Az NVB végül visszautasította a kérelmet, arra hivatkozva, hogy az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP az országgyűlési választásra közösen állított jelöltet és ennek jogán közösen is bízták meg az NVB-be Litresits Andrást, aki azóta is tagja a testületnek. Az NVB jogértelmezése szerint a jelölőszervezetek a bizottságba kizárólag egy tagot bízhatnak meg, és a DK-nak már van egy delegáltja a testületben.
Az NVB határozata ellen a DK nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. Hivatkoztak arra, hogy jogértelmezésük szerint ha az országgyűlési választásokon közös listát állító pártok az európai parlamenti választásokon külön listát állítanak, akkor delegálhatnak újabb tagot. Ennek – véleményük szerint – az az indoka, hogy a korábbi érdekazonosság megszűnt, sőt az Európai Parlament tagjainak választásán versenytársként indulnak, és az ezzel ellentétes jogértelmezés ellentétes az esélyegyenlőség választási eljárási követelményével.
A Kúria szerint azonban a felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Kúria úgy ítélte meg, hogy éppen az sértené az esélyegyenlőség elvét, ha a közös pártlistát állító szervezetek által delegált tag mellé – a megbízás megszűnését megelőzően – újabb tagokat delegálhatnának a korábbi közös jelölőszervezetek külön-külön is, mivel így ezen jelölőszervezetek válnának túlreprezentálttá.