Aggasztó összefonódásokra derült fény.
Több szempontból is veszélyes lehet a Tisza Párt egri képviselőjelöltjét támogató Kürtös László üzleti tevékenysége. A „kampánymenedzser” ugyanis annak a norvég Kongsberg hadiipari cégnek a magyarországi vállalatánál tölt be vezető tisztséget, amely teljesen összefonódott az ukrán fegyverlobbival – írja a Magyar Nemzet. A lap cikkében arra világít rá, miért szállhatott be Magyar Péterék egri jelöltjének kampányába Kürtös, aki jó viszonyt ápol a szintén ukránbarát Ruszin-Szendi Romulusszal is.
Mint kifejtik:
az egri tiszás kampánymenedzser által vezetett, norvég tulajdonban lévő hadiipari cég teljesen összefonódott az ukrán védelmi iparral, a háborúban álló ország hadseregének egyik fontos fegyverellátója.
Maga Kürtös tavaly a LinkedIN-en azzal büszkélkedett, hogy a Kongsberg Ukrajnát is támogatja.
A Magyar Nemzet azt írja, a Kongsberg Defence & Aerospace elnöke 2025 februárjában bejelentette: „Most egy céget alapítunk Ukrajnában. Szoros tárgyalásokat folytatunk az ukrán iparral egy közös vállalat létrehozásáról. Az elsődleges prioritás az ukrán légvédelmi rendszerünk rakétagyártásának növelése, ukrán technológiára alapozva.”
Néhány hónappal később,
júniusban már a megállapodás részleteiről és egy kijevi iroda megnyitásáról számolt be a hadiipari vállalat elnöke a norvég és az ukrán védelmi miniszterrel közös sajtótájékoztatón.
Kijevben tett látogatása során Eirik Lie, a Kongsberg elnöke és egy ukrán partnere egyetértési megállapodást írt alá légvédelmi rakéták közös fejlesztéséről és gyártásáról, amelyek különféle célpontok, például drónok ellen használhatók.
„Sürgősen szükség van költséghatékonyabb légvédelmi rakéták nagy volumenű gyártására, hogy kezelni tudjuk a támadó drónok jelentette fenyegetéseket. Ukrán partnerünkkel és a norvég hatóságok támogatásával arra törekszünk, hogy egy hatékony rakétát fejlesszünk ki, amelyet nagy számban tudunk gyártani és szállítani, és amely integrálható a NASAMS légvédelmi rendszerrel” – mondta Eirik Lie.
Tore O. Sandvik, norvég védelmi miniszter megerősítette, hogy a kormánya olyan légvédelmi rakéták fejlesztését finanszírozza, amelyek olcsóbban gyárthatók, és amelyek a NASAMS légvédelmi rendszerrel együtt használhatók Ukrajnában.
A Magyar Nemzet szerint veszélyeket rejthet az, hogy ennek ennek az ukránokkal összefonódott norvég állami tulajdonú cégnek a hazai leányvállalatában tölt be vezető tisztséget Bódis Péter egri tiszás képviselőjelölt jobbkeze, hiszen
ez arra utal, hogy az ukrán fegyverlobbi újabb pozíciót foglalhatott a Tisza Pártban.
A Magyar Nemzet cikkében azt is kifejti, hogy a Kürtös és a Tisza Párt ukránpárti szakpolitikusa közötti kapcsolat túlmutat a hétköznapi „bajtársiasságon”.
Bódis Péter egyik Facebook-posztjában egymás mellett látható a képviselőjelölt, a kampánymenedzsere és a volt vezérkari főnök, miután hármas egyeztetést tartottak.
A Magyar Nemzet emlékeztet: a volt vezérkari főnök saját bevallása szerint is kiváló kapcsolatokat ápol az ukrán haderő magas rangú tisztjeivel, köztük a korábbi főparancsnokkal, Valerij Zsaluzsnijjal.
A lap arra is rámutat,
Kürtös és Ruszin-Szendi viszonyrendszerében a Tisza Párt mellett további két közös szál is van: a fegyverbiznisz és az ukránok.
Emlékezetes ugyanis, hogy a vezérkari főnöki posztról való kényszerű távozása után Ruszin-Szendi fegyverkereskedővel is tárgyalt, sőt pártalapítást is terveztek vele.
Nyitókép: NurPhoto via AFP
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az orosz hadsereg eközben Dnyipropetrovszkban és a Szumi régióban is rakétázott
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Szepesfalvy Anna szerint a budapestiek joggal várják el, hogy a főváros ügyeiben ne politikai látványosságokat, hanem felelős döntéseket és tényleges munkát lássanak a képviselőktől.
A dokumentum külön kitér arra, hogy az iskolákban zajló tanórákon, a pedagógusok és a diákok közötti hivatalos kommunikációban, illetve az intézmények által szervezett különböző programokon az ukrán nyelvet kell használni.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
