MCC-konferencia

Korunk legnagyobb kihívása? – Élőben a migrációs konferenciáról

2019. március 22. 14:05

Ez már nem bevándorlás, ez gyarmatosítás. Ma Franciaország gyarmatosítása folyik – mondja Éric Zemmour a Le Figaro újságírója, a Franciaország öngyilkossága című könyv szerzője az MCC migrációs konferenciáján.

Megkezdődött a Mathias Corvinus Collegium nemzetközi migrációs konferenciája.

Az alábbiakban az eseményről szóló élő tudósításunkat olvashatják.

Cikkünk folyamatosan frissül.

Gulyás Gergely: Az illegális migrációnak nincsenek egyértelmű nyertesei, inkább csak haszonélvezői

Az illegális migrációnak nincsenek egyértelmű nyertesei, inkább csak haszonélvezői – mondja Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a konferencia nyitóbeszédében. 

A miniszter szerint haszonélvező „a filantróp pénzember, aki szívesen ad kölcsönt az általa támogatott migrációshullám kezelésére.” De haszonélvező az alvilág is, amely a modernkori emberkereskedelem szervezője. A kormánypárti politikus szerint a politikai osztály baloldala is haszonélvező, hiszen „új szavazókat remél azon régi társadalmi csoportok helyett, amelyeknek képviseletére eredetileg létrejött, de amelyek mostanra – elsősorban éppen a politikai baloldal működése következtében – megszűntek vagy egészen átalakultak.”

Gulyás a haszonélvezők közé sorolja azokat iparágakat is, amelyek az újonnan érkezők ellátásában vesznek részt. „S végül a migránsok, akiknek jelentős többsége nem lel igazi otthonra. Nem talál munkát, bár megélhetését finanszírozzák, és nem akar a befogadó társadalom részévé válni, inkább azt alakítaná a saját képére” – folytatja a politikus.

A Fidesz politikusa szerint „az elmúlt évek bebizonyították, hogy a migráció rossz válasz a demográfiai kérdésekre, és nem oldja meg a munkaerő utánpótlásának problémáját sem. Magyarország a családtámogatásban látja a megoldást – s ez még akkor is igaz, ha kézzel fogható eredményeket csak hosszú évek munkája hozhat.”

Szerinte a magunk mögött hagyott néhány esztendő bebizonyította, hogy „a segítséget kell odavinni, ahol a baj van.” A migrációt befogadó országok importálták a kibocsátó államok konfliktusait és társadalmi feszültségeit. „Lényegesen kisebb anyagi ráfordítással lényegesen nagyobb eredményeket érhetünk el, ha odavisszük a segítséget, ahol a baj van.” Gulyás a beszéd ezen pontján Helmuth Kohlt idézi, aki szerint „a menekülthullám erőteljesen rámutat, ha Európa a maga jólétét, értékeit és felelősségét nem viszi el az Európán kívüli emberekhez, és ha a világban nem veszi ki részét legalább a békés egymás mellett élés megteremtésében, és nem nyújt segítséget, hogy mások segíthessenek önmagukon, akkor az emberek a világ minden tájáról idejönnek majd hozzánk Európába”.

A migráció ügye szerinte mostanra a jogállamiság próbakövévé vált. „Ismerjük az ENSZ határozatot, amely az emberi jogokat kiterjesztené a migrációra is. Magyarország – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – a határozat aláírása előtt kilépett a folyamatból. Azóta egyfajta lopakodó jogalkotás keretében újra meg újra megpróbálják nemzetközi egyezményekbe becsempészni az ENSZ határozat joganyagát, s legutóbb arra készült terv, hogy azt az unió minden tagországa számára kötelezővé tegyék” – mondja.


Gulyás Gergely

Mértékadó becslésekre hivatkozva állítja Gulyás, hogy a migrációnak „sokmillió fős tartalékai vannak.” Arról beszél, hogy ez a népességtömeg alapvetően változtatná meg Európa arculatát. „Az elmúlt évek megmutatták, hogy igenis meg lehet állítani a migrációt, ha van erre akarat és elszántság. Magyarország megmutatta, hogy a kerítés működik. Olaszország megmutatta, hogy a tengeri határok igenis lezárhatók” – folytatja.

„Őszintén reméljük, hogy egyre többen lesznek olyanok, akik megértik és belátják, hogy mit veszíthetünk, és felismerik a magyar migrációs politika jelentőségét és erényeit” – teszi hozzá.

A beszédét egy újabb Kohl-idézettel zárja: „Európa nincs túl jó állapotban. Európa közösségként nagy kihívások előtt áll, Európának és az egyes európai államoknak egyaránt problémái vannak. De az is igaz, hogy az alap, amelyen állunk, és amelyre építeni lehet, mindezek ellenére még mindig nagyszerűnek számít. A kihívásokat és a problémákat meg lehet oldani. Csak bátran neki kell látni a feladatnak – de tényleg neki kell látni!” 

Douglas Murray: Egyértelmű törésvonal a migráció Európában

Egyértelmű törésvonal ma a migráció Európában – kezdi beszédét Douglas Murray brit író, a Centre for Social Cohesion think tank alapítója, a Henry Jackson Society igazgatóhelyettese és a The Spectator című konzervatív folyóirat társszerkesztője. 

Murray szerint a fejlődő világ nem vándorolhat el a fejlett világhoz. Nemrég az öbölmenti államokban járt, ahol minden kérdést csak az európaiaknak szegeztek, mintha ez az egész jelenség az európaiak hibája és felelőssége lenne. Ehhez képest Katar egyetlen menekültet sem fogadott be, ez képmutatás.


Douglas Murray

A brit író szerint különbséget kell tenni a valóban üldözés elől menekülők és a gazdasági bevándorlók között. Az ENSZ és az NGO-k viszont ezt a fontos választóvonalat megpróbálják elmosni. 

„Nem a nyugat feladata, hogy megoldja a szíriai polgárháborút vagy az eritreai helyzetet. Európa nagyon alábecsüli azt, hogy mennyien akarnak jönni és túl becsüli azt, hogy mennyit tudna befogadni. A szubszaharai Afrikából például a lakosság egyharmada szeretne elindulni” – mondja Murray.

Prof. James Allan: A migráció veszélyezteti a demokráciát

Prof. James Allan, az ausztráliai The University of Queensland jogászprofesszora szerint a tudósok, a kutatók, a politikai vezetők és a média is úgy tekint a bevándorlásra, hogy közben az egyénekre koncentrálnak, és nem egészre. 

A migráció komoly gazdasági problémákat eredményezhet, korántsem egyértelmű például a sokat hangoztatott nézet igazsága, miszerint a migráció elősegíti a gazdasági növekedést. 

A migráció nem minden társadalmi réteget érint egyenlően és pozitívan, a vesztesek mindig az alacsonyabb képzettségű emberek lesznek – tette hozzá. Kiemelte, a tömeges bevándorlás komoly fenyegetést jelent a demokráciára nézve.

Christopher Bologo: a szegénység csökkentésével és oktatással lehet segíteni

Christopher Bologo, Nigéria fővárosa, Abuja katolikus érsekségének titkára több személyes példát hozott olyan kivándorlást választó emberek életéből, akik hiába adták el mindenüket és költöttek el adott esetben több ezer eurónyi összeget, hogy Európába jussanak, az mégsem sikerült nekik.

A nigériai migránsok elindulásának okai közt említette, hogy az országban 90 millió ember él mélyszegénységben, a korábban művelt területek a klímaváltozás következtében elsivatagosodnak, a vizekben az olajat kitermelő multik miatt nem lehet halászni, más területeken pedig áradások vannak, ezért ezeken a részeken nem lehet élni.

A közbiztonság borzalmas, a Boko Haram terrorszervezet 2009 óta több tízezer – nagyrészt keresztény – embert, öltek meg és 2.5 millió embernek kellett elhagynia a lakóhelyét miattuk, de sokaknak pedig vallási vagy politikai üldözés miatt kell elhagyniuk a hazájukat – mondta el Bologo.

Beszélt arról is, hogy vidéken már nem lehet megélni, de a városok is túl nagyok, nem tudnak ekkora népességet eltartani, ezért az emberek inkább elmenekülnek külföldre.

A menekülőket azonban kihasználják az embercsempészek, rabszolgaként árulják, prostitúcióra kényszerítik őket, és nagyon sokan meghalnak útközben. Aki el is jut Európába sokszor az utcán él – emelte ki.

Christopher Bologo szerint a szegénység csökkentésével lehet segíteni. Fontos, hogy a szegénységben élők tanulhassanak (Magyarországon is működik számukra képzési program), majd később hazatérve építsék közösségeiket.

John Bogna Bakeni: Nigériában legrosszabb a keresztények helyzete

John Bogna Bakeni, a nigériai maiduguri katolikus egyházmegye papja és főtitkára az üldözött keresztényekről beszélt.

Nigériában legrosszabb a keresztények helyzete, a meggyilkolt keresztények 64 százalékát itt ölik meg - hangsúlyozta. Az országban nagyjából 50-50 százalék a muszlimok és keresztények aránya. Ahonnan ő érkezett ott már egyértelműen többségben vannak a muszlimok, innen indult a radikális muszlim Boko Haram terrorszervezet is, amely komoly veszélyt jelent a keresztényekre.

A helyi muszlim vezetés intézményesen kirekeszti a keresztényeket, nem vállalhatnak hivatalokat, 2007 óta nem építhetnek templomot nem terjeszthetik a vallásukat, nem lehetnek iskoláik és muszlimokhoz adják hozzá erőszakkal a keresztény lányokat. A Nigéria kormány ennek ellenére nem tett semmit az ügyben.

Bakeni szerint a demokratikus struktúrák megerősítésével és a hiteles intézmények – például az egyházak – támogatásával az emberek identitásának erősítésével és megőrzésével lehetne segíteni.

Szeretnék, ha a nemzetközi közösség nyomás alá helyezné a nigériai kormányt, hogy védjék az északon élő keresztény kisebbségek jogait és vegyék ki az alkotmányból a teokratikus részeket.

Éric Zemmour: Ez már nem bevándorlás, ez gyarmatosítás.

Éric Zemmour a Le Figaro újságírója, a Franciaország öngyilkossága című könyv szerzője felidézte, hogy Franciaország volt az első olyan ország, ahová régóta nagy számú bevándorló érkezett, ezért rendelkezik egyfajta „know how”-val a migráció kezelésével kapcsolatban, amit szívesen megoszt más országokkal.

Eleinte olyan emberek érkeztek, akik közel álltak a francia kultúrához, de még így is rendkívüliek voltak az ellentétek, ezért asszimilációs politikát igyekeztek bevezetni. Az érkezőknek francia neveket kellett adnia gyerekeiknek és meg kellett tanulniuk franciául – ismertette.

Kiemelte, Afrikában jelenleg demográfiai robbanás zajlik, és 2100-ra négymilliárd ember él majd a kontinensen. Ha csak 30 százalékuk érkezik Európába akkor is teljes mértékben felborulhat az európai berendezkedés – figyelmeztetett.

Az utóbbi 30 évben az európai országgal szakítottak a hagyományos asszimilációs modellel és felvették a multikulturális angolszász modellt, amely szerint el kell fogadni bevándorlók kultúráját és az őslakosoknak alkalmazkodniuk kell – mondta Zemmour. 

Mindez azt eredményezte, hogy napjainkban Franciaországban, Angliában és Németországban több terület egyre inkább leszakad és elszeparált lesz. Franciaországban van egy olyan terült, ahol a születő gyermekek 60 százaléka-bevándorlóktól származik. Ezeket a franciák elvesztett területeknek nevezik, ahol nagy munkanélküliség és a társadalmi leszakadás és ahová sokszor még a rendőrök sem mernek bemenni – magyarázta.


Éric Zemmour a Mandinernek ad interjút

Emlékeztetett, hogy a hatvanas  években érkező bevándorlók még hogy úgy akartak élni, ahogyan a fogadó ország polgárai, de mára ez megváltozott, mert a bevándorlók nem akarnak alkalmazkodni. 

„Ez már nem bevándorlás, ez gyarmatosítás. Ma Franciaország gyarmatosítása folyik” – fogalmazott. A Franciaországba érkező muzulmánok sosem alkalmazkodtak a francia szokásokhoz, amint az arabok már a Római Birodalomba való betörés idejében sem voltak hajlandóak alkalmazkodni, hanem a Birodalom lakóira kényszerítették nyelvüket, szokásaikat, vallásaikat.

Napjainkban a nyugat választás előtt áll: nem vagyunk hajlandóak lemondani értékeinkről és a szabadságról, és ezzel ellen tudunk állni az iszlám terjedésének, vagy nem állunk ellen és alárendeltek leszünk.

Kovács Zoltán: Magyarország kommunikációs támadások középpontjában áll

Kovács Zoltán volt kormányszóvívő, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára szerint a magyarok ellen az elmúlt években kemény kommunikációs kampányt folytattak, amelynek fő állítása az volt, hogy mi nem mondunk igazat a migráció kérdésében.

Kiemelte, ma is a valóság-, a migrációs válságról szóló hírek elferdítésével kell megküzdenünk. Példaként említette a 2015-ben Bicskén készült fényképet, amelyen egy migráns és a családja a síneken fekszik, amit a nyugati média úgy állított be, min a magyar rendőrség migránsokkal szembeni brutalitását, miközben valójában a férfi lökte a sínekre a nőt és a gyereket és a rendőrök őt próbálták megfékezni.

„A migrációnak még nincs vége és továbbra is meghatározó lesz az életünkben.  A narratíva fogja eldönteni, hogyan alakulhat a jövőnk. A mi narratívánk őszinte és provokatív. Magyarország kommunikációs támadások középpontjában áll emiatt a felfogás miatt immár nyolc éve” – fogalmazott az államtitkár.

Dr. Saul Kelly: Újjáéledt a rabszolgakereskedelem

Saul Kelly történész, a King’s College London Hadtudományi Karának docense, a Közel-Kelet gyarmatosításának az egyik legelismertebb szakértője felidézte, hogy már tizenöt évvel ezelőtt, 2004-ben sokan elindultak Afrikából Európa felé. Ekkor, tizenöt éve már folyt az embercsempészet, és az embercsempészek a dolga 2011-től, Kadhafi bukása után sokkal könnyebb lett, mert a Líbiaiak ezután feladták a határok őrizetét.

Ekkor kezdődött meg az a kontroll nélkül és jelenleg is látható tömeges migráció, amely nem működő államok, és ebből hasznot húzó korrupt vezetők működének következménye – ismertette.

Szerinte Nyugat-Európában munkaerőt keresnek, és a rabszolgakereskedelem újjáéledése folyik. 2014 és 2018 között hatszázezer migráns érkezett Olaszországba, 90 százalékuk a Líbiai határon keresztül és rengetegen lelték halálukat a sivatagban vagy a tengeren – idézte fel. 

Idővel egyre inkább a líbiai migrációs útvonalra helyeződött át a hangsúly, 2015-ben az eritreaiak többségét járműben csempészték át Líbia felé, és ebben az embercsempészetben rengeteg pénz van – emelte ki.

De csak a szerencsések jutnak át Olaszországba – jegyezte meg. A kevésbé szerencséseket fogva tartják a tripoli partok mentén, zsarolják őket, további pénzt akarnak kicsikarni tőlük, rosszabb esetben prostituálják, bántalmazzák vagy megölik őket. A különböző milíciák közötti konfliktusok elharapóznak és ez találkozott a migrációs problémával, még több borzalmat, a régi szaharai rabszolgakereskedelem újjáéledését eredményezve – közölte.

Saul Kelly szerint a probléma megoldása nem a migráció legalizálása, ahogy azt Jean-Claude Juncker szeretné, vagy az ENSZ-paktum elfogadása, hanem a rend helyreállítása a kibocsátó országokban.


Saul Kelly

Úgy fogalmazott, „Az EU egyszerű utat keres, legitimizálni akarja migrációt. De valójában az ezekben az országokban működő korrupt rezsimeket kell megállítani, az államokat kell helyreállítani.  Az EU-nak és az ENSZ-nek vállalnia kell a felelősséget ezért, és ezt már 2011 után is meg kellett volna tennie.”

Dr. Tilo Schabert: a globális állam  egy téves elképzelés!

Dr. Tilo Schabert politológus, a párizsi Francois Mitterand Intézet felügyelőbizottságának tagja és az erlageni Friedrich Alexander Egyetem professor emeritusa előadásában az államok és a migránsok jogairól beszélt.

 A normatív jog és természetjog tudományának első képviselőit idézve elmondta, hogy az ember egyik alapvető joga a szabad mozgáshoz való jog. Ez azonban nem összeegyeztethetelen az államok szuverenitásával, azzal a joggal, hogy egy állam elutasíthatja azt, hogy valaki belépjen a területére – hangsúlyozta.

Mindenkinek joga van bebocsátást kérni egy állam területére, az államnak azonban joga van megtagadni azt. Az embernek joga van, hogy bebocsátási kérelmét megvizsgálják, az államnak pedig kötelessége azt megfontolni, és megindokolni, ha elutasítja azt. 
Hangsúlyozta, a valóságos menekültek és a gazdasági migránsok megkülönböztetésének fontosságát, ami szerinte vegyes csoportok esetéén nagyon nehéz.

Tilo Schabert szerint a globális állam alapításának gondolata egy téves elképzelés. Úgy véli, a migrációs válság problémáira léteznek elméleti megoldások is. Az egyik ilyen válasz, hogy minden migráns számára világossá kell tenni a jogait, amihez jó eszköz lehet a közösségi média. Kiemelte, hogy az állami kormányoknak gyakorlati politikájukban egyaránt figyelembe kell vennie az állam és a migránsok jogait.

 

Fotók: Földházi Árpád

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/145318

Ajánljuk még a témában