KSH: 370 ezer magyar vágyódik külföldre

2017. május 20. 11:17
A Központi Statisztikai Hivatal kutatása az itthon maradtak preferenciáit vizsgálta, és kimutatta: 370 ezer ember komolyan gondolkozik azon, hogyan költözhetne el Magyarországról. Nagy részük legalább évekre tervez, és minél képzettek, annál inkább elmennének.

A Központi Statisztikai Hivatal legújabb kutatása szerint a fiatalok és a középkorúak jelentős hányada elmenne Magyarországról, sokan már szervezik is külföldre költözésüket – foglal össze egy tanulmányt a Magyar Nemzet. Ha valóra váltják a terveiket, további 370 ezer ember hagyhatja el az országot néhány éven belül, ez a 18-40 évesek valós „migrációs potenciálja”. A Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa, Gödri Irén által jegyzett tanulmányból az derül ki: minden harmadik ember gondolkozott azon a 18–40-es korosztályból hogy más országban folytassa az életét, ez pedig 680 ezer ember.

Azt vizsgálták a közel 1500 fős reprezentatív felmérésben, kik és miért akarnak ideiglenesen vagy végleg elvándorolni Magyarországról. Az eredmények alapján a 18–40-es generáció csupán egyötöde mondta, hogy eszébe sem jutna külföldre menni. Akik eddig egyébként még nem gondolkodtak elvándorláson, azok harmada sem zárta ki ezt a lehetőséget. Akik pedig gondolkodtak rajta, 35 százaléknak komolyak a szándékai, 19 százalékk pedig már meg is hozta a döntést.

Egy 370 ezres csoport kifejezetten komolyan gondolja a szándékait: 86 százalékuk tájékozódott a külföldön tartózkodás, 87 százalékuk a külföldi munkavállalás feltételeiről,  54 százalékuk pedig egy éven belül már költözni is akar, nem húzná tovább céljainak megvalósítását, 52 százalékuk már jelentkezett is valamilyen állásra. A külföldi életet tervezők 27 százaléka pár hétre, esetleg hónapokra, 28 százaléka 3–5 évre települne ki, 6 százaléka pedig azt mondta, ha elmegy, nem fog többé visszaköltözni Magyarországra.

A képzetteket érinti legerősebben a kivándorlási szándék. Az egyetemet végzett magyarok 33 százaléka, a szakmunkások 34, az idegen nyelven magas szinten beszélők 55 százaléka fontolgatja – ha átmeneti időre is –, hogy külföldre költözik. Ez pedig várhatóan még inkább növeli majd a képzett munkaerő hiányát Magyarországon – amelyről egyébként a Mandiner riportsorozatot készített.

A kutatás azonban egyúttal arra is rámutat: „Ha az elvándorlást, illetve a külföldi munkavállalást visszatérés követi, a negatív demográfiai következmények mérséklődnek, és amennyiben a visszatérők itthoni munkaerő-piaci beilleszkedése sikeres, a külföldön szerzett tudásukat, képességeiket, tapasztalataikat kamatoztatni tudják, hosszú távon pozitív gazdasági hatásokra is számítani lehet.”

 

(Gödri Irén (2016): Elvándorlási szándékok – álmok és konkrét tervek között. A migrációs potenciál jellemzői és meghatározó tényezői a 18–40 évesek körében Magyarországon. Kutatási Jelentések 98. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest.)

Összesen 115 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

LOL

Azért Gödri Irén tanulmányáéban, elemzésében annál sokkal több van, mint amit a Magyar nemzet összeszedett. A Magyar Nemzet csak azokat válogatta ki, amely alkalmas a kormány ekézéséhez.
A Mandiner is ezt közli a szemlézés kapcsán. Holott érdemes lenne egy bővebb keresztmetszetet adni Gödri Irén szerzeményéből, és kiegészítve még ok-okozat összefüggésben.
Így akit érdekel a téma, javaslom olvassa el Gödri Irén Elvándorlási szándékok – álmok és konkrét tervek között c. írását.

Egy közvélemény kutatás nem több, mint vélemény megismerés. Az ebből levont következtetés még nem tény.
Nálunk a rokonságban ez a téma rendszeresen felmerül és a többségünk szívesen kimenne. Ezidáig mégis csak egy fő ment külföldre és az is azért, mert oda ment férjhez.
A lányom is ki akart menni. Lett is volna munkahely. Osztottunk szoroztunk és végül arra a következtetésre jutottunk, hogy nagy a kockázat és ezért nem érdemes belevágni. Itthon van, megfelelő munkahelye van- Most építkezésbe kezdtek. Mindketten tovább képzik magukat. A lányom diplomás, a fiú pedig most szerzi meg levelőzőn a diplomáját.

1.Minden országban létezik ez a jelenség .
2.Ez a tanulmány azért lehet "hír" , mert az ellenzék gyakran azt hazudja-blöfföli , hogy az orbáni diktatúra miatt "élhetetlen" az ország .
3.Az ellenzék azonnali probléma megoldási sémája irreális , s végzetes lenne / lásd : szocik ámokfutása 2002-ben /.
4. A kormány türelmes , szívós , fokról-fokra , megalapozottan , realisztikus módon megvalósított fejlesztései itthon is jó alternatívát kínálnak .
5. Aki külföldön akar szerencsét próbálni , tegye .

Gödri Irén a bevezetőben írt szövege is tartalmaz árnyalásokat.
A következőket írja:

„Magyarországról a – főként nyugat-európai országokba irányuló – elvándorlás a kétezres évek második felében kezdett számottevően növekedni, majd 2011-től – a német és az osztrák munkaerőpiac megnyitását követően – egyre nagyobb méreteket öltött (Hars 2012, Gödriet al. 2014, Gödri 2015, Hárs 2016). Az elmúlt években a jelenséget széleskörű tudományos és társadalmi érdeklődés évezte, különböző vizsgálatok, becslések készültek az elvándorlok, illetve a külföldön munkát vállalok számáról, összetételéről, valamint a szelekciót befolyásoló tényezőkről (Kapitány – Rohr 2014, Blaskó – Gödri 2014, Hárs – Simon 2016). A migrációs döntések hátteret, motivációit, a migrációs szándékok meghatározó tényezőit azonban csak töredékesen ismerjük. Noha az utóbbi években az elvándorlás növekedésének üteme mérséklődött, és a hazatérők száma is növekszik, a migrációs egyenleg nagy valószínűséggel továbbra is negatív, és a folyamat népesedési és munkaerő-piaci hatásai is egyre inkább érezhetővé válnak.”

Ez nem mond ellent annak, amit Gödri ír, mert Ő csak a magyar kimenő és visszajövőket elemzi.

Régi adat, az biztos, de ezt maga Eltolcsy mondta, tehát vannak adatok, csak erről valamiért nem beszél pártunk és kormányunk:

http://hvg.hu/gazdasag/2013030..

A tanulmány szerint az elmúlt időszakban 4 lépcsőt különböztethetünk meg és ezek összefüggésbe hozhatók egzisztenciális okokkal. Ahogy te is írod; devizahitel miatti ellehetetlenülés, nincs munkahely, alacsony reáljövedelmek.

Az első lépcső: 1993. Csökkenő jövedelmek, magas munkanélküliség, magas infláció.
Második lépcső: 2004 amikor csatlakoztunk az EU-hoz
Harmadik lépcső: 2006. csökkenő reáljövedelem, állami juttatás, munkanélküliség növekedés, devizában történő nagymértékű elasosodás.
Negyedik lépcső: 2011. Felszámolták a német, osztrák munkaerő-piaci korlátozásokat, a válság kezelés következtében csökkentek a reáljövedelmek, az állami juttatás, növekedett a munkanélküliség, súlyossá vált a devizahitelesek helyzete.

Mindezek egymás mellé rakva, az látszik belőle, hogy a balliberális kormányzat ténykedésére vezethető vissza és nem a 2010 utáni kormány tevékenységére. A hatás csak 2013 után kezdett el csökkenti, amikor az intézkedések hatására javulni kezdett a helyzet.

Akkor te is elkezdheted sorolni azokat az országokat - mondjuk az Elbától keletre és az Alpoktól délre - ahol sikerrel megállították/lelassították az É-Ny-Európába irányuló elvándorlást.

Nyilván nem lesz nehéz, hiszen egyetlen más országban sem Orbán kormányoz, sőt soha nem is kormányzott Orbán.

Nos?

Hoppá. hoppá.

Lengyelek? LENGYELEK? Ez miként összeegyeztethető a teóriátokkal? :)

A ballibek (dzsobbermannok/áldzsobbermannok) már az 1. pontig sem jutnak el a valóság értelmezésekor.

Tisztelet a nagyon ritka kivételnek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés