Vatikáni nagykövetség

Habsburg Eduárd: Ferenc pápa szereti a magyarokat

2017. október 5. 14:34
A pápa szereti a magyarokat és az aszút tartja a legfontosabb magyar szimbólumnak – mondja Habsburg Eduárd, hazánk Apostoli Szentszékhez akkreditált nagykövete, akivel római rezidenciáján találkoztunk. Habsburg Eduárd elmondja, miért a Vatikán az egyik legtájékozottabb állam a világon, miért kedveli Az ifjú pápa című sorozatot; és arról is mesél, milyen ma Habsburgnak és egyben magyar nagykövetnek lenni. Nagyinterjúnk.

Korábban többek között forgatókönyvíróként is dolgozott. Látta Az ifjú pápa című sorozatot?

Amiért elkezdtem nézni a sorozatot, az az, hogy rájöttem, hogy számos barátom a Vatikánban is nézi. Lenyűgöző, nagyon intelligens sorozat Az ifjú pápa, nagyon szórakoztató, nagyszerű a zenéje és gyönyörűek a képei. Valamint igazán elgondolkodtató. Jude Law annak ellenére fantasztikus, hogy egyébként sosem szerettem őt igazán. Azért is kedvelem a sorozatot, mert olyan kérdéseket feszeget, hogy ki a pápa; és szinte minden részben felmerül a hivatás kérdése. Ha azt kérdezné tőlem, hogy tényleg így működik-e a Vatikán, akkor azt mondanám, hogy ugyan egyes részletek a Vatikánból származnak, de a sorozat maga fantázia, nem a valóságot tükrözi. Mint egy fantasztikus utazás egy lehetséges Vatikánba.

Az ifjú pápa egyrészt hatalmi játszmákat mutat be, így lehet kiábrándító is; másrészt egyes körök mintha éppenséggel olyan egyházfőt szeretnének, mint a Jude Law által megformált XIII. Piusz. Katolikusellenes sorozatról beszélünk, vagy épp a régi hagyományokat bemutató, burkoltan Ferenc-kritikus alkotásról?

Maga ilyen pápát szeretne? Nem tudom… XIII. Piusz nagyon bonyolult személyiség. Néhány hasonlóság ugyanakkor megfigyelhető közte és Ferenc pápa között. Mindketten nagyon eredeti személyiségek, mindketten nagyon autonómok. A fiatal pápa mindig azt kérdezi: hol van leírva, hogy ezt meg ezt így és így kell csinálni mindenképp? S ezt a kérdést Ferenc pápa is rendszerint felteszi. Akármikor felmerül egy szokás megalapozottsága, Ferenc felveti: miért kellene így csinálni? S akárcsak XIII. Piusz a sorozatban, Ferenc sem hagyja, hogy az apparátus kontrollálja őt. 

De ezek csak karakterbeli azonosságok, miközben XIII. Piusz és Ferenc pápa nézetei meglehetősen különböznek, nem?

Nem vagyok benne biztos. Ferenc pápa mindig meglepő, s ez is hasonlóság kettejük között. XIII. Piusz elsőre konzervatívnak tűnik, de összetett ember… Ferenc pápa is összetett ember, ebben biztos vagyok. Vannak hasonlóságok, és persze nagy különbségek is. De az én kedvenc karakterem a sorozatból az államtitkár, Angelo Voiello (Silvio Orlando), aki abszolút fantasztikus. Az ő személyében testesülnek meg azok a keményen dolgozó emberek, akik biztosítják a Vatikán működését a háttérben, a dolgok menetét a maguk szokásos módján, és nagyon szimpatikus, hogy a rendező a gondjaira bízott egy fogyatékos gyermeket, akire ő vigyáz az otthonában. De megértem, ha egyeseket sokkol az egész: vannak szexjelenetek, hitválságban szenvedő pápa, árulók… kicsit olyan, mint egy Tarantino-sorozat.

Azt mondta, a sorozat felteszi a kérdést, hogy ki a pápa. Szóval: ki a pápa? Mármint a valódi pápa, Ferenc.

Ferenc pápa jezsuita. Ferenc pápa dél-amerikai. A legjellemzőbb tulajdonsága a pápának, amit nem látni, amikor a tömegnek integet, megöleli az embereket és mosolyog, csak akkor látni, amikor ülsz vele szemben és beszélgetsz vele, az az energikussága, a hihetetlen koncentrálása;

Ferenc pápának missziója van.

Amikor nagykövetként megérkezünk, lehetőségünk van 5-10 percet beszélni a pápával. Átadjuk a borítékunkat a megbízólevéllel, ő átveszi, és utána eltöltünk vele pár percet. Velem 18 percet beszélgetett, talán mert meg akarta mutatni, hogy Magyarország közel áll a szívéhez. Ferenc pápa olyan, mint a fiatal pápa: van egy elképzelése arról, hogy mit akar; és hihetetlen koncentrálással csinálja. Ferenc pápa nagyon erős vezető, nagyon világos vízióval.

Jezsuita menedzser?

Szerintem nem menedzser, egyáltalán nem. Inkább prófétai alkat. Egy erős akaratú próféta a világról alkotott elképzeléssel. A víziója humanitárius: harcolni akar a szegénység és a migráció szörnyű aspektusai ellen, támogatja a környezetvédelmet, harcol a modern rabszolgaság formái, az igazságtalanság és a korrupció ellen. Ferenc pápa alatt a vatikáni diplomácia világszerte hihetetlenül aktív módon bevonódott a humanitárius akciókba. Ferenc pápa Vatikánja szívesen vállal közvetítői, egyeztetői szolgálatot. Ma bárhol, bármi történik a világon, annak lesz visszhangja a Vatikánban. Néha a Vatikán alig kap levegőt, nehéz követni Ferenc pápa tempóját! De Ferenc pápa nagyon impresszív személyiség!

Mi történt a találkozójukon?

Amikor találkoztam vele, már szó volt arról, hogy esetleg Magyarországra jön. Minden püspöki kar meghívja ugyanis a pápát természetesen egy látogatásra, így a magyar püspöki kar is meghívta. Számos alkalommal mondta, hogy nincs ellenére. Azt mondta nekem Ferenc pápa: „idős ember vagyok és nem mehetek el minden utazásra, amelyre szívem szerint elmennék”. Hozzátette, hogy ugyan nem volt még Magyarországon, de mindent tud az országról, mivel régen a Buenos Aires-i angolkisasszonyok lelki vezetője volt, akik között számos menekült magyar nővér is volt. Azt mondta a pápa, hogy ismeri a magyar konyhát, ismeri a magyar ünnepeket, és ismeri a legfontosabb magyar szimbólumot is.

Azt hittem, Ferenc pápa a Szentkoronára gondol, de nem, hanem a tokaji aszúra!

Hozzátette, hogy amikor a magyarok ünnepelnek, azt mondják: Isten éltessen! És minden akcentus nélkül mondta! Ferenc pápa leszögezte, hogy a magyarok jó és bátor emberek. Szóval a pápa szereti a magyarokat, még ha esetleg egy-egy ügyben van is nézetkülönbség a kormány és a Vatikán közt.

A menekültügyre gondol?

A Vatikánban is olvasnak lapokat, internetet, és nagyon kevesen vannak, akik tudnának magyarul, s így közvetlenül tudnának tájékozódni. Szóval nyugati lapokat olvasnak, amellett persze, hogy a magyarországi nunciust megkérdezik – aki fantasztikus személyiség és Magyarország nagy barátja. Ebből fakad az elsődleges feladatom: Magyarország elmagyarázása, részben az itt dolgozó diplomatáknak, nagykövet-kollégáknak, részben a szentszéki tisztviselőknek. A nyugati politikusok olyan sokáig csiszolgatják a mondandójukat, hogy nehogy bárkit bármi módon megbántsanak. A magyar politikusok jobban szeretik direkt megmondani, amit gondolnak, amit éreznek. Nyugaton elszoktak ettől. És persze vannak félreértések. Például a határkerítés ügyében. És el kellett magyaráznom, hogy a migránsok nem hozzánk, hanem például hozzájuk, az ő országukba szeretnének menni. A kerítés őket védi, nem csak Magyarországot. A kerítés pusztán a schengeni határt védi. A Vatikán maga azonban hihetetlenül jól informált és igyekszik kiegyensúlyozott lenni. A romaügyekben és a családra vonatkozó kérdéskörökben ráadásul jól együtt tud működni a magyar kormány és a Vatikán.

Hogyan csinálja a Vatikán, hogy ennyire jól informált?

Az egyház talán a legjobban informált intézmény a világon. Mindenhonnan vannak információik a terepről, minden országból, ahol vannak plébániák. A plébániákról az információ a püspökökhöz megy, onnan a nunciatúrára, onnan a Vatikánba. S mindezek az emberek nem pusztán újságírók vagy politikusok, hanem diplomaták – és egyben papok. Utóbbi azt jelenti, hogy minden nap mondanak misét és lelki életet élnek, azaz nem ítélnek hamar. Ismerik az emberi természetet, nem ítélkeznek.

Az egyház régóta tudja, hogy mindennek két oldala van. 

Szóval miért is van nagykövetünk egy kis országocskához Rómán belül, ahol pár ezer ember dolgozik, miközben van egy másik nagykövetünk Rómában Olaszországhoz?

A vatikáni nagykövet munkája mostanában leginkább ez, hogy magyaráz, perspektívába helyez. A munkám teljesen más, mint a Quirinaléhoz akkreditált kollégámé. Én nem a Vatikánhoz mint országhoz vagyok akkreditálva, hanem 1,2 milliárd katolikus hívő spirituális vezetőjéhez, a világ egyik legnagyobb szervezetéhez, amit úgy nevezünk, hogy Apostoli Szentszék. És itt valamiképpen alakítani lehet a világban a Magyarországról kialakult képet. 

Mintha a pápa most inkább kicsit háttérbe szorítaná a család-tematikát.

Ferenc pápa számára a legfontosabb az, hogy a perifériákra szeretne koncentrálni, a szegényekre, a bevándorlókra. A családok esetében nyilván elsősorban nem az egészséges, működő családokhoz fog szólni, hanem a szenvedő, törött családokhoz. És azt mondja: ti is az egyházhoz tartoztok, még ha nem is vagytok tökéletesek.

Migráció-ügyben teljesen az ellenkezőjét gondolja a pápa, mint a magyar kormány?

Ferenc pápa nem egy kormány, ő inkább prófétai alkat, mint mondtam. És mindig a maximumot kéri. De tudja, hogy nem minden kormánynak van lehetősége teljesíteni 100 százalékig mindazt, amit ő fontosnak nevez. Ugyanakkor a média egyoldalú képet mutat a megnyilatkozásairól, mivel azt is mondta, hogy egy kormánynak joga van komolyan venni az állampolgárai aggodalmait, illetve hogy csak annyi bevándorlót szabad befogadnia egy országnak, amennyit integrálni tud. Ferenc pápa szeretné, ha mindenki hallgatna az evangéliumra, ugyanakkor ő egy állam feje is, aki és tudja, hogy vannak bizonyos szabályok a határátlépéssel kapcsolatban.

Rendben, de egyszer azért dönteni kell, hogy akkor melyik a megoldás. Vagy van harmadik út?

Van harmadik út, a magyarok sokat segítenek a közel-keleti menekülteknek. A magyar kormány azt választotta, hogy a Közel-Kelet keresztény menekültjeit karolja fel. Magyarországon nincs számottevő muszlim népesség, így nincs tapasztalatunk a muszlimok integrációjáról. 

Sokat kritizálják azzal a magyar kormányt, hogy a kereszténysége csak kirakat. Keresztény-e a magyar kormány?

Senki nem láthat bele az emberek lelkébe. Korábban is gyakran találkoztam a magyar kormány tagjaival, miniszterekkel, államtitkárokkal. Gyakran automatikusan egyházügyekre terelődött a szó. Nagykövetként is azt tapasztalom, hogy míg más vatikáni nagyköveteknek meg kell győzniük odahaza a kormányukat, hogy fontos a vatikáni munkájuk, az én jelentéseim intenzív érdeklődést váltanak ki. Nem tudom, hogy lelke mélyén ki hívő és ki nem,

de abban biztos vagyok, hogy sokan vallásosak a kormány tagjai közül.

Nagyon érdekes, mennyire meglepődnek a politikusok, diplomaták Magyarországon kívül, amikor megemlítem nekik, hogy Orbán Viktor református. Ugyanis teljesen meg vannak győződve róla, hogy katolikus.

Rendszerint kritizálják a magyar egyházat, amiért tagjai közéleti kérdésekben nyilvánulnak meg, azaz politizálnak. De ezek szerint Ferenc pápa sem ódzkodik a politizálástól, ha csak a humanitárius ügyeket nézzük. Politizálhat-e az egyház?

Ön úgy látja, hogy a magyar egyház hevesen politizál? Én nem. Nagyon is hiszek az egyház és állam szétválasztásában. A papok, püspökök elsődleges feladata a lelkek üdvének előmozdítása. Ugyanakkor vannak helyzetek, amikor az egyháznak fel kell emelnie a hangját közéleti kérdésekben. Nincs olyan benyomásom, hogy az egyház nagyon politikus volna. 

Nem változtatja Ferenc pápa az egyházat egy humanitárius civil szervezetté?

Nem ugyanaz, amit a pápa csinál, és amit a média mutat róla, hogy mit csinál. De például nagyon érdekes, amit a pápa az iszlámmal próbál kezdeni. Sokan az iszlám agresszív oldala miatt aggódnak, a terroristák miatt. A pápa viszont minél több muszlim vezetőt meg akar győzni arról, hogy ítéljék el az iszlám nevében elkövetett gyilkosságokat. Szerintem a pápa úgy gondolja, hogy az iszlámnak önreflexióra van szüksége, hogy megértse, valójában. Az iszlám a béke vallása. Nem tudom, mennyire lesz hatásos, de talán az egyetlen dolgot csinálja a pápa, amit a jelen helyzetben érdemes.

Benedek pápa világos, akadémiai stílusban fogalmazott, és félremagyarázták. Ferenc pápa egyszerűen fogalmaz – és félremagyarázzák. 

Ferenc pápa jezsuita, akinek meghatározó tulajdonsága a megfontolás képessége. Megvizsgálja a problémát, imádkozik, és eldönti, hogy mi a helyes. Persze a jezsuita szerzeteseknek van ehhez kontrollja: az elöljáró. Ha arra jutsz jezsuitaként, hogy Pápua-Guineába kell menned téríteni, de a feljebbvalód azt mondja, nem, hanem Alaszkába, akkor Alaszkába mész. Az elöljáró kontrollja pedig a pápa. Viszont ha a jezsuita lesz a pápa, nincs felette más emberi kontroll, csak a Jó Isten. 

Milyen ma Habsburgnak lenni?

Nagyon szeretek Habsburgnak lenni!

Egy olyan család tagja vagyok, amely nem csak csatákat vívott és nyert meg, hanem amelynek központi fontosságú a család, a gyermekek, a szövetségek.

És nagyon boldog vagyok, hogy a magyar ágba születtem, erről órákat tudnék beszélni! József nádor nagyon progresszív személyiség volt, ő a magyar ág alapítója. 

Nemrég olvastam a Guardianban egy cikket, ami azon lamentált, hogy az arisztokraták a háttérben még mindig nagy hatalommal rendelkeznek Európában.

Szerintem azok a családok, amelyek nagy hagyományokkal rendelkeznek a hit, a család és a demokratikus értékek terén, sok mindennel hozzá tudnak járulni a közösséghez egy olyan korban, amikor minden a bizonytalanság irányába hat. A Habsburg Birodalom olyan birodalom volt a növekvő nacionalizmus korában, ami próbálta tiszteletben tartani a különféle nemzeteket. A hadseregben voltak zsidó, muszlim és keresztény tábori lelkészek is. Az arisztokraták nagy hagyománnyal, tapasztalattal rendelkeznek a téren, hogy miként tartsák egybe Európát békésen. Ha azt kérdezi, mi igazán fontos a Habsburgok számára, akkor az a válaszom, hogy a hit – katolikusok vagyunk –, a család, valamint hogy egy békés Európáért dolgozunk. 

Az arisztokraták, akiknek kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere és rokoni hálózata van, nacionalizmus-ellenesek? 

Jó felvetés… így van,

szerintem az arisztokraták sosem lesznek nacionalisták.

Az első világháborúban a legtöbb arisztokratának voltak rokonai az ellentáborban. 

Szokott találkozni Habsburg-ellenes előítéletekkel?

Meglepő módon nem. Kivéve persze Ausztriát. 

Ausztriát?

Igen, Ausztriában intellektuális divat nem kedvelni Károly császárt, IV. Károly magyar királyt. Ő az a személyiség, akit a legtöbb osztrák értelmiségi utál. A Twitteren én vagyok a legaktívabb Habsburg, és az oda érkező kérdésekből úgy látom, hogy az emberek kedvelnek minket. Persze amikor megérkeztem nagykövetként a Vatikánba, akkor feltették a kérdést, hogy hogy képviselheti egy Habsburg Magyarországot. S akkor el kellett magyaráznom, hogy én a magyar ágból vagyok.

A neotomizmus végéről írta a doktori dolgozatát. Mi lett a neotomizmussal?

Nem a teológiai neotomizmusról írtam, hanem a neotomista filozófiáról. De úgy gondolom, hogy a filozófiai rendszerek ideje véget ért a második világháború után. A tomizmus XIII. Leó pápa erőfeszítése volt arra, hogy egy olyan gondolati kerettel szolgáljon a katolikus értelmiségiek számára, aminek a segítségével állni tudják a sarat egy egyre agresszívabban egyházellenes világban. Ez fantasztikus ötlet volt: volt kutatás, voltak intézetek, lapok, s az embereket tomista módon nevelték! Minden tomista, akivel interjút készítettem a doktorimhoz, briliáns intellektussal bíró ember volt! Szóval a tomista nevelés nagyszerű dolog volt, de persze, mint minden filozófiai rendszernek, ennek is megvoltak a határai. A tomizmusnak a hatvanas években lett vége, mint fő megközelítés. De ettől még rengetegen olvasnak ma is tomista irodalmat és olvassák Aquinói Szent Tamást, aki befolyásosabb, mint valaha. Egyik nagykövet kollégám például minden reggel latinul olvas el egy questiot Szent Tamástól.

Ferenc pápa mintha nem kedvelné a tomistákat, akiket szemellenzős moralistáknak tart. 

Ugyanakkor az Amoris Laetitiát tomista dokumentumnak nevezte. 

Fog forgatókönyvet írni a tapasztalataira alapozva?

A valóság sokkal érdekesebb, mint a filmek! Annyira intenzív a mostani munkám, hogy nincs időm írással foglalkozni. És nagyon élvezem, nagyszerű és fantasztikus ez a munka!

***

Eduard Karl Joseph Michael Marcus Antonius Koloman Volkhold Maria Habsburg-Lothringen 1967-ben született Münchenben a Habsburg-család József nádor által alapított magyar ágába. Dolgozott a Sankt Pölten-i érsekség kommunikációs igazgatójaként, számos német nyelvű sorozat és a Mária, a skótok királynője című film forgatókönyvírója, több elméleti munka szerzője. A luganói egyetem vendégprofesszora is volt. Feleségével, Maria Theresia von Gudenus bárónővel hat gyermeket nevelnek. Édesapja Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, aki Mindszenty József bíboros szentté avatásának egy fő szorgalmazója. 

Összesen 98 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Ferenc pápának missziója van."
Stimmel, tudjuk. Pont ez a baj.

Nem csodálom, hogy kapcsolatba került argentínai magyarokkal. Buenos Airesben tényleg komoly magyar közösség van, Nagymamám mesélte, aki többször is volt kint rokonlátogatáson....

Egy ilyen történelem után (tatár, török, többszöri el és kiásás, oligarchák tették rá a kezüket etc....) az a csoda, hogy a Szent Korona egyáltalában megmaradt.

Én meg úgy gondolom, hogy a Habsburgokat senki sem szereti.
Az előző pápának meg nem volt joga lemondani, tehát Ferenc sem igazi pápa.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés