„Itt vagyok, engem küldj!” – Salkaházi Sára emlékezete

2018. április 13. 8:40
Wirthné Diera Bernadett
Mandiner
Szabadelvű, önálló, modern nő volt, aki végül szociális munkát végző apácaként találta meg hivatását. A náci diktatúra áldozatait segítve életét áldozta az elveiért. Bátor volt, magyar hős.

A Magyar Hősök-sorozatunk eddigi írásait itt olvashatják.

***

Salkaházi Sára (1899–1944) a felvidéki Kassán született. Megtapasztalta a kisebbségi lét megbélyegzettségét, mellőzöttségét és kitaszítottságát, s hamar megmutatkozott, hogy érzékeny a szegények, a szükséget szenvedők sorsa iránt.

A XX. század megpróbáltatásai és embertelen eseményei közepette – gyökereit meg nem tagadva – megmaradt elkötelezett embernek, aki tudatosan vállalta sorsát: életét adta az üldözöttekért.

A családi fészek: Kassa

A Schalkház család osztrák eredetű volt, Sára nagyapja a XIX. század negyvenes éveiben érkezett Kassára. Fogadót nyitott, amelynek egyik különtermében rendszeresen lehetőséget teremtett, hogy hangversenyeket, színielőadásokat tekintsenek meg a vendégek. Ebben a pezsgő társadalmi és kulturális közegben született és nevelkedett testvéreivel együtt Salkaházi Sára. Tanítóképzőt végzett, rövid ideig tanított, de a Monarchia összeomlása után kénytelen volt megválni hivatásától, mert nem volt hajlandó felesküdni az új csehszlovák államra.

A család úgy döntött, hogy nem emigrálnak Magyarországra, hanem Kassán maradva őrzik magyarságukat, és erősítenek ebben másokat is. A korban szokatlan volt, a kassai miliő mégis lehetővé tette számára, hogy álmát megvalósítsa és újságíróként saját egzisztenciát teremtsen. „Önállóság, cigaretta, kávéház, csavargás a nagyvilágban hajadonfőtt, zsebre dugott kézzel, friss vacsora egy kis kocsmában, cigányzene…” – írta Salkaházy Sára visszaemlékezve.

Munkája mellett különböző lapokban publikált, novellákat írt, 1926-ban Fekete furulya címmel önálló kötete is megjelent. Salkaházi, miközben a modern nő életmódját követte,

kiemelt figyelmet szentelt a társadalmi egyenlőtlenségek és igazságtalanságok megszüntetésére irányuló törekvéseknek.

Az 1920-as évek elején könyvkötőként dolgozott, ekkor ismerte meg a kétkezi munkások világát. A szociális kérdés nem hagyta nyugodni, ezért 1926-tól az Országos Keresztény Szocialista Párt kassai irodájának munkatársa lett, a párt lapját, a Népet szerkesztette.

A fordulat

A szegények és a munkások segítését továbbra is fő feladatának érezte, ezért folyamatosan kereste a módját, hogyan tudna tenni valamit. Ez juttatta el egy szociális és népgondozó tanfolyamra, amelyet a néhány évvel korábban alakult Szociális Testvérek Társaságának tagjai tartottak. A tanfolyam fordulópontot jelentett az életében: „Csak nézed az előtted beszélő testvért, mintha egyedül neked beszélne… és egyszerre megnyugszol, mint aki megtalálta, amit keres”. A tanfolyam után fél évvel felvételét kérte a szociális testvérek közé.

Megkezdődött egy hosszú évtized, amelynek két sarokpontja az első fogadalom volt 1930-ban, valamint az örökfogadalom 1940 pünkösdjén. Sára testvér lelki útját mindennél jobban kifejezi, hogy a társaságba való belépésekor feltette az alapvető kérdést: „Miért jöttem?” Majd örökfogadalma letételekor – Izajás próféta nyomán – megadta a választ: „Itt vagyok! Engem küldj!”.

Ez az időszak hatalmas munkában és lelki formálódásban telt: Kassán, majd Komáromban szervezte a karitász munkáját, személyesen látogatta és segítette a nélkülöző családokat, gróf Esterházy Lujzával – Esterházy János nővérével – a felvidéki magyar nők helyzetének javítása érdekében megalapította a Katolikus Nőszövetséget.

A harmincas évek végétől

egyre erősödő német nyomás ellen nemcsak Sára testvér, hanem az egész társaság is több szinten felvette a harcot.

Slachta Margit, a Szociális Testvérek Társaságának alapítója és elöljárója élesen elhatárolódott a náci fajelmélettől, a Lélek Szava című lapban rendszeres felszólalt a zsidók megkülönböztetése ellen. 1939-ben a Magyar Szent Kereszt Egyesület társelnöke lett, amely nagy szerepet vállalt az embermentésben. Ebben a munkában odaadó társra talált Sárában, aki szimbolikusan is kifejezte szembenállását a náci Németországgal: 1942-ben nevét Schalkházról Salkaházira magyarosította.

Az életfelajánlás

Ahogy a deportálások megkezdődtek, egyre sürgetőbbé vált az üldözöttek konkrét segítése. Slachta Margit még XII. Piusz pápát is felkereste, hogy megakadályozza a szlovákiai zsidóság deportálását. A testvérek otthonaikban, valamint a kezelésük alatt álló intézményekben folyamatosan menedéket nyújtottak a hozzájuk fordulóknak.

Sára testvér és társai számára egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az életüket teszik kockára tevékenységükkel. Hitük, elkötelezettségük erőt adott nekik, Sára pedig mintegy áldozatként 1943 szeptemberében felajánlotta magát: „Ma a Társaság és a Testvérek iránti hálából és szeretetből felajánlom magam, mint a Társaság áldozatát azon esetre, ha Egyházüldözés, a Társaság és Testvérek üldöztetése következne be.”

Az embermentés Magyarország német megszállása, valamint az 1944 októberi nyilas puccs után nagyságrendekkel veszélyesebb lett. ’44 telére a társaság pesti házai megteltek a befogadott üldözöttekkel. A testvérek közül csak néhányan, az ellátás szervezői maradtak korábbi helyükön. A többiek egy zugligeti villában vészelték át az ostromot.

Sára testvér vitte a híreket a társaság otthonai között, s eközben erőt is adott az ott bujkálóknak.

Egy ilyen útjáról tért vissza 1944. december 27-én, s már az utcán látta, hogy nyilas igazoltatás zajlik a rábízott Bokréta utcai otthonban. Ennek ellenére rögtön az intézet vezetőjeként jelentkezett, ezért négy gyanúsnak talált emberrel és Bernovits Vilma hitoktatóval együtt elhurcolták. Sorsa még aznap este beteljesedett…

Halála után

A testvérek sokáig nem tudtak biztosat Sára sorsáról. Az 1967-es zuglói nyilasper egyik vádlottjának vallomása szerint 1944. december 27-én egy nő kivégzése előtt a Duna-parton hóhérai szemébe nézve keresztet vetett magára. Minden valószínűség szerint ő volt az. 1969-ben a jeruzsálemi Jád Vásem Intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki, 2006-ban pedig a katolikus egyház boldoggá avatta.

 

A sorozat a Nemzeti Emlékezet Bizottságának segítségével készül.

Összesen 67 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nyugodj békében, Salkaházi Sára...

Már Salkaházi Sárát is kikezded? Vigyázz, mert velem gyűlik meg a bajod! Most nagyon mérges vagyok rád!

Ez nem egy "meseszerű történet"! Ha a Katolikus Egyház Valakit boldoggá, vagy szetté avat, annak az életének évekig "utánajár".
Hallottad már azt a kifejezést, hogy az ördög ügyvédje? Vagy azt, hogy posztulátor?

Rengeteg gyereket megmentett. Amíg bujtatták, tanította őket.
Nem egy közülük felnőtt korában, katolikus lett Sára testvér hatására.

A német megszállás idején a szociális testvérek kivették részüket az üldözöttek – nem kis bátorságot igénylő – menekítéséből. Mintegy ezer ember köszönheti nekik az életét, közülük mintegy százan személy szerint Sára testvérnek. A Társaság összes budapesti és vidéki háza tele volt hamis papírokkal ellátott bújtatottakkal.

1944. december 27-én a nyilasok körülzárták a Bokréta utcai munkásnőotthont, amely Sára testvér vezetése alatt állt. Zsidók után kutattak, s négy gyanús személyt, valamint Bernovits Vilma hitoktatónőt őrizetbe vették. Sára testvér éppen nem tartózkodott a házban, csak végszóra érkezett meg. Elkerülhette volna a letartóztatást, de nem tette meg. Mint az otthon felelős vezetőjét őt is elhurcolták, s egy szemtanú szerint még aznap este mind a hatukat – mezítelenre vetkőztetve – a jeges Dunába lőtték a Szabadság híd lábánál. A kivégzés előtti percben Sára testvér gyilkosai felé fordulva letérdepelt, és égre emelt tekintettel nagy keresztet vetett magára. Isten elfogadta életfelajánlását, életáldozata betejesedett.

https://www.magyarkurir.hu/hir..

Professzor Hidvégi Máté biológus-mérnök, biokémiai doktor,
a kémiai tudomány kandidátusa, és habilitált doktora.

A világszerte elismert rákellenes készítmény az Avemar Jedlik- díjas feltalálója.

Scheiber-díjas művelődéstörténész, címzetes egyetemi tanár.
A vatikáni székhelyű Szent Sír Lovagrend tagja.

Székely Mihályt is is egy magyar pap bújtatta a plébánián.
A nyilasház a templom mellett van. Nem kis veszélyt vállalt ezzel, de megtette, ahogyan számtalan magyar is bújtatott zsidókat.

Salkaházi Sára, amint olvashattad Szociális Testvér volt. Vagyis apáca.

http://szocialistestverek.hu/

Ez a mondat Slachta Margitról szól. A főnöknőjükről.

"A katolikus konvertiták 1939-ben létrehozták érdekvédelmi szervüket, a Magyar Szent Kereszt Egyesületet, melynek társelnöke lett Slachta Margit. Felszólalt a zsidók érdekében. 1941 telén a kőrösmezei deportálás ellen tiltakozott. 1942 tavaszán pedig, amikor a szlovákiai deportálásokról befutottak az első hírek a Magyar Szent Kereszt Egyesülethez, Slachta Margit személyesen győződött meg a tragikus helyzetről. Miután 1943. február 8-án Szlovákia bejelentette a teljes zsidótalanítást, Margit testvér nem nyugodhatott. Rómába utazott, és 1943. március 11-ére sikerült is kieszközölnie a pápai kihallgatást, melynek eredményeként XII. Pius pápa utasította a hét szlovákiai püspököt, hogy tiltakozzanak az államelnöknél és a minisztereknél, valamint elrendelte, hogy Szlovákia összes templomában tiltakozó pásztorlevelet olvassanak fel. Mindezek eredményeként a deportálás elmaradt... Keresztény hite, humánuma életveszélyt is vállaló embermentő munkára sarkallta. A szociális testvérek mintegy ezer zsidót mentettek meg. Ennek a munkának lett a vértanúja Salkaházi Sára testvér, akit az Egyház 2006-ban a boldogok sorába iktatott."

http://szocialistestverek.hu/i..

Már miért ne lehetne? A nyilasok lőtték a Dunába, nem a németek.
Nagyon is lehet a tevékenységéről beszélni, hiszen nyitott könyv volt az élete.
Nem csak újságíró volt, hanem, könyveket, novellákat is írt.

Ha vállalta a halált, az nem egy áldozat?

Igen, tőlük vették a mintát a nyilasok. Azért 44 közelebb van időben, és többen emlékeznek rá.
Én magyar ember vagyok, de a Dunába lövésről nem a Lenin-fiúk jutnak az eszembe, hanem az a rengeteg áldozat.

Szívesen! Engem pedig az édesanyja tanított.

Aki arra nem képes, hogy nagybetűvel írjon le egy tulajdonnevet, jelesen Sarkaházi Sára nevét, egyébként Sára és nem Sári, az miféle válaszokat vár el tőlem?

Nem tűnt fel, hogy nem voltam itt?

Ha annyira érdekel, miért nem nézel magad utána? Miért teszel fel kérdéseket?

Kiről akarsz te utcát elneveztetni?
Egy nyilas keretlegényről?

"Ennek a kulcstanúnak a neve soha, sehol nem bukkant elő, nem hallottunk róla. Nem, hogy rakpartot, de egy utcát sem neveztek el róla! "

Hat személyt vittek el. Salkaházi Sárát, az otthon vezetőjét, Bernovits Vilmát, Fischer Béláné Féderer Leontint, dr. Róna Andornét, dr. Jónás Magdolnát, és egy bizonyos Bátorinét a fiával, Bátori Istvánnal együtt, mert a pincében lefolytatott kikérdezéskor nem tudták meggyőzően bizonyítani, hogy nem zsidó származásúak.

A Ferenc körúti nyilasközpontba, az Üllői út és a Ferenc körút saroképületébe vitték a foglyokat. Este kilenc óra körül egy nyilas kivégző osztag lekísérte a Szabadság híd lábához, meztelenre vetkőztették, majd a jeges Dunába lőtték őket.

Sokáig nem lehetett ismerni Salkaházi Sáráék halálának körülményeit. De huszonhárom évvel később a zuglói nyilas perben előkerült az ő történetük is. A per egyik vádlottja, egy volt keretlegény úgy emlékezett vissza, hogy egy alacsony, fekete hajú nő hátra fordult, letérdelt, belenézett kivégzői szemébe, majd az égre emelte a tekintetét, és keresztet vetett. Salkaházi Sára volt az.
Bátori István a lövések előtt a vízbe vetette magát és elúszott. Megmenekült.

A Ferenc körúti nyilas központba vit­ték és megkínozták az elhurcoltakat, majd este a Fővámház előtti Duna-partra vitték őket, ahol a nyilasok mindannyiukat a jeges Dunába lőtték. Hogy mi is történt valójában, arra a két évtizeddel később tartott (1967) un. zuglói nyilasper világított rá. A per egyik keretlegény-vádlottja úgy emlékezett vissza az „akcióra”, hogy egy feketehajú nő – kivégzői sze­mébe nézve – égre emelte a tekintetét s nagy keresztet vetett magára. Minden bi­zonnyal Salkaházi Sára volt az.

Számtalan kérdést tettél fel nekem. Ezek szerint érdekel téged a téma, de csak annyira, hogy bebizonyítsd azt, hogy mese az egész.

Mi Boldog Salkaházi Sárára emlékezünk. Egy olyan bátor nővérre, aki el is menekülhetett volna, de nem tette.

Te pedig, mivel egy ateista ügyvéd vagy, nem tudsz mit kezdeni vele. Azt ajánlom, hogy nézz utána, hogy a saját kérdéseidre, találd meg a saját válaszaidat. Vagyis, oldd meg az ügyet magad!

Azt állítottad, hogy nem írtad kisbetűvel a nevét. Hát tessék!

Palika1950 2018. április 13. 17:05

"Tehát, ha jól olvassuk, akkor a "testvérek" mind túléltek, csak a "hős" sára tűnt el..."

"felfegyverzett nyilas testőrrel és ez sikerült is 11O.OOO esetben, de ezt "sára" nem tette..."

Palika1950 2018. április 16. 02:40

6.) Mi történt Sári túlélő testvéreivel az ávós uralomban?

Jól tudom, hogy mi történt a papjainkkal, szerzeteseinkkel!
Egyiküket, Brenner Jánost május 1-én avatják boldoggá.

Palika1950 2018. április 16. 02:40

"Amikor imádkozol Sáriért, ami egy csodálatos dolog, ne felejts el imádkozni kérlek a többi sokszáz mártírért is Kedves!"

Ezt te írtad. Ki mondta, hogy erre az időpontra célzok. Nyilván arra, amikor írtad, arra.
Egy betűt rosszul írtam. Te pedig jó sokszor direkt rosszul a nevét.

Az említett válaszomban (16:42-kor) nincs is említve a Sára név
semmilyen formában.

Mondtam már, hogy nem érdekelnek a kérdéseid.
Ha engem érdekel valami, megoldom magam, nem a másikat macerálom vele.
Ha pedig lusta vagy utána nézni, akkor tudatlan maradtál.

Tudod mit? Írjál a posztulátorának és kérdezd meg őt.

Tulajdonnév helyesírása. Ált. első osztály.
Ha Sáraként publikált, akkor te önkényesen ne változtasd meg a nevét.
Semmit nem vesztettem el, mert nem érdekel, hogy a Katolikus Egyház boldoggá avatott apácájának, hogy próbálod kisebbíteni az érdemét. Mindezt azért, mert zsidókat mentett, és az általad oly jó emberekként jellemzett nyilasok ölték meg.
Ez nem képezi vita tárgyát.

Az csak természetes, hogy nem vagyunk "egy súlycsoportban."
Még csak az hiányzik, hogy 90 kg legyek.
Ha pedig az eszedre gondoltál, ill. a műveletlenségedre, akkor meg pláne nem. Téged, csak felülmúlni lehet, alulmúlni már nem.

Ha nem válaszolok a kérdéseidre, az nem beismerés, hanem méltatlan a mártírhalálhalt Salkaházi Sárához. De ezt hiába magyarázom neked, úgysem érted.

Nem veszed észre, hogy mindent bemocskolsz, amihez csak hozzáérsz, hozzászólsz?

Bakonybélben istállót??? Ezt tudod bizonyítani, mivelhogy hülyeséget írtál.

A II. világháború pusztítása után a pártállam kiépülésének folyamata a szerzetesrendek feloszlatását hozta magával. 1950-ben a történelemben immár harmadszor kellett a szerzeteseknek elhagyniuk a monostort.

Az üresen álló épületbe pár nappal később apácákat internáltak, akik a később szociális otthonnak nevezett intézmény lakóiként éltek enyhülő kontroll alatt az ősi falak között egészen a rendszerváltásig.

Te most számon akarod kérni, hogy miért bújtattak el halálra ítélt embereket, a Szociális Testvérek?
Hiábavalóság egy antiszemita, rasszistával vitázni!

Egy apáca rendnek nem kötelessége katonákat befogadni a kolostoraikba! Nem is tették sehol a világon, csak a rájuk szegezett gépfegyver hatására,

Emlékszel még László Petrára?
Abban az időben mást sem csináltál, mint rólam beszéltél, minősíthetetlen stílusban, a hátam mögött.
De tudnék még hozni példákat, amiket jóval később vettem észre, hogy rólam beszélsz másoknak.
Akkor már késő lett volna reagálni rá.

Nem volt okod rá. Mindenki elmondta a véleményét. Másokkal beszélgettem, mire te, alpári módon beszéltél, mocskosszájú mindjárt eszmetársaddal.
Nem gyaláztam! Elmondtam, hogy gyerekeket nem rúgdosunk. Pláne egy nő, pláne, ha gyerekei vannak, pláne, ha operatör és csak azért küldték, hogy anyagot készítsen.

Az sem tetszett neked, hogy az azóta jobbikos Kisberk kirúgta.
Ahhoz mit szóltál, hogy simán kanyázta a jobbikos parlamenti képviselőt, mert az felismerte nem rég?
Ki hatalmazta meg, hogy intézkedjen? Számtalan újságíró, operatör volt ott, de a többiek a munkájukat végezték. Azóta sem kért bocsánatot.

Látom cseppet sem zavar, hogy esetünkben, magyar, magyar emberekről van szó.
A Szociális Testvérek, gyerekeket is bújtattak, mentettek a balatoni házukban. Magyar gyerekeket.

Ha semmi közöd nem volt Lászlóhoz, és semmit nem tudsz róla, akkor, hogy merted velem szemben védelmezni ezerrel, akivel viszont évek óta beszélgetsz, vitatkozol, magánéletedbe beavatsz?

Te, agyilag zokni! Hamis papírjaik voltak, persze, hogy nem zsidó névvel!
Akik asszony néven voltak, sem biztos, hogy asszonyok voltak.
Olyan óvodás vagy gusztáv, az egész vészkorszakból nem értesz semmit.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés