Romaügyi szakértő: rengeteg intézkedés történt, ami előrébb viszi a hátrányos helyzetűeket (VIDEÓ)

Forgács István szerint ez akkor is igaz, „ha Budapesten, a körúton belülről a liberális értelmiség nem feltétlen gondolja is így”.

Szabó Andrea alig győzte felsorolni, mi mindent köszönhetnek a kistelepülések a kormánynak.

Nem hozott csúcsnézettséget a Magyar Narancsnak a december végén publikált Innen? Hová? című műsora, amelyben az elmúlt 35 évet, azon belül az Orbán-kormány (náluk természetesen: Orbán-rezsim) működését igyekeztek megfejteni,
leplezetlenül hangot adva azon reményüknek, hogy hamarosan kormányváltás jön.
Ennél érdekesebb volt azonban – és többeket is érdekelt – egy ebből származó részlet, ami a Facebookon kezdett terjedni, és amelyben a narancsos főmunkatárs által – Rainer M. János történész mellett – kérdezgetett kormánykritikus választásszociológus, az ELTE Politikatudományi Kutatóintézetének munkatársa, Szabó Andrea beszélt.

A kérdés természetesen ebben az esetben is tendenciózus volt; Barotányi Zoltán, a balos lap főmunkatársa arról beszélt, hogy a legkisebb településeken a „rezsim” felé a „lojalitás alábbhagyott”, Szabó azonban válaszában hosszasan sorolta a kormány érdemeit a kistelepülések felzárkóztatásában.
Az Orbán-rezsim egyik legfontosabb sikere, az a lokális integráltak csoportnak a megjelenése egy olyan helyi erővé, amely tulajdonképpen integrálta a helyi társadalmakat”.
Mint fogalmaz: „ez az integráció a közmunkán keresztül történt meg, illetve azon keresztül, hogy nagyon sok pénzt kaptak a kistelepülések, például a kulturális identitásnak és a nemzeti identitásnak, ennek is a helyi, a lokális identitásnak az erősítésére”.
Továbbá elismeri:
Nagyon fontos az az eredmény, amit elértek például az alacsony iskolázottságú, bizonyos értelemben etnikailag meghatározott csoportoknál, akik azt tapasztalták, hogy
ráadásul, mint kifejti,
„a közmunka révén legalább a két szülő közül az egyik állandóan tudott munkához jutni”,
sőt, a későbbiekben „ a 2010-es évek közepén, elsősorban az apák az építőiparban el tudtak menni már a legális munkaerőpiacra is”.
Vagyis, mint kiemeli:
„egyszerűen azt élték meg egyes társadalmi rétegek, hogy újra van munka, újra a társadalom részeivé váltak, és ebben az értelemben integrálják őket a társadalomba”.
Mindez pedig nagyjából-egészében ugyanaz, mint amit Forgács István felzárkózáspolitikai szakértő számtalanszor elmondott.
(Ennél viszont szebben öregedett az, amit Szabó a Telexnek mondott ugyanezidőtájt, jelesül, hogy a Fidesznek, ha rosszul áll, nem érdeke kiírnia a választásokat április 12-re...)
Ezt is ajánljuk a témában

Forgács István szerint ez akkor is igaz, „ha Budapesten, a körúton belülről a liberális értelmiség nem feltétlen gondolja is így”.

Nyitókép: keresztállító menet a Nógrád megyei Kálló községben. Forrás: MTI/Komka Péter