Az élet védelmében

2019. május 31. 16:38

Semmilyen kontextuális érvelés nem írja felül az élethez való jogot.

Vészharangokat kongattak a progresszív oldalon a hír okán, hogy Alabama állam elfogadta azt a külső szemlélő által igen józannak tűnő törvényt, mely illegálissá teszi az abortuszt minden esetben, kivéve ha az anya élete forog kockán. Amolyan klasszikus liberálisként – mely világnézet manapság már igen közel került a konzervativizmushoz – átfutva a liberális sajtót, meg kellett állapítanom, hogy az átlagos érvrendszer az abortuszt tiltó törvénnyel szemben alapvetően a következő érvelési hibákra vezethető vissza.

Kiindulópontom és nézetem, hogy az (ártatlan) emberi élet szent és sérthetetlen, és ez nem egy emberek által adott, hanem természetes jog – és lássuk be,

nem sok liberális vallaná be, hogy nem tiszteli az emberi életet.

Fussuk át a téves érveket az abortusz mellett!

1. „Az embrió még nem ember/élőlény, ergo meg lehet ölni".

Mivel az ember nem képes nem emberi lényekkel szaporodni, ezért józanul levonhatjuk a következtetést, hogy az embrió ember.

Él-e viszont? Az élet legszéleskörűbb definíciója szerint él az, aminek sejtjei vannak. (Egyesek szerint a vírusok is élnek, de ez más téma). A zigóta tehát határozottan él.

De élőlénynek is számít? Egy élőlény (organizmus) az, ami komplex feladatok ellátását végzi el önállóan életének fenntartása érdekében. A zigóta élőlény, ugyanis önálló, komplex fejlődési folyamatokat végez életének megőrzése és fejlesztése érdekében. Ellentétben mondjuk a vesém sejtjeivel, melyek szintúgy élnek és emberi DNS-t tartalmaznak, de maximum tumorokat tudnak növeszteni, ha esetleg rákosak: sosem lesz belőlük kisbaba.

A zigóta tehát egy emberi élőlény, ámbár életének korai szakaszán.

2. „A korai magzatnak még nincsen szíve/agya/tudata, ergo meg lehet ölni". 

Az emberi élőlény definíciója nem tartalmazza a szív/agy/tudat jelenlétét, lásd: 1. pont. Ezt megállapítani egyébként nem túl nehéz, hiszen az az ember is emberi élőlény, akit mondjuk gépek tartanak életben szívelégtelenség miatt, vagy akinek agyi funkciói egy időre leállnak, esetleg elveszti a tudatát. 

3. „A nő joggal rendelkezik a saját teste felett, ergo megölheti a magzatját".

A nőnek joga van a testi integritásához, mint minden emberi lénynek: ha valaki megver egy nőt, akkor bűnt követ el.

Azonban emberi jogokkal a magzat is rendelkezik, és ezeket nem írja felül az anya semmilyen egyéb igénye vagy joga. A test feletti bizonyos kontroll joga nem érinti a magzat élethez való jogát, az emberi élőlényeknek ugyanis nem definíciója, hogy egy nő hasában vagy azon kívül tartózkodnak.

Tévedés azt hinni, hogy bármilyen kontextus vagy helyzet felülírja az emberi élethez való jogot. Innentől fogva egyébként minden érv csak olyan véletlenszerű szcenáriók felállítása, melyet már annyira megindítónak vagy felháborítónak érez az abortusz-párti egyén, hogy az adott esetben már hajlandó lenne elnézni a gyermekgyilkosságot.

De nincsen olyan kontextus, amely elfogadhatóvá tenné egy ártatlan emberi élet elvételét.

4. „Megerőszakolták az anyát, ergo meg lehet ölni a gyereket"

Mielőtt bárki megvádolna azzal, hogy relativizálom a nemi erőszakot, gyorsan tisztáznám, hogy természetesen erről szó sincs. A nemi erőszak viszont semmilyen szinten nem jogosítja fel az anyát arra, hogy meggyilkolja a magzatját. Az emberi élet definíciójához nem tartozik, hogy konszenzussal kell fogannia. (Lásd: 1. pont).

5. „A gyermek vérfertőzés során fogant, ergo meg lehet ölni".

Ismét: semmilyen szinten nem szeretném legitimálni a közeli rokonok közötti kapcsolatokat. Viszont az emberi élet definíciójához nem tartozik, hogy ne vérfertőzés során foganjon. (Lásd: 1. pont.)

6. „Az anya fiatal, még nem tudná nevelni a gyermekét, ergo meg lehet ölni a magzatot".

Az emberi élet definíciója azt sem adja meg, hogy hány évesnek kell lennie az anyának. (Lásd: 1. pont).

7. „Az anya nagyon szegény, szegénységben felnőni rossz dolog, ergo meg lehet ölni a magzatot".

A gyermek előre látható anyagi helyzete nem változtat az emberi élethez való jogán. (Lásd: 1. pont).

8. „Ha nem lesz legális az abortusz, akkor az anya megcsinálja magának, és esetleg a saját életét is elveszi".

Ez ugyan szomorú, elítélendő és szankcionálandó, de egyetlen józan társadalom sem kezdheti el legitimálni a gyilkosságot azért, mert „van, aki úgyis csinálja". A hülyeségre és a gonoszságra nincs megoldás, és néhány deviáns eset miatt

nem vezethetjük be, hogy bizonyos embereknek nincsen joguk az élethez.

9. „De ez így nem fair!"

Legtöbb vitapartnerem ezen a ponton így szokott felsóhajtani: „De ez így nem igazságos!" Nem, az élet nem igazságos. Senki sem mondta, hogy az. A nők úgy lettek teremtve, hogy a szaporodás során emberi életek fogannak meg bennük. Ez a biológiailag determinált tény, és a valóság nem változik meg azért, mert valami nem szimpatikus vele kapcsolatban.

+1. „Bizonyos esetekben a szülés veszélyezteti az anya életét: ilyenkor megengedett az abortusz, hogy megmentsük az anya életét".

Ezt az érvet külön kezelem, ugyanis ez nem valamifajta random kontextuális érvelés, hanem egy életpárti érv: lényegében úgy érvel, hogy dönteni kell két emberi lény élete között. Ezt legitimnek tartom, de a legújabb alabamai törvény esetében nem merülhet fel ez az érv, ugyanis az is engedélyezi az anya életét veszélyeztető esetekben a terhesség megszakítását.

Konklúzióm

Az emberi élet a fogantatásnál kezdődik. A megtermékenyített petesejt – és ettől a ponttól tovább az élet minden stádiuma – emberi élőlény, és joga van az élethez. Semmilyen kontextuális érvelés nem írja felül ezt a jogot. Egy olyan társadalom, ami bármilyen módon legitimmé teszi az ártatlanok meggyilkolását, éppen olyanná válik, mint bármelyik totalitárius rezsim. Az élet nem fair, de attól még érdemes megvédeni.

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/148587

Ajánljuk még a témában