Svábok, zsidók, Trianon – a gazdasági bevándorlás történelmi tanulságai

2015. január 30. 9:11

Agent Ungur
Mandiner
Az 1700-as években Magyarország kicsiben olyan volt, mint Amerika egy évszázaddal később. A bevándorlás nagyszabású célpontja – csak éppen Európán belül. A török háborúk után komolyabb népsűrűség csak a Felvidéken, a Nyugat-Dunántúlon és Erdélyben volt.

Elszomorító nézni ezt a magyarországi vitát a „gazdasági” bevándorlásról: mindenki szajkózza a szajkózni valót, pártállásától függően. Fekete-fehér, jó-rossz, megélhetési vagy politikai, és ezzel le is van zárva a kérdés. De hogy valaki komolyabban megvizsgálná magát a jelenséget, arra nemigen van példa.

Pedig a bevándorlás hasznára és veszélyeire az egyik legjobb európai példa éppen Magyarország, még ha ezt teljesen el is felejtettük. Nálunk történelmi távlattal lehet vizsgálni a következményeket, és levonni a következtetéseket.

Az 1700-as években Magyarország kicsiben olyan volt, mint Amerika egy évszázaddal később. A bevándorlás nagyszabású célpontja – csak éppen Európán belül. A török háborúk után komolyabb népsűrűség csak a Felvidéken, a Nyugat-Dunántúlon és Erdélyben volt. Az Alföld hatalmas részein, különösen a Délvidéken, alig maradt ember. És a nagy semmibe, a belső migráción túl, milliónyi bevándorló jött az ország akkori határain kívülről, általában szervezetten, de spontán módon is.

Többségükben gazdasági bevándorlók Németország túlnépesedett vidékeiről, a török által nyomorúságban tartott két román fejedelemségből, vagy éppen Galíciából. De természetesen voltak menekülők is, mint 1690-ben a koszovói szerbek

Mi volt a közvetlen hatás? A betelepülők házakat építettek, földet műveltek, mocsarat csapoltak, erdőt vágtak, állatot tartottak. Termővé tették azt a pusztaságot, amit több mint másfél évszázad háborúi taroltak le. Temesköz például tényleg kis Amerikává lett, egyik falu szerb, a másik román, a harmadik magyar, a negyedik sváb, települtek be oda horvátok, bolgárok, zsidók is. Mindannyian hozzájárultak az állam fejlődéséhez adójukkal. Ezt a hozzájárulást ma is látjuk, például Budapest gyönyörű épületeiben. Igen, a Parlament köveiben is ott vannak az Újvidéken hazát talált szerbek, a temesvári németek, vagy éppen a Munkácson letelepedett zsidók adóforintjai.

A bevándorlók által előállított óriási értékből jutott a magyar földesuraknak, az adókból a magyar államigazgatásnak, a vármegyének, és persze a Bécsnek, ahonnan olyan lelkesen szervezték egyébként Magyarország benépesítését. A magyarság sokat gazdagodott kultúrában, és számos nagyszerű tudósunk, híres írónk, költőnk a kor bevándorlóinak leszármazottja.

Azonban volt egy nagy negatívum: a bevándorlás hatására a magyar népesség aránya a török háborúk utáni 53%-ról a XVIII. század végére alig több mint 30%-ra csökkent a történelmi Magyarországon (innen emelkedett aztán vissza 50% környékére a XX. század elejére). Ráadásul egyes szomszédos népek nagy, egybefüggő tömbökben települtek le. Tehát a magyarság nem pusztán másfél évszázad háborúskodásai miatt került kisebbségbe saját hazájában. Nem. A Mátyás-kori bő 70%-ról csak 50+%-ra csökkent az arány, a magyar népességű területek jóval nagyobb háborús érintettsége miatt. Innen még fel lehetett volna állni, ha nincs, pontosabban nem olyan összetételű és tömbszerű a XVIII. századi nagyarányú betelepülés-betelepítés, minden, egyébként nagyon is valós hasznával együtt.


A Magyar Királyság nemzetiségi arányai Teleki Pál vörös térképén

A Délvidék ma Vojvodina és Szerbiában van. Erdély és az egykori Kelet-Magyarország Romániában. Ezzel nem mondom, hogy szerbek és románok ne éltek volna réges-régen ezekben a régiókban, csak azt, hogy a XVIII. századi nagy arányú munkaerő-betelepítési folyamat, részben pedig egy nagy menekülthullám hatására kerültek többségbe. E területek későbbi politikai sorsát alapvetően ez döntötte el, nem Trianon.

Mi a tanulság? A bevándorlás, ha munkaerőre van szükség, rövid távon jó, mindenki profitál belőle. Ha olyan népesség jön, ami kész a beilleszkedésre, egy ország hatalmasat gazdagodhat általa. Magyarország esetében a svábok és a zsidók játszottak történelmileg ilyen szerepet. De nagy, integrálhatatlan vallási-etnikai tömbök kialakulása életveszélyes az adott államra és kultúrára.

Nem mondom, hogy Angliából Kelet-Pakisztán, Franciaországból Észak-Algéria lesz kétszáz év múlva. A mai Európa azonban a jövőjét veszélyezteti, ha alapvetően nem gondolja át bevándorlás- és menekültpolitikáját, mert perifériáin szó szerint tízmilliók állnak indulásra készen.

Bevándorlás mindig volt és mindig lesz. A lényeg az, hogy az alapvetően a befogadó társadalom érdekét szolgálja. Ugyanis az nem tartozik az alapvető emberi jogok közé, hogy valaki megválaszthassa, hol akar élni. Az államoknak szuverén joga, hogy eldönthessék, kit hagynak letelepedni és kit nem.

Az, hogy Magyarországot egy korlátozott mértékű – akár gazdasági – bevándorlás veszélyeztetné, erős túlzás. Hazánknak nem lenne semmi baja, ha befogadna évente egy-két ezer szír vagy iraki keresztényt, egyiptomi koptot. Sőt, szép gesztus lenne egy olyan kormány részéről, amely deklaráltan szívén viseli a sorsukat, mert a Közel-Keleten aligha van jövőjük. Ők igazi menekültek, nem gazdaságiak.

Sőt, az sem jelent végzetes csapást, ha a beinduló gazdasági fejlődés miatt akár többen is jönnének. Egy ekkora népességű ország pár évtizedig évi tízezer fős bevándorlást is elviselne anélkül, hogy karaktere megváltozásától kellene tartania. Igaz, ehhez olyan emberek kellenek, akik hajlandóak és készek integrálódni a magyar kultúrába, és lehetőleg nem egy kultúrkörből érkeznek tömegesen, mert a közös háttér nem integrációhoz, hanem gettósodáshoz vezet.

A bevándorlásnál is a mértékletesség és a változatosság a nyerő recept. Ezt nem tartotta be Nyugat-Európa, amiért már most is nagy árat fizet, és még nagyobbat fog pár évtizeden belül...

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 207 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ne mosd össze a Fideszt a Jobbikkal, elvtárs!!!

Anyám magyar, apám sváb, én magyar vagyok. Nem tudom, miért lenne jobb nemzetiségek nélkül. Sem a szerb, sem a szlovák, sem a horvát, sem a sváb nemzetiség nem kért többet, mint ami a magyar állampolgárság révén jár bárkinek.

Bár a felmenőid nagy részét nem ismered....
:-D

Hát úgy tűnik, neked nem az.

Talán mégis valahonnan a sarkvidék közeléből származunk. Miért? A nomád népeket ellenségeik vagy az időjárás átmeneti romlása tizedeli meg időnként. Fennmaradásukhoz bőséges szaporulatra van szükségük. Észak Eurázsiában a mindig rossz időjáráshoz kellett szívósan alkalmazkodni, a népesség létszámának fenntartása kiegyensúlyozott módon történhetett.

Ez a belénk kódolt természet okozta elsősorban, hogy ellenséges csapások miatt elnéptelenedett vidékeinket nem tudtuk saját népünkkel hamarjában benépesíteni. Erre persze néha saját, de inkább idegen uraink alaposan rájátszottak, beengedtek, behívtak szép számmal idegeneket.

Anyanyelv szerint történt a besorolás. Összehasonlítva a térképet a bécsi döntésekkel megállapított határainkkal, nem meglepő a hasonlóság. Bár a a 'béke'tárgyalások nagyhatalmai is ennyire objektívek lettek volna.

Az írás pontatlan és sok tekintetben a történéseket nem a valóságnak megfelelően írja le. Összemossa a bevándorlást a betelepítéssel és elfeledkezik, hogy ma nem ugyanaz a gazdasági környezet, mint az 1700-as 1800-as években.

A török kiűzését követően a Pilis, Baranya, Tolna, Bánság, Szatmár megyékben amelyek magyar lakta települések voltak, a harcokban elvesztették népességüket. Erre a területekre történ a betelepítés és ennek semmi köze a bevándorláshoz. Volt egy időszak, amikor a magyar ajkúak letelepedését ezen a területeken megtiltották.

A Rákóczi szabadságharc és az 1948-as szabadságharc után pedig a Bécsi-udvar.
Néhány esemény:

„1689-ben Kollonich Lipót gróf, érsek előterjesztette I. Lipót császárnak (1657–1705) a Magyar Királyság felépítési tervét (Einrichtungswerk). Ez indította el a benépesítést német telepesekkel, akik Dél- és Délnyugat-Németországból érkeztek. A telepítést az Udvari Kamara és a nagybirtokosok végezték.
• 1693: A Fekete-erdőtől délre eső területekről származó sváb telepesek érkeztek Pilisvörösvárra.
• 1694: az Esztergom melletti Dorogra Svábföldről jönnek az első telepesek.
• 1700: Grassalkovich földbirtokos Elzászból hív telepeseket a Dorog melletti Csolnokra.
Hat új német települési terület körvonalazódik ki: Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Gerecse, Budai hegyek, Pilis és a Dunazug hegység), Dél-Dunántúl (Tolna, Baranya és Somogy megye), Kelet-Magyarország (Szatmár megye), Szlavónia és Szerémség, Bácska, Bánság.
1709–1711: Telepítési akció Budára, Pestre és Óbudára valamint a környékbeli falvakba: A telepesek 54-60%-a német és osztrák tartományokból származik.
1712: Károlyi gróf megkezdi telepítési akcióját Felső-Svábföldről (a Bodeni-tó és Duna közötti terület) Szatmár megyébe: 31 faluban 2 072 család 10 000-11 000 fővel telepedik le. Van közöttük svájci, frank és bádeni is.”

Ennyit a betelepítés bevándorlás témájáról.

Gazdasági összefüggések.

Sem az 1700-as, sem az 1800-as évek betelepítését gazdasági szempontból nem lehet összehasonlítani a mostani Magyarország gazdasági struktúrájával, az élő munka szükségletével.

Azt kell megnézni, hogy gazdasági szempontból akik bevándorolnának szüksége van e a gazdaságnak. Szerintem nincs, mert 90 %-ban képzetlen munkaerő, amelyből éppen elég van az országban. A fejlett Nyugat-Európának is csak „kuli” munkára kellettek, amely a kényes polgár ízlésének nem volt megfelelő.

Magyarországon ma még nem súlyos a helyzet, de változhat. Így talán nem hiba, ha figyelembe vesszük Albert Einstein-től vett idézetben foglaltakat: “Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket.

Eszemfaszommegáll!

A Temesköz mint pozitív példa?
A visszahódítás után kiszakították a Magyar Korona alól és évtizedekig tilos volt magyaroknak oda/visszatelepülni!
A hódoltság utáni bevándorlások célzott betelepítések voltak, sokszor kifejezetten magyarellenes szándékkal.
Az Újszerzeményi Bizottság is tudatosan számolta fel a régi, természetes rendet.
Tegyünk különbséget egyéni migráció és nagytömegű, homogén enklávékat alkotó bevándorlások között is!

Kis Amerika? Piha!
A csodás amerikai olvasztótégely fogalmát megalkotó Israel Zangwill-t a saját közössége tagadta meg elméletéért. Ami egyébként inkább volt mákonyos képzelgés, mint valóság. Azt se feledjük, hogy a Nagy Amerikában először kiirtották az indiánokat. Ja, és az oda "bevándorlók" telepesek voltak, akik hátrahagyták a régi közösségüket, identitásukat, amerikaiakká akartak válni.

Nagy hiba összekeverni a XVIII. századi keresztény kultúrkörből érkező, szakmát ismerő népeket a XXI. századi menekültekkel.
Akkoriban egész területek váltak lakatlanná, tehát volt rájuk igény.
Ma viszont ilyen igény nincs, ezek a menekültek csak annyiban tudják segíteni Magyarország gyarapodását, hogy megterhelik a szociális ellátórendszert, és munkát adnak a hatóságoknak.

„Pedig a bevándorlás hasznára és veszélyeire az egyik legjobb európai példa éppen Magyarország,” – írja a szerző.

Igen. Ez így igaz. Meg kell néznünk a történelmünket, a múltat. A Rákóczi szabadságharcot, az 1848-as szabadságharcot, 1919-et, 1945-1989 és az 1990 utáni éveket.

Kik voltak azok, milyen identitással, akik elárulták a szabadságharcainkat, akik hozzájárultak Magyarország feldarabolásához, sanyargatásához, a csőd szélére való juttatásához. Milyen identitással rendelkeznek azok, akik napjainkban is még az élőfába is belekötnek, mert kiestek a hatalomból.

Igen társadalmilag, politikailag és nem utolsó sorban gazdaságilag ilyen negatívuma is van a betelepítéseknek, bevándorlásoknak. Így talán nem véletlen, ha felvetődik egyesekben, nem betelepítésre lenne szükség, hanem az ellenkezőjére.

"Tranzit-állam vagyunk."

A hiba az állításodban ott van, hogy a mában gondolkodsz és feltételezed, hogy a jövőben is így lesz. Ez pedig nagy hiba. Anglia már kezdi megelégelni, csak sunnyognak, burkoltan nyilatkoznak. Ugyanezt teszi Franciaország és Németország is. Ebben a Benelux államok sem maradnak el. Szóval kedves medve több a nap a kolbásznál, ezért érdemes figyelembe venni amit idéztem; “Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket.

"nem hasonlíthatod össze akár az olasz, akár a spanyol helyzettel."

Hibás megállapítás. Nem a spanyol, olasz helyzettel kell összehasonlítani, hanem a saját helyzetünkkel.

Illúzió azt hinni, hogy Árpád magyarjainak (meg a velük érkező türk kabaroknak) a leszármazottaival a tatárjárást és a török hódoltságot követően meg lehetett volna tartani a területet. A középkorban különben sem volt nemzetállam. A Magyar Korona fennhatósága alá a legkülönfélébb népek tartoztak, csak ami az eszembe jut: magyarok, székelyek, szászok, jászok (alánok), kunok (kipcsákok), besenyők, szlovákok, horvátok, szerbek, böszörmények (mohamedán bolgárok) zsidó vallásúak (lehet, hogy ezek a kazár birodalom néptöredékei voltak) örmények, vlahok...A Hódoltságot követően különben is az ország középső és déli része teljesen elnéptelenedett, szervezett betelepítés nélkül nem lehetett volna termelni, az ország súlyosan meggyengült volna. Nem butaság az USA-hoz hasonlítani minket, ez is olvasztótégelyként működött, más kérdés az, hogy voltak olyanok is, akik igyekeztek "kimaradni"...

Válaszok:
Berecskereki | 2015. január 30. 11:39

"Mindenki kezdi megelégelni a bevándorlókat..kivéve Amerika, ők tárt karokkal várnak mindenkit."

Én ebben nem vagyok olyan biztos, mint te.


„Egyesült- Államok közvéleménye mind erőteljesebben foglal állást a már ma is sokféleképp megszorított bevándorlás ellen s annak további korlátozását vagy teljes eltiltását követeli.”
http://mtdaportal.extra.hu/ADA..

Nem ezért nem hasonlítható össze, hanem azért, mert Spanyolországnak és Olaszországnak mások a gazdasági, társadalmi problémái, más a fejlettsége. Az ország és népesség nagyságáról nem is szólva. Magyarország problémáit a magyar környezet alapján kell értékelni e témában is, mint ahogy más témákban is. Minden országnak megvan a maga sajátossága, ennek figyelmen kívül hagyása téves következtetést von maga után.

Ma még nagyobb arányban más a célállomás, de mi lesz akkor, ha a mostani célállomás országok visszaküldik a bevándorlókat a megelőző országba. Ez pedig esetünkben Magyarország. Magyarország hova fogja őket küldeni? Lásd az országból kivándorló romák esetét. Kanada is felhozható kisebb példaként.

Szóval nemcsak a mára, hanem a holnapra is gondolni kell, mint ahogy a bölcs teszi.

" A középkorban különben sem volt nemzetállam."

A nemzet és az állam összekapcsolása egy hibás és káros ideológia, mivel a nemzet és az állam külön-külön értelmezhető fogalom. Amennyiben szó szerint vesszük a nemzet fogalmát, akkor a történelmi múltban kevés ország tekinthető nemzetállamnak. Talán nincs is.
Ajánlom számodra:
http://adatbank.transindex.ro/..
linken található írás tanulmányozását.

Elnézést, hogy félreértettelek. Számomra e téma komoly és meghatározó, így fel sem tételezem, hogy valaki tréfál.
Ami pedig a mostani megfogalmazásod illeti nincs okom nem érteni egyet vele, ha a "mi lett volna ha" megjegyzést nem veszem figyelembe.

A törökök balkáni terjeszkedésének hatására már a XIV-XV. századtól jöttek magyar területekre a szerbek, vesztett csatáit követően még Brankovics György despota is áttelepült közvetlen vazallusaival együtt...A késő középkori nemzetállamról meg annyit, hogy Zrinyi Miklós talán az első igazán nagy magyar költő, amíg úgy rémlik, hogy testvére ( Petr?) a horvát irodalmi nyelv megalapítója volt.

Az osztrák bevándorlással mi a helyzet?

Bécsben lehet még német szót hallani?

Zsidók lélekszáma a történelmi Magyarország területén:

Mátyás korában 20.000
A török kor után 12.000
1785-ben 75.000
1805-ben 130.000
1825-ben 190.000
1842-ben 242.000
1869-ben 554.000
1880-ban 638.000
1890-ben 730.000
1900-ban 846.000
1910-ben 938.000
(Forrás: Zsidó Lexikon, Budapest, 1929, 553.old.)

Egyetlen árpádházi király sem vett el magyar lányt. Persze, hogy jött az asszonnyal a pereputtya.

Nekem is ez tűnt föl első blikkre, dehát meg van az oka, odáig azért nem jutott föl a török. Trianon, csehek, szlovákok, az emberben meginog a hit, h. mégiscsak van valami esély, legalább hosszú távon, az igazság érvényesülésére.
Az, ahogyan a nyertesek a "megnyert" magyarokkal bántak, eléggé az égre kiált, mégsem fáj az érintetteken kívül senkinek. Élni kell, de azért ez kemény.

"Aki nem fog
Ungarist speholni
azt ki fogjuk
hózentrágerolni!"

Klasszikust csak eredetben:)

"De van aki szerint itt csak én "zsidózok" :-)"
Szerintem is "zsidózol".
Normális ember nem hegyez egyetlen vallásra sem, illetve egyetlen rasszra sem.

Nem zsidó találmány.
A liberalizmus a mai formájában maffia találmány.

Válaszok:
Morgen | 2015. január 30. 13:25

Jó volna, ha korai Illyés Gyula vagy Kodolányi esszéket is olvasnál erről!

Más összefüggésben pedig nem árt olvasni a háború utáni népessség cserék tapasztalatairól. Pl. hogy zajlott a bukovinai székelyek betelepítése a tolnai sváb kitelepítettek helyére és milyen évtizedes sérelmek keletkeztek ebből.

duzurka!
Problémád van?

A "tárt karokra" jó példa a mexikói határon felépült vasfüggöny és a szívós erőfeszítés az illegális bevándorlás fékentartására.

"A sváb, tót bevándorlás, nem bevándorlás volt, hanem BETELEPÍTÉS. Kis különbség. Továbbá a betelepítettek általában földet, házhelyet stb. kaptak, általában ők is hoztak magukkal valamit, szóval nem szorultak segélyre. Ezenkívül általában csoportosan jöttek, előre kijelölt helyre, felelős vezetővel."

A "nem szorultak segélyre" nettó csúsztatás. Komoly anyagi támogatást kaptak, ha nem effektíve, akkor adómentesség formájában. Nem beszélve az ingyenes házhely juttatásról, bizonyos területen pedig a "monopóliumokról" (Pl. Pest megye területére még a magyar földesurak se telepíthettek be magyar anyanyelvűeket a Habsburgok rendeletére, így nem kellett "konkurenciával" számolniuk.

Kossuthlajos, Ferencjóska...

"A mai bevándorlás fő motívuma az, hogy a liberálisok annyira legyengítették a nemzeteket, és annyira felerősítették az "önkifejezési" blődlit, hogy Európa nem tudja reprodukálni magát."

Szeretünk elfeledkezni arról, hogy a második generációs, tehát Német- és Franciaországban született utódok jelentős része asszimilálódott. Nem utolsósorban a "liberális önkifejeződési blődli" hatására. Emiatt komoly családi összetűzések, elidegenedés következett be. Az inga viszont újra visszalendült, mikor bekövetkeztek a befogadó ország gazdasági nehézségei, szociális problémái. És persze a pl.a szaudiak által oltári pénzekkel támogatott iszlám propaganda (mecsetépítések, fundamentalista papok küldése, egyházi iskolák alapítása).
A magyarosodott svábok "német öntudatra ébredésével" hasonlóan működött ez. Mint amikor beindult a Volksbud és a magyar SS szervezése, nem kis sikerrel.
A nemzetiségi érzelmek búvópatakként működnek. Évtizedes elnyomás, szelíd, vagy erőszakos társadalmi elvárás, oktatási rendszer ellenére is előbukkannak olyan momentumok, melyeket már elfeledettnek gondolnánk.
Nem véletlen, hogy a zsidók, svábok, tótok, szerbek leszármazottai (nem beszélve az erdélyiekről) egyszerre rátalálnak gyökereikre.

Erre csak annyit tudok mondani, hogy nekem nem kevés fáradozás és pénz árán sikerült gyenge 300 évre kimutatni a család férfi ágát (főleg azért, mert egy helyben, és olyan városban éltek, ahol jobb volt az írásbeliség. Csontig benyalok bárkinek, aki ebben az országban (néhány echte főúri családot talán leszámítva) valóban le tudja vezetni a származását az Árpád házig...
No persze, volt/van az a pénz... :)

Így igaz. A főnemesség nagy része elpusztult a csatákban, vagy kegyvesztettek lettek, netán mag nélkül maradtak, birtokuk visszaszállt a királyra, aki másnak adományozta. És voltak örökbefogadások, névfelvételek is, pl a birtokcserék kapcsán. És főleg: rengeteg leszármazás hamisítás. :)

Amúgy mindig a szakállas vicc jut eszembe erről
(mikor valaki az őseivel dicsekedik)

- Az én őseim Árpád vezér mellett lovagoltak be a Vereckei hágón!
- Az enyémek meg ott álltak a hágó bejáratánál:
"Buzogányt, kacagányt tessék!" :)

A "tüzérről" jutott eszembe, hogy Bizánc (Konstantinápoly) török ostromának sikere egy magyar származású öntőmester óriási ágyúinak volt "köszönhető", ahogy ezt egy Spektrum műsorból megtudtam. (1:1)

Nem korrekt politikailag, ha valaki azt mondja Ő magyar?

Miért nem, ha felfogása, cselekedete ezt igazolja?

Ki a magyar? - kérdezte Illyés Gyula 1939-ben.

Válaszok:

"Magyar énelőttem az, aki nem bírja a homályt, sem a börtönben, sem a gondolatban."

"A falra aggatott, kiglancolt ősi kard s kutyabőr nem tesz magyarrá senkit, ha gondolkodásában, érzelmeiben nem magyar. A rézbőrű indiánporontyból lehet magyar ember; a harcsabajszú, Amerikába kitántorgott magyarból jenki."

"Egy-egy népet nem a testi hasonlóság, hanem a közös múlt, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít s választ el egy más múltú és más jelenű néptől."

Végezetül Széchenyi idézet:

"A magyar szó még nem magyar érzés, az ember mert magyar, még nem erényes ember, és a hazafiság köntösében járó még korántsem hazafi. S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán, ki, mert éppen nincs más tulajdona, és a vak hév által mégis felhőkbe emeltetik, azok hazafiságát is gyanússá teszi, homályba állítja, sőt ellenük antipátiát és gyűlöletet gerjeszt, kik szeplőtlen kebellel, minden efféle undok salaktul menten, a honszeretet legtisztább szellemében kapcsolvák vérükhöz. - S ím ez fő oka, miért áll a magyar hazafiság sokkal kisebb becsben, sőt, nem legtisztább fényben a világ nagy színpadán, s miért nem képes civilizációi szimpátiát s hódító közvéleményt gerjeszteni a legmagasztosb magyar polgári erény is odakünn. Ám mert annyi bitor fényű álhazafiságtul van környezve és elrútítva, mely tapsot arat s bálványul emeltetik idebenn."

Az idézetek talán néhánynak segít megérteni a kérdés lényegét, hogy "Ki a magyar?".

Ha már Jászai Mari, akkor tőle egy rövid idézet a Hazaárulás c. írásából.

„Magyarok! Ütött utolsó óránk, melyben még talpra állhatunk!
Akartok tovább élni mint magyarok? Ha igen, akkor hozzátok áldozatul nemzeti nagyságotoknak régi és új bűneiteket. Ne csináljatok mindent félig – kényelemből. Mert a magyar sem szeretni, sem gyűlölni nem tud egészen. Langyos amire szt. János evangelista azt mondja: Te pedig sem meleg nem vagy, sem hideg nem vagy, és én kiköplek a számból. Igaz, hogy mindenkinek erőfeszítésbe kerül. – Továbbá – kövezzetek meg, mégis kimondom: Ti az ellenségeitektől, csak idegen legyen, semmit sem irigyeltek, de egymástól mindent! Nemhogy örülnénk, hogy a másiknak is van! Hisz a nemzeti kincs, az mindnyájunk kincse! A szomszédé épp úgy az, mint az enyém.
Egyforma nemzeti kincsünk a vagyonunk, az eszünk, a becsületünk és az időnk!”

Válaszok:
Morgen | 2015. január 30. 22:51

Olvastam. Az első kiadás nekem is megvolt, de eltűnt. Valaki elkérte és nem hozta vissza, mint az első kiadású iniciálés számozott Rákóczi albumot.

Megvan viszont Kosztolányi Dezső által szerkesztett "Vérző Magyarország" c. könyv, amely a Trianon filmben is szerepel, mint tárgy.
A Jászai Mari idézet ebből van.

Udvaroncokkal nem lehetett pogánylázadásokat leverni. Ezért ők védelmet sem jelenthettek.

Ezzel azt akarod mondani, hogy nem lógtunk ki a korabeli gyakorlat sorából anyanyelvi iskolák és autonómia megadása szempontjából.

Kilógtunk viszont abból a szempontból, hogy kortársainkhoz hasonlóan nem írtottuk a kisebbségeinket nullára, vagy szorítottuk őket ősemberi létszinvonalra.

Tudod, miután Horthy fehér lovon belovagolt a visszakapott Nagyváradra, a magyar iskolákban kötelező lett a román, a román iskolákban a magyar.
Az akkori kultuszminiszter azt mondta: a vegyes országrészekben, mindkettőnek ismernie kell a másik nyelvét.
A korábbi időszakot - Trianon előtt - ne a magyaroktól, hanem a Habsburgoktól kérd számon. Ők telepítettek ide más népeket, mivel tartottak az egységes magyarságtól. Először német ajkúakat a szegény éhező német területekről, majd szlávokat, oláhokat.
A magyarok 1526 előtt pallosjogot adtak a határmenti nemzetiségek uralkodóinak, szabadon törvénykezhettek, élhettek.
Alternatívan.

Az ember annyit ér egy közösségben, amennyit ahhoz hozzá tud tenni.
A viszálykeltés nem kimondottan jellemző a dolgos magyar emberre.
Az irigység is általános tulajdonság a főemlősöknél. :-))

Mit ne mondjak, itt nem a nemzet nagyasszonyai és nagyurai brummogtak, hanem olyanok, akiket könnyen lehet felejteni.

Gondolj bele: Hol jutnak el ezek a tömeghez? A hatékonyságuk elveszik majd a nagy számok törvényeinek jogán.

Mi már nagyon öregek sem leszünk, amikorra látszani fog a változás.

A nemzet szó eredete a középkorra tekint vissza, amikor a – eredte latin natio, nationes – kifejezéssel az egy uralkodó alá tartozó, földbirtokkal rendelkező, fegyverfogásra jogosult, kollektív jogokkal rendelkező nemesemberek összességét jelentette.
A nemzet tagjai sajátos összetartozás-tudattal, közös eredet mítosszal rendelkeznek, egy etnikumhoz tartoznak, és azonos nyelvet beszélnek. Mondhatjuk, hogy homogén. Ilyen azonban még István király alatt sem volt.

Feltehetően a 17. században azonban megváltozott a fogalom, és mindazok beletartoznak mindazok akik egy nemzet tagjának tartják magukat és akiknek közös a nemzeti identitásuk. Másként fogalmazva a nemzet tagja mindenki, aki az adott állam polgára; a nemzet tagja az, aki a nemzet nyelvét beszéli, a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magát. A jelenben a szociológia az identitásválasztás szabadságából indul ki.

Az állam fogalma: Az állam földrajzi terület. Politikai szerveződés, amely magába foglalja azt az intézményrendszert, amely birtokolja a törvénykezés jogkörét.
Márpedig egy körülhatárolt földrajzi területen ma és korábban is az állampolgárok összetétele nem volt homogén. Valószínű ezért változtatták meg a nemzet fogalmának a tartalmát a 17. században, mert csak így lehetett összekapcsolni a nemzetállam fogalmával.

Walker Connor NEMZET, ÁLLAM, NEMZETÁLLAM c. írásában - http://adatbank.transindex.ro/.. - részletesen taglalja. Amennyiben tudod cáfold meg az állításait. Ne feled az állítás érvelés nélkül semmit sem ér. Ugyanez vonatkozik, ha egy állítást kétségbe vonsz, le kell mellé tenni a cáfolatot, az érveket. Ennek hiányában csak blabla lesz.

Természetes, hogy annak aki nem ismeri a történelmet, a fogalmak tartalmát, jelentését csak hallott róla/róluk valamit, annak kitűnő.

Vitatnám az ókori példákat. Róma a királyok korában tényleg nemzetállam lehetett, de a Birodalomnak része volt Gallia, Egyiptom, Hispánia stb. A perzsáknál ugyanez a helyzet, a médekről nem is beszélve, Dareiosz és Xerxész alatt hozzájuk tartozott egy rakás kis-ázsiai görög városállam ( Milétosz etc.), de Lüdia vagy Babilon is, az asszir birodalom maradékáról nem is beszélve. Már az uralkodóik elnevezése "Királyok Királya" is utal erre...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés