A felperesek szerint az ingatlanhasználat alapjául szolgáló 1990., illetve 1996. évi szerződések több okból is jogszabálysértőek, ezért a használat jogának bejegyzése érvénytelen. Az 1990. évi szerződésben az MSZP az intézet jogelődjének biztosította ingyenesen és határidő nélkül a használat jogát. A szerződés azonban – a kereset szerint – nem volt alkalmas arra, hogy e jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. Az 1996-os megállapodásban az MSZP, az intézet és az ingatlanrész akkori kezelőjeként a Kincstári Vagyoni Igazgatóság – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogelődje – egyrészt megerősítette az 1990. évi szerződést, másrészt rendelkezett a használat jogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyezhetősége érdekében.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mert álláspontja szerint a szerződések nem jogszabályba ütközők, ebből következően az ingatlanhasználat bejegyzése sem érvénytelen. A másodfokú bíróság helybenhagyta ezt a döntést. Az állam és a vagyonkezelő felülvizsgálati kérelme folytán került a polgári per a Kúria elé.
Hétfőn a Kúria öttagú tanácsa helyt adott a törlési keresetnek, elrendelte a használati jog törlését az ingatlan-nyilvántartásból. A kiürítésre irányuló keresetet azonban alaptalannak találta és elutasította.