Szédületes tempóban fejlődik a magyar hadsereg, csak két balti állam előzi meg a versenyben

A NATO kilenc tagállama továbbra sem éri el az elvárt 2 százalékos GDP-küszöböt, amelyet védelmi kiadásokra kell fordítani.

A biztonságpolitikai szakértő szerint nagy az esély arra, hogy Kelet-Európa egy esetleges katonai válság egyik fő helyszínévé válik.

Tarjányi Péter friss Facebook-bejegyzésében annak esélyét latolgatja, hogy Magyarország háborús konfliktusba keveredhet-e a közeljövőben. A biztonságpolitikai szakértő szerint a válasz egyértelmű:
a következő négy évben Magyarország nem lép háborúba.
Úgy véli, erre csak abban az esetben kerülhetne sor, ha hazánk maga indítana támadást valaki ellen, aminek jelenleg semmilyen realitását nem látja.

Érvelése szerint a NATO-tagság, Magyarország földrajzi elhelyezkedése, valamint a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok mind azt támasztják alá, hogy a közvetlen katonai bevonódás esélye alacsony. Hangsúlyozta: ez nem kampánykérdés, hanem biztonságpolitikai realitás.
Ezt is ajánljuk a témában

A NATO kilenc tagállama továbbra sem éri el az elvárt 2 százalékos GDP-küszöböt, amelyet védelmi kiadásokra kell fordítani.

Ugyanakkor a szakértő hosszabb távon már borúsabb képet vázolt fel. Álláspontja szerint 10–15 éves időtávban erősödhet a Kelet és Nyugat közötti konfrontáció, és komoly esély mutatkozik arra, hogy Kelet-Európa egy esetleges katonai válság egyik fő helyszínévé válik.
Tarjányi ezt geopolitikai realitásnak nevezte, amelyre Magyarországnak is fel kell készülnie.
Úgy fogalmazott: az elkövetkező tíz évben komoly feladat hárul az országra a megelőzés és a felkészülés terén. Bejegyzését azzal zárta: felkészülni kell, riogatni nem.
Nyitókép: Kurucz Árpád/Anadolu Agency/Getty Images