Miért lenne relativizálás, amit tettem?

2018. november 22. 9:43

Csunderlik Péter
Facebook
Szamuely egyszer terrorcsapatot vezetett, egyszer gyerekeket üdültetett, egyszer Budapest május 1-jei feldíszítéséért felelt.

„A “Kérdések és válaszok 1918-1919-ről” című kötetben (Szerk.: Egry Gábor. Budapest, Napvilág Kiadó, 2018) szereplő “Fel akart-e állítani guillotine-t Szamuely Tibor a mai Vörösmarty téren?” kérdésre írt válaszomban - amely valójában Tormay Cécile “Bujdosó könyvével” foglalkozik (a “vörös terror” mértékét és jellegét ugyanis Hajdu Tibor részletezte, az idézőjel pedig azt jelzi, hogy egy speciális történeti fogalomról van szó, a terroristákat sose teszem idézőjelbe), és arra teszek benne javaslatot, hogy ne “hiteles naplóként”, hanem expresszionista horrorregényként kezeljék az írónő munkáját - indításként, amolyan retorikai dobbantóként a következő rövid Szamuely-jellemzést adtam Lengyel József nyomán:
“Szamuely a “vörös terror” jelképes figurája lett, pedig nem volt vérszomjas figura. Érzékletes jellemzését adta Lengyel József, aki szerint, míg Korvin Ottó számára a terror szükséges rossz volt, Cserny József számára szükséges jó, Szamuely Tibor számára egyszerűen csak szükséges volt.” (Ezután ismertetem a Tormay Cécile festette képet a “vérben fürdeni akaró”, “napfénytől irtózó”, vámpírként jellemzett Szamuelyről, akiről az írónő azt is tudni vélte, hogy egy ultraordotox zsidó szekta tagja volt. Nem volt.)

Az a megállapításom, hogy Szamuely “nem volt vérszomjas”, elképesztő indulatokat váltott ki az elmúlt egy hétben, sokan “galíciai patkánynak” neveztek - ezekkel hadd ne foglalkozzam -, de olykor minőségi, okos emberek is “Szamuely-relativizálással” kezdtek vádolni.

Kérdésfeltevéseimmel hozzájuk fordulok, fenntartva, lehet, hogy tévedek.

Miért lenne “relativizálás”, amit tettem? Azért, mert azt írtam, hogy a “vérszomjas”, “őrjöngő vadállat” Szamuely 1919 után kanonizálódott képe alapján (éppen a Tanácsköztársaság Horthy-kori emlékezetéről készül a következő monográfiám, megjelenés tavasszal) értelmezhetetlen az 1919-es tevékenysége, mert egyszer terrorcsapatot vezetett, egyszer gyerekeket üdültetett, egyszer Budapest május 1-jei feldíszítéséért felelt? Minden Szamuelyt közelről ismerő személy szerint (most hirtelen nem jut eszembe kivétel) ő - ellentétben Cserny Józseffel - nem volt “vérszomjas” (és nem volt korrupt). 

Ezek után épp az a kérdés, hogy egy alapjáraton nem “vérszomjas”, a gyilkolást nem élvező személy miért vezényel 1919-ben tömeggyilkosságokat? Hogy az egykori dzsentroid allűröket mutató fiatal újságíróból miként lesz bolsevik politikus? Hogy az első világháború miként “brutalizálja” és tesz tömegesen gyilkossá olyanokat, akik 1914 előtt valószínűleg sose öltek volna? 

Ezek a kérdésfeltevések elhazudják a történelmet, vagy gazdagítják a történelmi tudásunk, ha ezeket megválaszoljuk? Hannah Arendt relativizálta Eichmannt (Eichmann Jeruzsálemben), A. J. P. Taylor Hitlert (A második világháború okai), csak mert nem abból indultak ki, hogy ők maguk voltak a megtestesült Gonoszok? 

Más példa: tegyük fel, hogy egy ország vezetője elképesztő vagyonokat halmoz fel hazája élén, ez esetben tényleg az erre az egyetlen erkölcsös magyarázat, hogy “kapzsi”, és ezt mélyen, nagyon elítéljük, és már “relativizálás”, ha azt a választ adjuk, hogy mivel ennyi pénzt valószínűleg úgysem tudna elkölteni, talán nem is magának gyűjti mind, hanem hogy ne másé legyen a vagyon, hogy ne nőjenek ki olyan oligarchák alatta, akik már elég erősek ahhoz, hogy le tudják váltani? Ezzel már felmentjük ezt a politikust?

Miért ne lehetne gondolkodni és kérdéseket felvetni? A történészt épp ez különbözteti meg a krónikástól. A megértés pedig nem felmentés.

És továbbra is kérem a “vita” iránt érdeklődőket, hogy a csúsztató, vagy egyenesen hazug ismertetések olvasása helyett inkább magát a “Kérdések és válaszok 1918-1919-ről” című kötetünket forgassák, ha kíváncsiak az állításainkra.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 72 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hitler kifejezetten kedves volt a bertchesgardeni gyerekekkel. Mengelét is látták kutyát simogatni.

Ez a fószer tényleg az ELTE tanára?

nezz utana mit muvelt itt a baloldali hiszteria Nyiro kapcsan, aki pedig csak egy iro volt, nem nyilas kormanytag.

Szerintem itt már komolyabb a probléma annál, mint hogy Csunderlik relativizál.
Úgy fest, hogy Csunderliknél súlyos mentális zavarok léptek fel, erkölcsileg teljesen szétesett, nem igazán tudja értelmezni a jó és a rossz közötti különbséget, valószínű legbelül maga is úgy tekint Szamuelyékre és a Tanácsköztársaságra, mint ideális hősökre egy dicső korszakban.
Álmában maga is egy népbiztos, 1919. tavaszán, aki, ha éppen nem az akasztással van elfoglalva, fagyit osztogat a gyerekeknek...egy remek ember.


Még egy kis adalék:
Ha valaki nyíltan kijelenti, hogy Hitler azért nem volt rossz ember, mert szerette a kutyákat, akkor mindenféle további vita nélkül ez az ember minimum betegnek nyilváníttatik.
De persze, ha a kommunizmus hőseiről van szó, akkor egy kis balatoni üdültetéstől máris más lesz a leányzó fekvése, azt hiszem ismét csak a szokásos kettős mércének, és a baloldali ember beteg lelki világának lehetünk tanúi.

Összegyűjtöttem pár képet nevezetes nácikról, amin látható, hogy bizony nekik is volt egy melegszívű, emberi oldaluk.
Itt az idő újra értelmezni a nácik szerepét a történelemben!!!!

https://images.spot.im/v1/prod..
https://i.pinimg.com/originals..
https://cdn.newsapi.com.au/ima..
http://media.gettyimages.com/p..
http://www.hungarianfront.eold..

Erre próbáltam utalni én is, és valóban, ha Csunderlik e sorokat nem cinizmusból írja, hanem valóban így is gondolja, akkor az súlyosan beteg lelkivilágra, és az erkölcs teljes hiányára utal.

Azt sem lehet elég alkalommal elismételni, hogy ez az ember, ilyen személyiségjegyekkel, az ELTE-n tanít.

A terror mértékét tekintve Tanácsköztársaság(unk?) tényleg elmaradt orosz példaképe mögött, ahol a bolsevik hatalomátvételt követő hónapokban (tehát a polgárháborút megelőzően) az utólag összeszedett helyi újságok szerint mintegy tizenötezer burzsoát likvidáltak. Otrombaságukban viszont elérték azok szintjét, mikor a visszafoglalt Kassán leszedették a polgárok által örömükben kitett nemzeti zászlókat.

A probléma nem az, hogy hülyeséget ír, a probléma az, hogy tanári állásban van. Adófizetők pénzét bitorolja megélhetéséért.

Reméltem volna, hogy a kommunisták viselt dolgait jobban ismerik egy olyan országban, ahol rendre visszaválasztják őket a kormányzásba. Emlékeztetek, hogy huszonnyolc éve nincs már sem cenzúra, sem papírhiány, amire hivatkoztak anno, hogy miért nem jelenik meg valami az igazságból.

A kínai kommunista kannibalizmusról írt például egy egész oldalon a The Age című Melbourne-i napilap Devoured by Hatred (Felfalva a gyűlölet által) címmel 1996. március 23-án. Az osztályellenség százait fogyasztották el és a káderek ezrei vettek részt a különböző flekkensütéseken.
A talán még szinvonalasabb, bár országos napilap, a The Australian 1996. október 12-i számában egész oldalon szemlézte Jasper Becker könyvét, melynek címe: Hungry Ghosts: China’s Secret Famine (Éhes szellemek: Kína titkolt éhinsége). A cikk címe: Great Leap to ruin (Nagy ugrás a nyomorba) Innen idézek: Egy korábbi kommunista párti funkcionárius véleménye szerint az áldozatok száma 80 millió volt.
Hangsúlyozom az egész oldalakat a téma komolyságára való tekintettel, ugyanis e két ausztrál újság oldalmérete duplája a magyar napilapokénak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés