Ellenzék

Jobbra húzná a Tinderen a jobbikos az uniót – az ellenzéki EP-listavezetők vitáján jártunk

2019. április 23. 21:42

Az LMP-s Vágó Gábor viszont nem nyomna rá szuperlájkot. A momentumos Cseh Katalin szerint az uniós egy szuperférfi, akinek nem írunk vissza. Ellenzéki EP-listavezetők vitáztak a Rotary Clubban. Tudósításunk.

A Hotel Benczúr adott helyet a Nagy Ellenzéki EP-Vitának, ami azért nem volt teljes, mert valamilyen különös és megmagyarázhatatlan módon az MSZP-t nem képviselte senki sem közvetlenül, közvetetten Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa, jelenlegi EP-képviselő volt a szocialisták követe. A nézők nem töltötték meg teljesen a Rotary Club termét, főleg civilekből és újságírókból állt a közönség, Arató Gergely, Tordai Bence és Vágó István tűnt fel még politikusként.

Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője megnyitójában hangsúlyozta, szeretné, ha a vita nem Orbán Viktorról szólna, hanem inkább arról, a pártok mit gondolnak Európáról és a programjukról. Ez végül is hellyel-közzel sikerült is, bár a legfontosabb részeknél azért elhangzott Orbán Viktor neve, nem túl dicső jelzők kíséretében.

A vitára (ábécé sorrendben) ők jöttek el Cseh Katalin („Katka”), a Momentum EP-listavezetője, Dobrev Klára, a DK-lista első embere, Jávor Benedek, az MSZP-P közös jelöltje (nem listavezető), Lukács László György jobbikos országgyűlési képviselő, aki Gyöngyösi Mártont helyettesítette, valamint Vágó Gábor, az LMP brüsszelitája, zuglói átvilágítóbiztos.

Mint elhangzott, kérdésenként 3 percnyi időt akartak mindenkinek biztosítani, és megígérték a szervezők, hogy nem lesz rendőrszerű időmérés, de figyelni fog arra a moderátor, hogy negyed óránként legyen témaváltás. Sajnos, ahogy lenni szokott, az elméletet a gyakorlat már megint felülírta.

Első kérdés: Mit csinálnának másképp, ha EP-képviselők lennének?

Elsőként Cseh Katalin válaszolt: szerinte óriási hitelességi válságban van az EU és a politika, ez tehet arról, hogy az emberek fele nem tervez választáson részt venni, különösen a fiatalok, akiknek a jövőjéről szól ez is. Nincs tisztelete a politikusi szakmának, sokan a focisták és a pornószínészek közé teszik a politikusok megbecsülését. Nem szabadna szerinte megengedni, hogy populisták egyszerű és primitív üzenetekkel csábítsák a kiábrándult szavazókat. Színesebb és emberszerűbb EP kell, ezért ő nagyköveti munkának tekintené az esetleges EP-beli munkáját,

nem 5 éves brüsszeli nyaralásként gondol erre.

Be kell csatornázni a magyar emberek hangját Brüsszelbe – jelentette ki.

Hozzátette: Facebook-oldal nélkül nem lehet meg politikus, ugyanis az folyamatos kommunikációt jelent, ezért is kell generációváltás a politikában, meg azért is, hogy Orbán ne tudja az EU pénzéből az EU ellen hergelni az embereket.

Dobrev Klára elmondta: az uszítás ellen a legjobb fegyver az, ha mindenkihez eljutunk. Meg kell érteni, hogy az uniós ügy az magyar és belpolitikai ügy egyben, nem külpolitikai. Ha őt megválasztják, akkor ő ingázni fog EP-parlamentereként, hiszen két munkahelye van egy EP-képviselőnek, Magyarország és Strasbourg/Brüsszel, és legyen folyamatos konzultáció az emberekkel, egy hónapban legyen fogadóóra is.

Meg kell próbálni elmagyarázni a Facebook-oldalon – ez szerinte is kell az EP-képviselőnek –, hogy miről szavaznak az EP-ben, közel kell hozni Európát, ezért elszámoltatható programmal indul, hogy vágyakból, tervekből valóság váljon. Szerinte az Európai Egyesült Államok is egy ilyen terv, ami hitelessé teheti az európai politikát a magyarok szemében.

Jávor Benedek szerint egy EP-képviselő tényező lehet a magyar politikában, de elsődleges feladatuk az európai jogalkotás, a Magyarországra vonatkozó szabályokat illetően is. Ezért is elsődleges feladatuk az európai viták Magyarországra hozatala. Hogy a jövőben mit csinál? Energiapolitika, külpolitika, biztonságpolitika, klímavédelmi egyezmények végrehajtása – ezekre szeretne reagálni az elkövetkezendő években. Meg kell mutatni Európának a hazai visszás helyzeteket, az Orbán-rendszer igazi arcát. Más feladatok lesznek az elkövetkezendő öt évben, mint eddig voltak – fejezte be körét Jávor Benedek.

Lukács László kifejtette: fontos, hogy meghatározó témákkal foglalkozzon az képviselő. A Jobbik szerint most az a fontos, hogy a civil témákat felkarolják és képviseljék, hogy Nick Clegg mintájára egy-egy fontos témára összpontosítsanak. Ennek példájára a béruniót hozta fel, illetve az európai közmédia létrehozását, amit szintén civil kezdeményezésnek állított be. Szerinte a civil témákat be kell csatlakoztatni a jogalkotásba. Az a célunk, hogy a magyar embereknek jó legyen – fejezte be a jobbikos politikus, aki Gyöngyösi helyett érkezett a vitára.

Vágó Gábor szerint a Eurozöldek királycsinálók lehetnek a következő EP-ben, ahol ő magát egy aktivista-tényfeltáró képviselőként képzeli el. Nem szeretne belpolitikai harcokat, mert szerinte a belpolitika nem lehet az EP-sajtótájékoztatók témája, ott leginkább a klímaváltozásnak kell szerepelnie. Szerinte a jelenlegi status quo-t kell felrúgni, a néppárti-liberális-szocialista frakciók alkut kötöttek a nagyvállalatokkal. Kiemelte, hogy az ALDE-t multik finanszírozzák. Hozzátette: a legfontosabb a választókkal való folyamatos kapcsolattartás,

ő maga szerint nem tud többet két hétnél Kecskeméttől távol tölteni,

Brüsszelt egy elefántcsonttoronynak tekinti.

Második kérdés: Mi különbözteti meg a pártjuk programját a többitől? Miért szavazzanak rájuk?

Dobrev Klára kezdte ezt a kört, szerinte sok a közös a különböző programokban – erősebb Európát szeretnének a magyar pártok, egy olyat, ami meg tudja védeni a külső határait, az állampolgárait akár a saját kormányoktól is, ami nemzetközi porondon felveszi a kihívásokat, ahol hangsúlyos a környezetvédelem, és ami megfelelő szociális minimumot teremt.

Amiben a DK programja különbözik, az az, hogy legyen egy politikai feltétel, Európai Egyesült Államokkal, és egy gazdasági feltétele, ez pedig egy európai szintű bevétel, multiadó adná meg Dobrev Klára szerint – 150 milliárd eurót tudnának így beszedni globális cégektől.

Jávor szerint szociális és zöld Európa kell, meg kell erősíteni a szociális jogokat, be kell vezetni az európai minimálbért, kiterjedten kell a szociális jogokat érvényesíteni. Hatékonyan kell megjeleníteni a klímaváltozás hatásait az elkövetkezendő évek energiapolitikájában – jelentette ki, hozzátéve: nem csak ígéreteket mondanak, nem a levegőbe beszélnek. Jávor elindított egy programot a független, tényfeltáró újságírás támogatására, ez folytatódni fog a következő ciklusban – ígérte.

Szerinte azonban a több Európa nem biztos, hogy jobb Európa lesz, erre példaként a 2008-as gazdasági válságot említette meg, ugyanis akkor rossz receptet kezdett el alkalmazni a kontinens. Úgy vélte, alapvetően változtatni kell a policy-n, de ezt óvatosan kell, tanulva a múlt kudarcaiból. Úgy véli, ezt két frakcióban – a szocialista-demokrata és zöld frakcióban – meg tudják valósítani.

A Jobbik szolidáris Európát szeretne, nem feledve, hogy erőteljesen kritikus az EP-programjuk

– jelentette ki Lukács. Hangsúlyozta: óriási a bérkülönbség a keleti és nyugati fél között, ez nagy veszélyt jelez. Emiatt másodlagos a nemzetek vagy föderalista Európa kérdése.

Fontosnak tartja a migrációs kérdést, szerinte minden józan ember felteheti a kérdést, hogy mi lesz a migrációs válságnak a magyar jövőre nézve a hatása, ők a rendpárti megoldások hívei. Választ kell adni erre, nem pedig a fejünket a homokba tudni. A Jobbik szolidáris és biztonságos Európát szeretne – fogalmazott, kiemelve: a bérunió és biztonság kérdésében a Jobbik felülmúlja a többi pártot.

Vágó szerint az LMP a leginkább zöldpárti politikai alakulat, ezért a klímaváltozásra helyeznék a hangsúlyt. Dobozon kívül gondolkodnának, ezért körkörös gazdaságot hoznának létre, és leszámolnának a GDP-fetisizmussal. Szerinte nem robotgyárakat kell Magyarországra telepíteni, hanem radikális válaszokat kell adni a 21. századi kihívásokra. Az egész EU jóléti részét nem lehet osztozkodásra használni, ezért is örül, hogy a DK már megadóztatná a multikat, kár, hogy 2010 előtt nem ezt vallották – szúrt oda Dobrev Klárának. Szerinte a radikális megoldásokban az EU utat mutathat a többi kontinensnek is.

Cseh Katalin szerint úgy kell élni a magyaroknak, mint az európaiaknak, jelenleg viszont sok mindenben hátrányt szenvednek a magyarok. Naponta kétmilliárd forintot kapott Magyarország az EU-tól 2004 óta, de ezt nagyrészt ellopták, ezért új szabályokra és új, transzparens elosztásra van szükség. Közvetlenül az EB-nek kellene adnia pénzt a területekre. Egyenlőtlenségekből nem tudják megállítani a populistákat – jelentette ki.

Az európai határok védelme, és a felzárkózás szintén európai feladat, de amíg kivándorlási válság van Magyarországon, addig ez nem megy. Jó minőségű oktatás kell, jó egészségüggyel együtt. Fel kell rúgni a status quót – csatlakozott Vágó Gáborhoz.

Harmadik kérdés: Mi a legnagyobb jelenlegi probléma, és mit tennének ellene?

Jávor Benedek szerint az LMP javaslata a körforgásos gazdaságról nyitott kapukat döntöget, ezért nem írták bele a programba. Reagált a közvetlen bizottsági pénzosztásra: elmondta, ő pontosan ilyen értelmű javaslatot nyújtott be az EB-hez, hogy a korrupt kormányzati rendszereket kivegyék, de ezt pont az ALDE frakció nem szavazta meg anno.

A kérdésre visszatérve elmondta: ez egy komplex válság, gombolyagfonalhoz hasonlította, hogy ha valahol meghúzzák, elindul a válsággörgeteg. Ha már megvan a klíma biztonsága, utána lehet az újraelosztásról és az EU-gazdaság felpörgetéséről beszélni – hangsúlyozta. Már csak azért is, mert a szociális kérdésekben nincs az EU-nak hatásköre, szerinte ez is az euroszkepticizmust növeli, hiszen beszél Európa a szociális válságról, de nem tud hatékonyan tenni ellene.

Lukács szerint távolról azt látni, hogy az EU permanens válságban van. Úgy véli azonban, inkább kihívásokkal szembesül Európa, ezt pedig csak normalitással lehetne kezelni. Súlyosnak tekinti, hogy a felzárkóztatás válsága teret enged a populizmusnak, hiszen az eredeti elképzelésekkel szemben nem úgy történt a jólét megvalósulása Európa egyik felében, ahogy azt ígérték. Ha ez továbbra is kitart, akkor nem lesz fényes jövője az EU-nak – fogalmazott a moderátor kérdésére válaszolva.

A legnagyobb kihívásnak Vágó Gábor – meglepetés – a klímaváltozást nevezte, nem elhallgatva azt a tényt, hogy egész Európában lakhatási válság van, egyre több a mamahotel. Szerinte az a legszörnyűbb, hogy a klímabűnöző cégek javára ment nagyon sok uniós támogatás, ezért kemény lépések kellenek a mostani status quo védelmezői, a nagyvállalatok ellen. Ezért viszonylagos, hogy egyesült Európa lesz vagy nemzetállamok Európája, hiszen a nagyvállalat mindkettőt tudja rángatni. Mindez egy posztkapitalista morális válságban csúcsosodik ki, ezért

zsírosodik a legfelső 1 százalék,

a legalsó meg egyre leszakad. A politikai mellett társadalmi közösségi felelősségre van szükség, támogatja Greta von Thunberg mozgalmát, de ezzel együtt a legmagasabb 1 százalék manipulációja a legnagyobb probléma.

Cseh Katalin szerint a politikai válság a legnagyobb kihívás, és az új törésvonal a populista gazemberek és az egyesült Európa hívei között lesz. Kritikával illette Junckert, mert csak most vette észre, hogy az EU pénzén kampányolnak ellene. A bürokratikus Európa nem alternatívája a populizmusnak – hangsúlyozta. Szerinte csak Európa lehet Magyarország jövője.

Összefogásra buzdította Cseh Katalin a tagállamokat, kiemelve, hogy egyenként kicsik, de összefogva erősek. Szerinte ezért is van, hogy Orbánék leszavazzák a migrációs megoldásokat. Először is a populizmust kell legyőzni, ez a legsúlyosabb válság – jelentette ki.

Dobrev a demokrácia legnagyobb kihívásanak a társadalmi egyenlőtlenségeket tartja. A gazdaság kinőtte a nemzetállamokat, amelyek nem voltak felkészülve arra, hogy egy cégnek 50 országban legyen telephelye. Ezért összefogva kell közösen, de nem nemzetállami szinten a kihívásokkal szembehelyezkedni. Szerinte egyszerű a képlet: aki nemzetállamokra szavaz, az a szegénységre szavaz, aki a szegénységre, az a populizmusra szavaz, ez pedig szörnyű jövőt jósol – folytatta.

Szerinte a klímaváltozás költségeit nem a sárgamellényben tüntetők nyakába kell varrni. Ha nem csinálunk valamit a tömeges kilátástalansággal, akkor nem fogunk tudni szembenézni a kihívásokkal, de ha megvalósul a Európai Egyesült Államok, akkor sikerülhet szembeszállni 500 millió ember érdekében ezekkel a nagy cégekkel – zárta ezt a részt.

Negyedik kérdés: Mi a 15 éves uniós tagság mérlege?

Lukács László a Tinderen még mindig jobbra húzná az uniót,

annak ellenére, hogy sok a negatívum, amely az unióra ragadt. Hármas fölére értékelné az EU-t, főleg a korrupció miatt, főleg Orbán Viktor miatt, akinek ebben az osztályzatban nagy szerepe van. Mindenki boldogulása helyett keveseké valósult meg – tette hozzá. Az egészségügyben viszont sokat segített. A kormány hibázott sok mindenben, ezekért azonban nem az uniót tartja felelősnek, hanem a belső féktelenséget. A kormány intézkedései miatt elképzelhetőnek tartja a Huxitet, ezt viszont a Jobbik nem tudja támogatni.

Csak Putyin tartja bent Orbánt az EU-ban – fogalmazta meg aggályait Vágó Gábor. Szerinte nem uniós reformra van szükség, hanem az egész uniós működés forradalmát, a magyar visszaéléseket viszont nem az unió számlájára írná. Szerinte az uniós csatlakozáskor a szerszám rossz végén volt Magyarország, azóta csak az agrártámogatást leszívó jobb- és baloldali milliárdosok jártak jól. Ott látja az EU hibáját, hogy nem változtatott az elosztási rendszeren, legalább az önkormányzatok felé.

Pozitív a mérleg, de nem nyomna szuperlájkot az EU-ra

– folytatta a tinderes hasonlatot. Szerinte az EU akkor lenne jó, ha az uniós polgárok is részt vennének a döntéshozatali folyamatokban. A populizmus ellen a zöldeket ajánlja, utalt a német viszonyokra, még úgy is, hogy a zöldek elnöke nincs a Facebookon, amit szintén a túlhatalommal rendelkező multik közé sorolt az LMP képviselője.

Cseh Katalin is tinderes hasonlattal élt: mint amikor egy szuperférfi szuperlájkol valakit, az viszont nem válaszol neki, kaptunk egy lehetőséget 2004-ben, de aztán nem éltünk vele. A második legnagyobb támogatást kaptuk, de a legrosszabb eredményt hoztuk ki a pénzből, ez pedig egy történelmi bűn. Szerinte az is elképzelhető, hogy a következő ciklusban nem lesz uniós kifizetés.

Az is nonszensz, hogy 5 évvel kevesebb a magyar átlagéletkor. Valódi paradigmaváltásra van szükség, ezért is kell csatlakozni az Európai Ügyészséghez, és jobban oda kell figyelni, hogy mire költik az uniós pénzt, kutyafitnesz helyett kórházra. Érdekérvényesítő magyar EP-képviselők kellenek, azért, hogy a magyar emberek érdekei érvényesüljenek. Szavazásra is buzdított, szerinte nem játék az EP-választás, mert ez is dönt arról, hogy Magyarország fel tudja-e használni az érdekérvényesítésre szükséges eszközöket, különben meg fogunk halni.

Dobrev szerint nagy lehetőséget kaptunk az EU-tól, de ezzel sokan visszaéltek  – Mészáros Lőrinctől egészen a 20 centis kilátóig. Szerinte csak az EU menti meg a totális putyini diktatúrától Magyarországot – jelentette ki az orosz turistáktól hemzsegő Hotel Benczúrban. Persze, az EU gyengének bizonyult, mert nem voltak erőteljes eszközei arra, hogy megállítsák a visszaélést. Optimista lévén azonban azt mondja, hogy Orbán és gazember társai (Salvini és Kaczynski) egy erősebb Európát fognak eredményezni, mert arra fogják kényszeríteni a tagállamokat, hogy jobban odafigyeljenek az unióra. Retteg a többsebességes Európától, ebben is Orbán kezét látja, ugyanis az ő tevékenysége miatt érzi úgy, hogy Magyarország a kispadon van.

Jávor már fogyatkozó közönség előtt úgy fogalmazott: elvesztegetett lehetőségek 15 éve volt ez. Sok pályázatnak az a célja, hogyan tudják ellopni a pénzt, mindenféle felesleges beruházásra. Az uniónak is van felelőssége ebben: kiderült, hogy kohéziós mechanizmusokkal nem lehet kompenzálni a keletről nyugatra irányuló pénzszivattyút. Ezért kell átadni az egész gazdasági kormányzást az unióban – emelte ki. Szükség van a neoliberális magyar gazdaságpolitikával való szakításra, ezzel együtt – fogalmazott Jávor Benedek, aki szerint az ellenőrzési mechanizmusokat is jobbá kell tenni, ennek érdekében még az utolsó EP-napokon is benyújtott javaslatokat – domborította ki a Párbeszéd EP-képviselője.

Ötödik kérdés: Mivel buzdítanák a szavazókat?

Túlélési ösztön vigye el őket szavazni, mert soha ilyen fontos EP-választás nem volt sem Európa, sem Magyarország történetében – fogalmazott röviden Vágó Gábor. Őt Cseh Katalin követte, aki szerint Európa megújulásáról és a status quo felrúgásáról szól a választás, valamint a fiatalok megfelelő képviseletéről szól, ezt pedig arányos és igazságos választáson lehet elérni, de aki nem megy – fogalmazott – az kihagyja azt, hogy keretek közé szoruljon Orbán Viktor.

Dobrev szerint a következő öt évben dől el, hogy képes lesz-e Európa felépíteni az Európai Egyesült Államokat, és azért kell elmenni, mert ha Orbán győz, akkor gyorsan EU-n kívül találjuk magunkat.

Európán kívül nincs élet” – jelentette ki Dobrev.

Jávor Benedek szerint egy közös ellenzéki siker, egy erős szereplés az elemi érdek, mert ezzel megállj tudnának parancsolni a Fidesznek, és megfelelő önbizalmat tudnak kölcsönözni az önkormányzati választásra, ehhez mindenkire szükség van, főleg közép-európai EP-képviselőkre.

Lukács – aki utoljára szólalt fel a körkérdések során – azt mondta: szerinte siker az lenne, ha magas lenne a részvétel, ezért mindenkit arra buzdít, hogy mindenki menjen el, és támogassák a szabad és biztonságos Európát.

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/147240

Ajánljuk még a témában