Katonai parádét tartottak a sztálingrádi szovjet győzelem 75. évfordulóján

2018. február 2. 11:26
Putyin jelenlétében emlékeztek katonai parádéval a sztálingrádi szovjet győzelem 75. évfordulóján.

A legkorszerűbb és a korabeli orosz haditechnikát is felvonultató katonai parádéval emlékeztek meg pénteken Volgográdban a második világháború menetét megfordító sztálingrádi szovjet győzelem 75. évfordulójáról. A Sztálingrádról a hatvanas évek elején Volgográdra átnevezett város központjában megrendezett parádén 75 páncélos, 50 repülőgép és 1500 katona vonult fel. A megemlékezéseken Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vesz.

A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint az oroszok 55 százaléka a sztálingrádi győzelmet tartja a második világháború menetét eldöntő legfontosabb eseménynek. A jubileum alkalmából az orosz városokban a csata képét fogják kivetíteni A győzelem digitális égboltja elnevezésű országos „flashmob” (villámcsődület) keretében. Az évfordulóra az orosz posta bélyeget adott ki.

Az iskolákban az Oroszországi Hadtörténeti Közösség, valamint a szövetségi és helyi múzeumok munkatársai a nap folyamán a bátorságról tartanak órákat. Az orosz védelmi minisztérium pénteken korabeli dokumentumokat jelentetett meg honlapján, köztük Konsztantyin Rokosszovszkij vezérezredesnek, a doni front parancsnokának a szovjet vezérkarhoz írt jelentését Friedrich Paulus tábornagynak, a 6. német hadsereg parancsnokának foglyul ejtéséről.

Putyin tavaly február 20-án adott ki rendeletet a sztálingrádi győzelem 75. évfordulójának megünnepléséről. Az 1942. július 17. és 1943. február 2. között vívott ütközetben a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a náci Németországnak és szövetségeseinek vesztesége halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban 1,5 millió volt, a Vörös Hadsereg vesztesége 1,2 millióra rúgott.

(MTI)

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A nyugati hatalmak (elsősorban Churchill: "Ha Hitler megtámadná a poklot, tennék valamit a pokol érdekében") már 1941. közepén maximális anyagi és technikai támogatásukról biztosították a már békekérést fontolgató Sztalint (jó kifogás lett volna a breszt-litovszki 1918-as béke megkötésének példája ), aki így rászánta magát a meg nem adásra.
Igaz, Trumannak szenátor korában még az volt a véleménye, hagyni kell, hogy a németek és oroszok tönkre verjék egymást. De a német győzelem annyira nyilvánvalónak tűnt, hogy Roosevelt is a fő veszélynek tartott Harmadik Birodalom megsemmisítését tekintette elsődleges célnak.
A japánok feltehetően attól tartottak, hogy haderejük szibériai lekötése esetén az amerikaiak támadnák meg őket.

Van is mit unnepelniuk. Bar a villamhaborut mar 41-ben Moszkva alatt sikerult megtorni, a vilaghaboru sorsa az oroszok szamara Sztalingradnal dolt el.

tökre jogos a részükről

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés