Egy lépéssel Európa előtt jár Orbán: ehhez a húzáshoz is csak a magyar vezetésnek volt elég bátorsága

Az, hogy Magyarország az utolsó pillanatban feltételesen támogatta az Oroszországgal szembeni uniós szankciók meghosszabbítását, csak a legújabb példa a Brüsszel és Budapest közötti, a Moszkvával szembeni politikával kapcsolatos viták hosszú történetében – hívta fel rá a figyelmet a The European Conservative.

Amióta Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2010-ben hatalomra került, Európa nagy része azzal vádolja őt és szövetségeseit, hogy Moszkvával fognak össze. Egyes kritikusok a magyar vezető Oroszországhoz való barátságos közeledését Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor 2009 novemberében Szentpéterváron tartott 15 perces találkozójára vezetik vissza. Orbán ellenfelei szemében ez a találkozó szinte misztikus jelentőséggel bír.

Orbán szemléletváltásának gyökereit Magyarország nyugati szövetségeseinél kell keresni. Orbán Viktor már 1999-ben rájöhetett, hogy a nyugati kívánságoknak való kritikátlan megfelelésnek nagy ára lehet Magyarország számára. Akkor a NATO szárazföldi inváziót tervezett Jugoszlávia ellen Magyarország felől. Orbán Viktor elutasította ezt, mert egyértelmű volt, hogy egy ilyen lépés háborúba sodorná az országot, veszélyeztetné a szerbiai magyar kisebbség biztonságát, és évtizedekre súlyosan károsítaná a magyar-szerb kapcsolatokat. Ezt a leckét Orbán soha nem felejtette el.

Amikor 2008-ban a NATO bukaresti csúcstalálkozóján Ukrajna és Grúzia jövőbeli tagsága került napirendre, a Bush-kormányzat nyomására a szövetségesek zárónyilatkozatban kilátásba helyezték, hogy Ukrajna és Grúzia egy napon NATO-taggá válik, konkrét menetrend nélkül. Ugyanezen évben Oroszország megtámadta Grúziát, de a NATO semmit sem tett.

A következő évek geopolitikai fejleményei is bizonyították annak szükségét, hogy Magyarország átkalibrálja külpolitikáját, és Orbán ekkor felvázolta a keleti nyitás alapjait – írja a lap.

Az orosz–ukrán háború racionális megítélése

A sokat hangoztatott nyugati narratívákkal ellentétben Magyarország hozzáállása az ukrajnai háborúhoz soha nem a Putyin iránti szimpátián alapult, de még csak nem is Magyarország orosz energiától való függősége volt a meghatározó.

Oroszország mérete, „barátai” (Kína, Észak-Korea, Irán) és nukleáris arzenálja miatt az ukrán győzelem sosem volt lehetőség. A lap szerint tragikus, hogy a nyugati kormányok közül egészen a közelmúltig csak a magyar vezetésnek volt bátorsága a politikát ehhez a valósághoz igazítani. Most minden remény Trump elnökre összpontosul, hogy képességeivel és amerikai befolyásával be tudja hozni a lemaradást – vonta le a következtetést a The European Conservative újságírója.

Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán