Nemzeteket vagy nemzetek fölöttiséget? Merre tart az Európai Unió?

Az Európai Unió arra tart, amerre a világkormány megalakulását célul tűző illuminátusok viszik. A nemzetekkel szemben. Mi sem példázza jobban, hogy egy olyat jelölnek, akit az alapító államok egyáltalán nem is akarnak, és nem is támogatnak. Hát akkor meg kik akarják őt? Na hát azok az Európai Unió igazi urai. Nem a nemzetek.

Mindig előbukkan a populizmus szó és a legtöbbször pejoratív felhanggal, mert megváltoztatták a fogalom értelmét. Ezért igazat adok G. Fodor Gábornak, amikor azt mondja „Ha elvetjük a populizmust, akkor vagy a demokráciát vetjük el, vagy filozófiai katedráról akarunk politikát csinálni.” A populizmus ismert jelszava; „Hatalmat a népnek.” Mit tartalmaz a korábbi és mostani Alaptörvénye tekintetben? Bizony a nép hatalmát, amelyet képviselői útján gyakorol közvetve. Közvetlen pedig a népszavazással. Másként megfogalmazva, de ez mindegyik ország törvényében megjelenik. Tudjuk, hogy a legtöbb népszavazást Svájc bonyolítja le. Felvetődik a kérdésként: Akkor ezek az államok populista államok? Ha megadjuk a valós választ, akkor G. Fodor Gábor által megfogalmazottakat fogják tartalmazni. Mindebből pedig az következik, hogy a populizmus szót a helyére kell tenni, mert a téves értelmezésből könnyen diktatúra lehet, a „liberálisok” diktatúrája.

Pogátsa állítása valós, amikor azt állítja „ az MSZP-nek kiemelkedő felelőssége van a Jobbik megerősödésében.” Annyival bővíteném, hogy nemcsak a megerősödésében, hanem a létrejöttében is. Ez azonban nemcsak a Jobbikra lehet vonatkoztatni, hanem a korábbi radikális pártokra is, amelyek létrejötte visszanyúlik 90 előtti évekre. Az általa felhozott cigányügy azonban csak egy példa, mert ez okozatként csak egy a sok közül. A radikalizmus kialakulása és erősödése okozat, melyet valamilyen vélt, vagy valós sérelem hoz létre. Pogátsa állítása nem azt jelenti, hogy az MSZP szervezte, hozta létre a Jobbikot, hanem a hibás ténykedése, mint ok hozta létre a radikalizmust, erősítette a Jobbikot, mint okozatot. Ebből az is következik, ha az emberek egy nagy része nem nyomorodott volna el, részben már 90 előtt és után, akkor a Jobbik ma nem létezne. Sőt korábban a MIÉP sem létezett volna. Ebben az elnyomorodásban döntő szerepe van az MSZP (elődjének)/SZDSZ kormányzásnak.

Amennyiben a nemzet fogalmának a létrejöttét nézzük, akkor igaza van Habermasnak amikor azt mondja „a nemzet nem természetes entitás, hanem történelmi konstrukció”. Erre válaszolja G. Fodor a következőket: már a 12-13. században is létezett valamiféle „nemzeti érzés”, ha nem is pont olyan, mint ma. Mi okozhatja az esetleges ellentmondásokat egyes hozzászólásokban? Szerintem az, hogy összekeveredik a birodalom, az állam, a nemzet fogalma. Az első kettő már akkor létezett, amikor a nemzet fogalma még nem jelent meg. A nemzet szó a középkorban jelent meg először. A latin natio, nationes szóból származik. Ekkor azonban nem egy ország teljes népességét értettek alatta, hanem annak egy részét. A modern nemzet fogalmát pedig a francia forradalom hozta el. A történelem folyamán alakult ki a kultúrnemzet, államnemzet fogalma. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy a nemzet fogalma és a szó használata történelmi korokhoz kapcsolódik. Így mindkét személynek igaza van. Habermasnak azért, mert kialakulása és változása történelmi korokhoz kapcsolódik, G. Fodornak pedig azért, mert először a középkorban jelenik meg.