Megy a fejvakarás a Tisza-kormányban, hogyan mozdítsák el székéből a Kúria elnökét

Bár az Országgyűlés elfogadta a legújabb Alaptörvény-módosítást, továbbra is bizonytalan, hogyan és mikor távolíthatják el hivatalából Varga Zs. Andrást, a Kúria, valamint Senyei György Barnát, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét. A HVG beszámolója szerint a hazai igazságszolgáltatás szereplői körében komoly felháborodást váltott ki a tervezet, mivel a bírák úgy érzik, a Tisza-kormány rájuk tolja a politikai felelősséget, miközben a visszahívási eljárás részletszabályai még el sem készültek.

A kormányfő szerint a korábbi Fidesz-többség több jogszabályt is személyre szabottan módosított azért, hogy Varga Zs. tárgyalótermi gyakorlat nélkül, alkotmánybírói múltjára támaszkodva foglalhassa el az elnöki széket. Ennek ellenére a HVG kormányzati forrásai megerősítették, hogy az Igazságügyi Minisztérium még dolgozik a visszahívás pontos menetrendjén, így 

A hétfőn megszavazott Alaptörvény-módosítás lényegében a bírák kezébe adja a lehetőséget, hogy kezdeményezzék vezetőik visszahívását, amelyet végül az Országgyűlésnek kell kétharmados döntéssel jóváhagynia. Az általános elégedetlenséget az okozza, hogy a bírák szerint a végrehajtó hatalom megpróbálja elkerülni a közvetlen politikai döntés felelősségét. Egy fővárosi bíró a lapnak nyilatkozva kifejtette: a bíráknak törvény szerint pártatlannak és függetlennek kell lenniük, így ha részt vesznek egy olyan folyamatban, amely egy politika által elmozdítani kívánt vezető eltávolítására irányul, akkor tiltott politikai tevékenységet végeznek. Véleménye szerint a Kúria elnökét az Országgyűlés nevezte ki, így a parlament dolga lenne eltávolítani is.

Az igazságszolgáltatás szereplői a gyakorlati megvalósíthatóságot is kétségesnek látják. Az országban szolgáló mintegy 2700 aktív bíró erősen megosztott, a vidéki bírósági vezetők pedig komoly befolyással rendelkeznek a hierarchikus rendszerben. 

A bírósági szervezetek és civil jogvédők szintén számos szakmai aggályt fogalmaztak meg. A Fővárosi Törvényszék szerint a folyamatos visszahívás lehetősége állandó instabilitást és belső konfliktusokat okozhat, a bírósági vezetők döntéseit pedig a szakmai maximum helyett a kollégáknak való megfelelési kényszer irányíthatja. A Res Iudicata Bírói Egyesület arra hívta fel a figyelmet, hogy az instabil belső viszonyok végső soron az állampolgárok ügyeinek időszerű intézését veszélyeztetik. A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint is a megválasztott kormányzati többség feladata lenne a jogállami helyreállítás, ráadásul a Kúria elnökének elmozdítása a kormányfő által felsorolt érvek alapján közvetlen alkotmányos úton is megfelelően indokolható lenne, feleslegesen terhelve ezzel a bírói kart.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd