Elsősorban a körülöttünk élő emberekért vagyunk felelősek – Yoram Hazony a Mandinernek
2019. március 28. 09:54
Meg kell találni az egyensúlyt a csak saját magára gondoló törzsi szemlélet és a közeli embertársakkal nem törődő univerzalizmus között – mondja Yoram Hazony a Mandinernek. A neves izraeli konzervatív filozófus populista helyett inkább nacionalista hullámnak nevezné a világban tapasztalható új jobboldali mozgalmakat. Interjúnk.
Yoram Hazony (1964) izraeli filozófus, Biblia-kutató és politikatudós. A jeruzsálemi Herzl Intézet elnöke. 1994-ben megalapította a Shalem Központot, aminek 2012-ig az elnöke volt. Az amerikai Princetonon és a Rudgers Egyetemen tanult, előbbin alapítója volt a Princeton Tory című mérsékelt konzervatív lapnak. Öt könyv szerzője, köztük az utolsót, a 2018-as The Virtue of Nationalism-t (A nacionalizmus erénye) az év konzervatív könyvének választotta az amerikai Intercollegiate Studies Institute konzervatív agytröszt. Hazony a Külügyi és Külgazdasági Intézet, a Danube Institute és a Mathias Corvinus Collegium szervezésében látogatott Budapestre az MCC migrációs konferenciájára, kedd délelőtt pedig a Külügyi Intézetben tartott előadást könyvéről. Ennek kapcsán kérdeztük őt az MCC-ben, a Migrációkutató Intézet falai között.
***
A magyar nemzetnek vannak Magyarország határain kívül élő, őshonos kisebbségei a Kárpát-medencében, szinte az összes szomszédos államban. Amikor a nemzetállamok mellett érvel, mi a megoldása az ilyen kisebbségek számára?
Szinte nincs ország, amelyben ne élnének kisebbségek. Bármikor, amikor meghúzol egy országhatárt, lesznek kisebbségek annak mindkét oldalán. A nemzeti kisebbségek jóléte az állam felelős nacionalizmusán múlik, ami egyesíteni szeretné az embereket, s nem szeretne megosztottságot. A nemzeti kisebbségek jóléte részben más országokkal való tárgyalásokon múlik. Magyarország talán szeretne anyanyelvi oktatást a határon túli magyaroknak, például az erdélyieknek. Románia számára a felvetés talán kényelmetlen, szóval elkezdődnek a tárgyalások a két fél között, s talán Magyarország nyújt valami mást az anyanyelvi oktatásért cserébe. Vagy az izraeli kormány valami kellemetlent mond a lengyelekről, erre a lengyel kormány mond valami kellemetlent az izraeli kormányról, s akkor elindulnak a tárgyalások a helyzet rendezése érdekében. Szóval a független országok között van kapcsolat és kommunikáció, ami segítheti a nemzeti kisebbségeket.
Előadásában szembeállította egymással az univerzális törvényeket képviselő birodalmakat és a független nemzeteket azzal, hogy minden nemzetnek lehetnek más törvényei. Nevezhetjük ezt egyfajta lokalizmusnak is. De hol a határ, hogyan nem válik a lokalizmus nihilista relativizmussá?
Ez nagyon jó kérdés. Ha semmi mással nem törődsz,csak a saját népeddel, akkor lehet, hogy nihilistává válsz. De ugyanígy,
ha csak az univerzális értékek érdekelnek és az egész emberiség jóléte, akkor igazából senkivel nem törődsz,
mert nem törődsz a konkrét emberekkel. Ezek a két megközelítés iker-veszélyei. A legtöbb konzervatív irányzat ugyanakkor nem nihilista és nem relativista, elég csak Edmund Burke-re utalnom. A konzervatív szerzők többnyire rámutatnak, hogy van egy Isten, és ebből kifolyólag van jó és rossz. Szóval a konzervatív hagyomány arra keresi a választ, mit akar Isten. Nem jó minden, amit csak úgy elgondolunk. A konzervatívok kutatják, hogy mit akar Isten mindannyiunktól. Isten ugyanis univerzális. Viszont Magyarországnak és Izraelnek némileg eltérő a válasza arra, hogy mit vár tőlük Isten. A konzervatívok tudják, hogy ha még a legjobbat akarják is, nem biztos, hogy mindent átlátnak.
Mik a sajátosságai az izraeli konzervativizmusnak?
Edmund Burke nyilvánvalóan keresztény konzervatív, de a dolog nem olyan egyszerű, hogy pusztán az. A Burke előtti legfontosabb, hasonló megközelítést alkalmazó konzervatív szerző a 17. századi John Selden, aki azt tanította, hogy a brit common law-ra a zsidó rabbinikus hagyomány modelljeként is tekinthetünk. Szóval Selden, akiről mondhatjuk, hogy Burke mestere is volt, hosszú kommentárokat írt a Talmudról a keresztények számára. Ő maga anglikán angol volt, de azt akarta, az angolok értsék a rabbinikus hagyományt, hogy lássák, miként tud egy hagyomány évezreden át fennmaradni. Az angol konzervativizmusra gyakorolt zsidó hatás elég egyértelmű. Mondok egy példát. A katolikusoknál nincs válás. Az angolok viszont azt szerették volna, hogy az anglikán egyházban legyen lehetőség a válásra. Ugyanakkor a válási törvényeket nem a semmiből akarták megalkotni, mert konzervatívok voltak. Így aztán megvizsgálták azt is, hogy a zsidó hagyomány mit mond a válásról, így a zsidó hagyomány hatása egyértelműen kimutatható a modern anglikán egyház válásról szóló törvényein. Minden nemzetnek megvannak a saját hagyományai, de
egy jó konzervatív figyeli, hogy mit lehetne más nemzetektől eltanulni.
Hasznos, ha a zsidók tanulnak az angoloktól és az angolok a zsidóktól.
Mit gondol az úgynevezett populista hullámról?
Nem szeretem a populista kifejezést, ugyanis ez azt sugallja, hogy a nép és az elit egymással szemben áll, a népnek mindig igaza van, az elit pedig mindig téved. Így én inkább a nacionalista szót használnám, mivel néha a népnek, néha az elitnek van igaza, és mindkettő tévedhet is.
Nem szeretném osztályharcként feltüntetni az új nacionalizmust.
Ma talán a népnek inkább igaza van, mint az elitnek, de ez megváltozhat. Szóval a nacionalista kifejezést jobban szeretem. Ez a nemzeti függetlenséget hangsúlyozó mozgalom, amiben a népnek és az elitnek is részt kellene vennie.
A könyve címét használva: mi a nacionalizmus erénye?
Erről a könyv utolsó fejezete szól konkrétabban. Az elképzelésem szerint az egyik veszély az, ha egy törzshöz való lojalitásod annyira erős, hogy az bálványimádásba csap át. A másik veszély azonban az, ha csak emberiségben gondolkodunk, és így elfelejtjük, hogy
elsősorban a körülöttünk élő emberekért vagyunk felelősek.
Az erény abban áll, hogy megtaláljuk a kettő közti egyensúlyt. A saját hagyományom szép és igaz, de lehet igazságra és szépségre lelni más hagyományokban is. Egy nacionalista nem azt gondolja, hogy csak az ő nemzetének kéne léteznie, hanem nemzetek sokaságában gondolkodik. Talán, de nem feltétlen azt gondolja, hogy a saját nemzete a legjobb és legszebb, ugyanakkor elismeri hogy van sok másik nemzet is. Az erény az az egyensúly a lelked mélyén, amiből fakadóan azt tudod mondani, hogy ugyan a saját nemzeted nagyon fontos, de más nemzetek is nagyszerűek.
Magyarországon fel fog lépni egy ír zenekar, amely korábban terrorszervezeteket éltetett, zászlajukat lobogtatta, a zsidó állam eltörlésére szólított fel, politikusok megölését szorgalmazta.
Egészen elképesztően perverz feladatokat kérnek számon egy kaliforniai jezsuita egyetem családterápiás képzésén, melyen kiakadt egy diák, aki közzétette mindezt, mire az egyetem lakonikusan válaszolt. Mutatjuk a történetet.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 39 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
áfonya
2019. március 29. 10:07
Brüsszel felelőtlenül viselkedik ,, gyuri bácsi meghálálja . Jó lenne ha az eus vezetők a vagyonukkal elszámolnának , mennyi milliárdokat loptak ki offchore cégekbe. , Körmös eus vezetők ugyan csak megdézsmálták Kadhafi vagyonát. Világ minden táján lopnak ..... Moammer Kadhafi egykori líbiai diktátor pénzalapjait 2011-ben befagyasztotta az ENSZ. Vagyis azokhoz elvben nem lehetne hozzáférni, a közelmúltban azonban kiderült, hogy több száz millió euró hiányzik ezekről a számlákról.
A legújabb információk alapján a líbiai pénzügyi alapokat összesen 5 EU-s ország csapolhatta meg. Belgium, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Luxembourg is érintett.
A legtöbb forrás a belga fővárosból került ismeretlen kezekbe, Brüsszelben egyelőre nem született elfogadható magyarázat a pénzek eltűnésére.
A Líbiai Befektetési Hatóság a napokban közleményt tett közzé az üggyel kapcsolatban. A közleményből kiderült, hogy Belgiumon kívül más országok megszeghették az ENSZ szankcióit a bankszámlák megcsapolásával.
Belgium egyébként azzal védekezett, hogy a befagyasztott számlákon levő pénz után keletkező kamatokból származó pénzekre nem vonatkoznak a szankciók. A szakértők azonban nem értenek egyet ezzel.
Törökország a vándormadarakat Európára nem egyszerre engedi ,hanem csepegteti egyre nagyobb csoportokat útnak indít Európa felé......
Emberkereskedelmet a brüsszeli vezérek meglovagolják milliárdokat lophatnak a vándorok megsegítése jegyében , közben a beérkezetteket lágerekben helyezik el ..... Eltartás költségét az eus nemzeteken vasalják be. Európai néppel eltartatnak olyan bevándorló réteget akik soha nem állnak munkában ,, ez a naplopó réteg lázad kártékony öl zaklatja az eltartóit unalmában ,,, marha eus emberek tűrik.
Nanana!! Izrael államnak nincsenek szomszédai? Miért nem azokkal példálózik?
Hogy jön a szomszédban rekedt nemzeti kisebbségek ügyéhez Izrael és Lengyelország?
Nincs olyan, hogy valaki véletlenül említsen meg egy ekkora eszeveszett, ostoba ökörséget, ami nem illik a tárgyhoz, az éppen tárgyalt témához!
Példálózzon a valós szomszédokkal, vagy kezeltesse magát!