Főpolgármester-választás

Már nem bal- és jobboldal között húzódnak a frontvonalak – Kerpel-Fronius Gábor a Mandinernek

2019. június 24. 10:02

A rendszerváltó SZDSZ-t vállalhatónak tartja, a Momentum-féle fideszes-lakáselvételes programpont megfogalmazásával pedig nem ért egyet Kerpel-Fronius Gábor. A Momentum főpolgármester-jelöltjét arról is kérdeztük, mit gondol az előválasztásról, Puzsér Róbertről, és hogy tényleg agyhalottak-e a Fidesz-szavazók. Interjúnk.

Gondolt arra, amikor elvállalta a főpolgármester-jelöltséget, hogy korábbi Facebook-posztjai támadhatóvá teszik?

Igen.

Megbánta az agyhalottazást, rasszisztázást?

Először is érdemes kontextusukban olvasni e bejegyzéseket. Valóban vannak köztük erősebbek, vannak, amiket akkor is másképp fogalmaznék, hogyha nem lennék közszereplő. Számomra azonban fontos döntés volt, hogy annak ellenére, hogy jelöltségem kezdetén többen magánprofilom titkosítását javasolták, én ezt meghagytam publikusnak.

Mondtam olyanokat, amiket tévedésnek érzek; és olyanokat is, amik valóban bántóak lehetnek,

bizonyos dolgokért bocsánatot is kértem. A nyilvános posztolás magában hordja annak lehetőségét, hogy a vita hevében bántóan fogalmazunk. Egyébként ha végigolvassák az utóbbi tíz év bejegyzéseit, akkor ezek egy kiegyensúlyozott ember benyomását keltik, a kiragadott megjegyzések messze nem általánosan jellemzőek.

A Fidesz-szavazók ezek szerint mégsem droidok?

Tegyük ezt is akkor egyértelművé! Itt arról beszéltem, hogy egy olyan miniszterelnök, aki gyáva ahhoz, hogy kiálljon az ellenfeleivel vitatkozni, gondolhatja azt, hogy úgyis számíthat hárommillió emberre, aki automatikusan rá szavaz. Tehát a droidozással Orbán Viktor attitűdjét próbáltam kifejezni.

Azt nyilatkozta, hogy nem gondolta volna, hogy 52 évesen be kell szállnia a pártpolitikába. Ugyanakkor régebben is részese volt a közéletnek, hiszen korábban az SZDSZ soraiban politizált. Van közös a rendszerváltáskori SZDSZ-ben és a mai Momentumban?

A Momentum rendkívül sokféle politikai hagyományt integrál. A legközösebb nevezők, amiket találtunk: a nemzeti liberális, progresszivista, centrista.

Az 1990-es SZDSZ értékeiben egyébként semmi olyan nincs, ami ne lenne ma vállalható,

az elődök között szerepel Bibó István, Donáth Ferenc, Kéthly Anna is. Az SZDSZ-nek nem a liberalizmusa, hanem az opportunizmusa, a '94-es koalíciókötés és később a Kóka János-féle korszaka az igazán problematikus.

Azért az Antall-kormány idején az SZDSZ állt élére a taxisblokádnak, amit felfoghatunk az alkotmány rend megdöntési kísérletének is... Akkor még tagja volt a pártnak?

Tagja voltam, de nem tettünk kísérletet az alkotmányos rend megdöntésére.

Nem értelmezhető így az országot megbénító taxisblokád támogatása?

Nem.

Az ellenzéki előválasztáson hárman versengenek a jelöltségért: Kálmán Olga, Karácsony Gergely és ön. Mennyire lehet objektív egy ilyen megmérettetés, amelyben Puzsér Róbert nem vesz részt?

Sok függ attól, hogyan definiáljuk az ellenzéket. Ha az ellenzék egyenlő a baloldallal, akkor Puzsér Róbertnek miért lenne helye benne? Viszont én épp azt hangsúlyoztam, hogy ennek nem egy baloldali előválasztásnak kellene lenni, és a jobboldali érzelmű, nem kormánypárti szavazóknak is részt kellene benne venniük.

Meggyőződésem, hogy már nem bal- és jobboldal között húzódnak a frontvonalak,

hanem azok közt, akik a bornírt, korrupcióba hajló kormányzást elfogadják; illetve akik a vállalkozások, a tudomány és a sajtó szabadságának pártján állnak. Jobboldali, nemzeti liberális alapokról is el lehet jutni odáig, hogy az ember elégedetlen legyen azzal, ami jelenleg az országban és Budapesten folyik. 

Kikre gondol?

Azokra, akik mondjuk 1998-ban a Fideszre szavaztak, azóta pedig változatlan elveket vallanak, miközben a Fidesz elmozdult, és már nem képviseli őket.

Többször hangsúlyozza, hogy a jobboldali szavazókra is számít. De mit tud adni ön azoknak a klasszikus jobboldali szavazóknak, akik elutasították az SZDSZ-t, és nem szimpatizálnak a bántó Facebook-bejegyzésekkel sem?

Szavai számomra lenézést sugallnak a jobboldali szavazók irányába. Kérdésében az rejlik, mintha a jobboldali szavazók ne tudnának átlátni a propagandamédia tevékenységén, ami tíz évből három bejegyzést tudott mindössze előtúrni. Amik közül egyet belinkelni sem mertek... Szerintem a jobboldali választópolgárok igenis látják, hogy van itt egy olyan ember, aki gondolkodik, aki meg akarja haladni a szekértábor-logikát, közös nevezőt keres, és nem rabja azoknak a gondolkodási sémáknak, amik meghatározzák az országot.

Mennyire lehet bízni abban, hogy az előválasztás győztese mögé beállnak a riválisok? Karácsony Gergelyt meglepte Kálmán Olga DK-s jelölése: ilyen környezetben hogyan lehet ön biztos abban, hogy adott esetben önt fogják támogatni?

Nem ismerem a háttéralkukat: azt tudom, hogy amikor Karácsony Gergely meglebegtette, hogyha Kálmán Olga nyer, az MSZP-s aktivisták nem fogják őt támogatni; akkor ez ellen egy Facebook-posztban fel is szólaltam. Én ahhoz tartom magam, amit vállaltam:

ha nem én nyerek, meg fogom kérdezni a győztest, mivel tudom támogatni.

De ezzel az opcióval egyelőre nem számolok.

Ütközési pont lehet az ellenzék többi pártjával a ferencvárosi polgármesterség kérdése is. A Momentum Jancsó Andreát indítja a helyben ismertebb, a médiában felkapottabb Baranyi Krisztina helyett. Miért döntöttek így?

Egyfelől erre nincs nagy rálátásom, hiszen a helyi szervezetek kompetenciája a polgármester-jelölés, másrészt elnökségi hatáskör a budapesti tárgyalások lefolytatása. Baranyi Krisztina munkásságát nyomon követem, például a parkolási maffia ellen végzett tevékenységét, és kifejezetten szeretnék vele együtt dolgozni. Ugyanakkor azt gondolom, hogy más kvalitások szükségesek egy város elvezetéséhez, és mások a helyi ügyek végigharcolásához.

Egy polgármesternek konszenzusépítő, szövetség-létrehozó alkatnak is kell lennie.

Ha már parkolási ügyek. Hogyan lehetséges Karácsony Gergely előválasztási győzelme esetén mögé beállni, amikor Zugló vastagon érintett a parkolási botrányban?

Karácsony Gergely megkésve ugyan, de tett lépéseket ennek felszámolására, van arra vonatkozó elképzelése is, hogy ezt fővárosi hatókörbe helyezné. 

Ön is?

Én ugyanezt tenném, kivenném a kerületek kezéből a parkolási cégeket, és a BKK-nak adnám. A parkolási pénzek begyűjtését és adminisztrációját kontrollált központi szervnek kell végeznie. A múlttal pedig szembe kell nézni, főpolgármesterként egy elszámoltatási biztossal tekinteném át a fővárosi szerződéseket. Emellett egy átláthatósági biztos is helyet kapna a stábomban, akinek az lenne a feladata, hogy kidolgozzon egy nyilvános, jól kereshető adatbázist legyen a közbeszerzésekről vagy a fővárosi intézmények működéséről. Szeretnék több nyílt napot a városházán, az információhoz való hozzáférés teljes szabadságát. Meggyőződésem, hogy az átláthatóság segíti egy város vezetését.

Az elszámoltatás részeként értelmezhetjük azt a négypontos közleményt is, amelyben a Momentum visszavenné a fideszes lakásokat?

Bár az én nevem alatt jelent meg, ezt az összefoglalót nem én készítettem, és

messzemenőkig nem értek egyet e pont megfogalmazásával.

Nagyon sok olyan hír érkezett, hogy kiemelt helyeken a pályázati feltételek megkerülésével sok fideszes vagy Fidesz-közeli személy kapott bérleményt, ezek felülvizsgálatát szorgalmazom csak. Szó sincs arról, hogy jogos lakástulajdont bárkitől elvennénk.

Akkor nem kell félnie a Fidesz-szimpatizánsoknak attól, hogy elveszik hajlékukat?

Egyáltalán nem, és épp azért tartom különösen gázosnak ezt a félrefogalmazást, mert az ország jelenlegi helyzete pontosan annak köszönhető, hogy az elmúlt száz évben a zsidóktól elvették a magánvagyont, majd a kommunisták is ezt tették, így elengedhetetlenül fontos a magántulajdon biztosítása és ennek hangsúlyozása.

Mit gondol Puzsér kimaradásáról az előválasztásból?

Puzsér Róbert megosztó személyiség, ilyenekre is szükségünk van. Ám a harsány közéleti szereplői oldala mellett rendelkezik egy részletesen kidolgozott, kiváló Sétáló Budapest-programmal, ez pedig

megérdemelné, hogy az előválasztásban megmérettessen.

Annak meg külön örülök, hogy kijelentette, ha én nyerem meg az előválasztást, az én javamra hajlandó visszalépni.

Beszéljünk még várospolitikáról! Dugódíjat vezetne be, vagy a Puzsér-féle koncepció szerint sétálóövezetté alakítaná a belvárost?

Tekintsük ezt a két végpontnak. Én köztes megoldást javaslok. Valóban csökkenteni kell az autóforgalmat a belvárosban, de megszüntetni egyelőre nem lehet. Nem látok okot arra sem, hogy az elektromos autókat kitiltsuk, ahogy Puzsér javasolta. Figyelembe kell venni, hogy a belvárosban élőknek is van autójuk. Ha fejlettebb car sharing szolgáltatás működne Budapesten, kisebb, elektromos autókkal, ez kiválthatná a második autó vásárlását. Bevezetnék egy integrált bérletet is, ami a BKV mellett az autóbérlésre is használható lenne.

Mit csinálna a lakásügyekben?

Minden kilencedik lakás üresen áll Budapesten, a bérleti viszonyok azonban a bejelentés gyakori hiányában nem tisztázottak. Így fogalmunk sincs sok esetben arról, kik laknak a lakásokban, és kerületenként pontosan mennyi is áll üresen. Egyrészt kifehérítenénk ezt a szektort, másrészt lakatlansági adót vezetnénk be. Az Airbnb-ből származó bevetélt pedig meg kell adóztatni.

Az előválasztási vitában a hajléktalankérdés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a könyörületes város híve. Programjában viszont hol jelenik meg budapestieknek azon igénye, hogy biztonságos és higiénikus köztereket használhassanak?

Ezt alapnak tekintjük,

senki sem azért küzd, hogy hajléktalan emberek lakhassanak az utcákon.

A kérdés az, hogy a hajléktalanság kriminalizálása megoldás-e. Véleményünk szerint nem, mert csak kiszorítjuk őket a belvárosból, eltüntetjük őket a terekről, láthatatlan problémává tesszük őket, de a sorsuk nem oldódik meg. Én a bonyolultabb megoldást javaslom: úgy érjük el, hogy ne éljenek a köztereken, hogy közben segítjük és nem büntetjük őket. Ebből a szempontból Zugló mintaértékű a lakhatási támogatásával, a rezsitartozások rendezésében való segítséggel, a személyre szabott szociális tanácsadással. Fontos továbbá a civil szervezetekkel is együttműködni, csak együtt kezelhető a hajléktalanság.

Szintén ebben az előválasztási csörtében mondta, hogy a kulturális intézményeket a rozsdaövezetbe telepítené. Mennyire életképes a külső kerületekben egy múzeum? Berlinben vagy Londonban is a belváros szerves részét képezik a kulturális intézmények...

A Gödör példáját hadd hozzam fel: oda épült volna a Nemzeti Színház, ami végül a MüPával együtt a lágymányosi hídnál kapott helyet, és életet vitt a környékre. Feléledt az a városrész, és ezt remélem más városnegyedek esetében is, például Soroksárnál. Ha pedig már Berlint említette, hadd kérdezzem meg: nem tűnt fel önnek, hogy mennyi ott a zöldterület? Budapesten alig van nagy kiterjedésű, összefüggő zöld rész. Ott a Városliget, amibe viszont nem illenek az oda tervezett épületkomplexumok, amik ugyanakkor kiváló helyet kaphatnának a külső kerületekben.

 

Fényképek: Szűcs Ágnes

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/150548

Ajánljuk még a témában