélni a hódmezővásárhelyi és a szegedi sikeres deszegregációról, de ezek elszigetelt példák, amelyek nem váltak mintaadóvá országosan. Miért?

A 2004-es uniós csatlakozáshoz számos feltételt teljesítenie kellett Magyarországnak. Ehhez a csatlakozást segítő uniós fejlesztési forrásokat kaptunk. E ponttól az EU nyomást tudott gyakorolni bizonyos változások érdekében, ami hasznos volt. A pénzek lehívásához például egy, a korábbinál progresszívabb oktatáspolitikai elképzelést kellett az asztalra tenni. Ehhez alapot nyújtott a 2000-ben nyilvánosságra hozott sokkoló PISA-jelentés. Ebből kiderült, hogy azt a tudást, amely a gazdaság és a munkaerőpiac fejlesztéséhez szükséges, nem biztosítja az oktatás. Ráadásul kiderült az is, hogy az OECD-országok közül Magyarországon határozza meg a leginkább az oktatás minőségét az, hogy ki milyen családból érkezik. Az iskolák között óriási különbségek voltak az oda járó gyerekek háttere alapján, az intézmény ezt a különbséget nem ellensúlyozta. A politikának lépnie kellett. Ezzel egy időben, Magyar Bálint oktatási kormányzása alatt, még ha ez nem is nyugodott széles társadalmi bázison, olyan oktatási szemlélet uralkodott, amely tarthatatlannak minősítette a cigány gyerekek szegregációját, az oktatás szelektív rendszerét. Sok kedvező folyamat elindult ekkor. Az iskolákat elkezdték támogatni, ha integrálják a gyerekeket. A tanárok progresszív pedagógiai továbbképzéseket kaptak. A körzethatárok átalakításával is próbálták segíteni azt, hogy ne létezzenek szegregált körzetek. A romák fogyatékossá nyilvánítása visszaszorult. A probléma az volt, hogy azokhoz a strukturális okokhoz, amelyek a szelekciót fenntartották, jelesül a szabad iskolaválasztáshoz, továbbá a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokhoz nem mert hozzányúlni a kormány, mert nem volt meg hozzá a politikai ereje. Nem tudtak olyan nemzeti minimumot sem létrehozni, amelyet valamennyi párt és szakmai szervezet elfogadott volna egy 25 éves stratégiaként. (...)

Lehet a roma gyerekek oktatási elkülönítésének megszüntetéséről úgy beszélni, hogy a probléma kezeléséből kihagyjuk az állam utáni második legnagyobb iskolafenntartót, az egyházakat? Van olyan nemzetközi példa, ahol olyan párhuzamos oktatási rendszerek vannak, mint Magyarországon, és mégis lehet méltányosabb oktatást biztosítani a szegénységben élő gyerekeknek?

Párhuzamos rendszerek a világon mindenhol vannak. A világon sehol nem tudják felszámolni a szelekciót. A különbség ennek a mértéke. Az egyház Magyarországon azért keveredett ebbe a felháborító szerepbe, mert 2010 után már nem kell világi osztályok elindítását biztosítania az államnak egy-egy körzeten belül, így akár az is előfordulhat, hogy egy egész településen csak egyházi iskola működik. Azt is látni lehet, hogy az egyházi iskolák azt vesznek fel, akit akarnak, abból a tankönyvből tanítanak, amelyből akarnak, és annyival több pénzük van egy gyerekre, mint amekkora tandíjat fizetnek a szülők egy magániskolának. Az egyház állam az államban: csináltak egy magániskola-rendszert. Ugyanakkor ez nem jár együtt azzal, hogy az egyházi iskolák kiemelkedően teljesítenének a nemzetközi méréseken. A szerepük az, hogy helyben ők legyenek az elit kiválasztói. Ez nagyon erős szegregációs eszköz. A kétezres évekig a kis létszámú felzárkóztató osztályok létrehozása és a fogyatékossá nyilvánítás volt a »nagyszerű« szegregációs eszköz. Ebbe próbált belenyúlni a kétezres évek közepén az integráció mellett elkötelezett oktatáspolitika, de e folyamat eredményeit most teszik tönkre az egyházi iskolák. Az ilyen iskolák vezetői egyébként széttárják a kezüket, ha megkérdezzük, miért nem vesznek fel cigány gyereket, azzal, hogy nem is jelentkeznek. És tényleg: a cigány szülők nagy részében fel sem merül, hogy a gyerekét oda merje íratni. A roma szülők pontosan tudják, hogy az ő gyerekük helye az állami, lepukkant iskolában van. Az egyházak végtelenül cinikus szerepet vállaltak. Itt jegyzem meg, hogy azért sincs most nagyobb tiltakozás a köznevelési törvénynek az alapítványi iskolákra és magántanulói státuszra vonatkozó módosítása miatt, mert akikbe most belerúgnak, kevesen vannak. A középosztálybeli szülők jó részének a gyereke egyházi iskolába jár.

A középosztályt kellene meggyőzni, hogy az ország fenntartható gazdasága és munkaerőpiaca miatt nem lehet elkülöníteni a roma gyerekeket a nem roma gyerekektől a közoktatásban?

Az embereket nem lehet meggyőzni. A szülők mindig optimalizálnak.”

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 76 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tehát: egyrészt bírálják a decentralizációt, másrészt viszont iskolaközpontokat akarnak a falusi kisiskolák bezárásával... Érdekes.

Aztán ott van a szabad iskolaválasztás joga is, amely mellett nem oly régen Kerpel-Fronius is lándzsát tört. Ez az úgynevezett "szegregáció" legfőbb oka. Senki sem kényszerítheti a szülőket arra, hogy ne egyházi iskolába (Lauder, például) adja a gyerekét.

Valamint a liberális körökben oly népszerű alternatív iskolák sem a Taktaközben vagy az Ormánságban nyílnak jellemzően.

Az állam az egységesített tankönyvpiaccal és állami iskolarendszerrel éppen a szegregáció ellen küzd. Az egyházak pedig igen sikeres intézményeket működtetnek, közmegelégedésre. Lásd: piarista szakiskola Gödön, vagy a görögkatolikusok iskolája a Nyírségben (ami ellen a szerző és barátai szabadságharcot vívtak...)

Érdemes elolvasni a cikk végét: " ha a szülőknek az lesz az élményük, hogy ezek az iskolák jó minőségűek, jól bánnak a gyerekekkel, akkor végül senkit nem fog érdekelni, van-e egy osztályban két-három roma gyerek. De ettől nagyon messze vagyunk."

Éz a nő nagyon nem normális. Hol van Magyarországon olyan település, ahol 20-30 gyerekből csak 2-3 cigány?

Alany saját maga fejti ki egy másik interjúban, hogy ő egy elit budai kerület lakójaként sosem találkozott cigány osztálytárssal, és a saját gyerekeit nem akarta olyan osztályba járatni, ahol vannak cigány gyerekek.

A szegregáció és a szabad iskolaválasztás összefügg. Ha valakinek ezt magyarázni kell, az szomorú. Lásd éppen az alany viselkedését a saját gyerekeivel.

A könyvpiac most lett egységesítve, éppen ez a liberálisok egyik fő problémája. És ez bizony a szegregáció ellen hat. Mer' ugye épp az a lényeg, hogy a budai elit iskola és a taktaközi ugyanazt a könyvet használhassa.

Az egyházak szegregációs felelőssége igen érdekes téma. Például érdemes megvizsgálni a Lauder szegregációs tevékenységét.

Nem így volt az, kedves olvtárs. Az "európai demokratikus" kormányok idején számos önkormányzat adósodott el, mert nem tudta fenntartani az iskoláját. Haladóék tudniillik feladatot adtak, de forrást már nem.

Sok közösség pedig inkább egyházivá "menekítette" az intézményét, semmint hogy - a cikkben szereplő haladó javaslatot elfogadva - bezárja az iskoláját. Ami a helyi közösség jövőjének a záloga.

"A magyar tudósok kivételesen jelentős munkásságának gyökerei

Óhatatlanul merül föl a kérdés, hogy minek tulajdonítható egy ilyen kis nemzet fiainak ennyire kiemelkedő szerepe az elmúlt évszázad természettudományi fejlődésében. Szilárd Leó ezt a kérdést egy beszélgetés során azzal ütötte el, hogy a magyarok tulajdonképpen más égitestről származó, különlegesen fejlett civilizációból kerültek a Földre. Ez a tréfás magyarázat, persze a megfelelő ironikus formában, több könyvben is olvasható. Kivételesen jelentős alkotók ilyen nagy arányának a felbukkanása természetesen sok tényező eredménye, és teljes egyértelműséggel aligha magyarázható. Úgy vélem azonban, hogy a legfontosabb elemek felderíthetők.

A kiegyezést követően Magyarországon hatalmas gazdasági és kulturális fejlődés következett. Elsősorban Eötvös József kezdeményezésére megújították a magyar iskolarendszert. Jelentős mértékben Kármán Mór tevékenységének köszönhető, hogy

a német, a francia és az angol középiskolák legjobb elemeinek ötvözésével állami és egyházi gimnáziumok egész sorát hozták létre, ahol a legjobb pedagógiai elvek alapján nagyszerű tanárok oktattak és neveltek.

Sokszor emlegetik a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumot, ahol annyi magyar kiválóság érettségizett. Anélkül, hogy csorbítani kívánnám e nagyszerű iskola és Rátz László, a zseniális matematikatanár érdemeit, rá kell mutatnom arra, hogy a történelmi Magyarországon mintegy száz, lényegében hasonló színvonalú középiskola működött. A Magyar Tudományos Akadémiának több tagja középiskolai tanár volt. Csak néhány példa: Brassai Sámuel, Hankó Vilmos, Paszlavszky József, Preysz Móric Say Móric.

A természettudományi tárgyak oktatásának különlegesen magas színvonalában jelentős szerepet játszott az 1841-ben alapított, és a kiegyezést követően hatalmas fejlődésnek indult Magyar Természettudományi Társulat. 1869-ben Szily Kálmán kezdeményezésére megindították a Természettudományi Közlönyt, melyet a tagok illetményképpen kaptak. Megállapítható, hogy a Közlönyben megjelent dolgozatok jelentős részét is középiskolai tanárok írták. A Közlöny minden középiskola tanári könyvtárában is hozzáférhető volt.

Rendkívül sokat jelentettek a matematikai és fizikai tanulmányi versenyek, melyek felkeltették a tehetséges diákok érdeklődését. A visszaemlékezésekből is kitűnik, hogy ezek a tanulmányi versenyek milyen jelentős szerepet játszottak a később nagy sikereket elérő diákok életében.

A már jelzett ipari és mezőgazdasági fejlődés igényelte a jól felkészült szakembereket. "

Az ellenzéknek hosszú távon sem sikerül...

Először a közterületeken, a közüzemi járműveken kell rendet tenni:
"Cigánybűnözés, Videók :: 2019. augusztus 5. 15:44 :: 61 hozzászólás Ifjú erőforrás viselkedése a buszon - ilyen lényekkel kell egy levegőt szívnunk
Forrás: https://kuruc.info/r/35/201218.."

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. augusztus 5. 18:23

Hozzászólás, 2 órája:
"Ráférne a folyamatos ellenőrzés egyes BKV vonalakra. A 99-es, 95-ös buszok, de különösen az 1-es, 3-as és 28-as villamos van megáldva folyamatosan az ehhez hasonló véglényekkel, akiknek, biztosra veszem, nincsen se jegye, se bérlete, mégis vidáman utazgatnak, szennyezik a megállókat, járműveket és idegesítik az értelmesebb utasokat. Ha még sokáig így megy, én sem leszek hajlandó fizetni. Egy járművezetőnek ma már annyi joga sincs, hogy leszállítson valakit, ha úgy ítéli meg, nem állnak fent a feltételei, hogy utazhasson, illetve melyik járművezető konfrontálódik ilyen előemberekkel szívesen? Ha a vezető egy vágott csövű sörétessel tágíthatná az ismereteit az ilyen erőforrásoknak, hirtelen szép idő köszöntene Magyarországra. Addig azonban csak zuhanunk tovább az eurokolhoz sötét pöcegödrébe."
Fidesz, Kormány:
ÉB-RESZ-TŐŐŐ!!!

Ebben az a pofátlanság, hogy az elit nyugodtan szegregálhat. Csak a középosztályt kívánjátok megfosztani a minőségi oktatástól.
És egyébként igen, a mi katolikus iskolánkban is vannak cigányok. Nem százalék kérdése, hanem, hogy a cigány vállalja-e, amit a középosztálybeli szülő. Pl. az úszást. Tud-e neki, minden héten törölközőt, fürdőruhát, papucsot és 350 forintot rakni a felszerelése mellé? Vagy az integráció oltárán áldozzuk be a középosztály oktatását, ahogyan azt ti képzelitek?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés