A Nemzeti Filmintézet 16 egész estés magyar alkotás közül a Koltai Lajos rendezésében elkészült Semmelweist nevezi az Oscar-díjra.
Nyitókép: Semmelweis Ignácot Vecsei H. Miklós alakítja a filmben. Fotó: Balogh Zoltán
A nevezés persze még csak az első lépcsőfok, ahhoz, hogy Semmelweis Ignác életéről szóló mozinak valós esélye legyen az Oscar-díjra, ahhoz a nemzetközi film kategóriában be kell kerülnie a kiválasztottak közé, erről viszont már Hollywoodban döntenek. A film Semmelweis Ignác munkássága előtt tiszteleg, akit csak az anyák megmentőjeként emlegetnek, hiszen ő jött rá arra 1847-ben, hogy a gyermekágyi láz megelőzhető az orvosok kézfertőtlenítésével. A külföldön is nagy tiszteletnek örvendő orvos életéről már korábban is készült magyar film,
1940-ben Tóth Endre (aki aztán André de Toth néven lett ünnepelt filmrendező Amerikában) alkotta meg, ám a rendező Koltai Lajos is úgy érezte, emléket kell állítani a híres magyar orvosnak.
Arra törekedett a filmben, hogy megmutassa, a kitartás, az elszántság és a szenvedélyesség meghozza gyümölcsét: „Nem tudományos filmet akartam készíteni, hanem az embert, Semmelweis Ignácot akartam bemutatni, aki megtalálta saját útját, amin végig járva elérte a célját”– fogalmazott korábban Koltai.
Ezt is ajánljuk a témában
Koltai Lajos tizenhat év után ült ismét a direktori székbe, hogy elkészítse a legújabb magyar hősfilmet. A Semmelweis kiváló színészekkel leforgatott, szerethető mozi lett, amely „a kételyektől a felfedezésig" követi az anyák megmentőjének magányos harcát.
A filmben Vecsei H. Miklós alakította az anyák megmentőjét, a kritikák szerint remekül. Vecsei így beszélt a Mandiner korábbi interjújában Semmelweis Ignácról: „A története, ha távolról nézzük, hepiend, hiszen a mai napig több milliárd ember életét mentette meg. Csak egyvalaki nem élte meg sikersztoriként: ő maga. Mert hiába fejtette meg a rejtvényt, a halottak halottak maradtak. És szerintem ez a gondolat volt az, aminek a súlya alatt végül összeroppant.
Ezt is ajánljuk a témában
Csák János a tengerentúli premieren arról beszélt: Semmelweis Ignácról ugyanúgy elmondható, hogy emberek millióinak az életét mentette meg, mint a közelmúltban Nobel-díjat kapott Karikó Katalinról.
A mi filmünk azonban nem a tragikus véggel foglalkozik, a Semmelweis pár hónap története a kételyektől a megfejtésig.”
A Nemzeti Filmintézet által is támogatott Semmelweis című filmet már az Egyesült Államokban is vetítették, Bostonban, a Harvard Egyetemen is bemutatták a hallgatóknak, de New Yorkban, a Mozgókép Múzeumában is volt vetítés.
Itthon is nagy népszerűségnek örvend, több mint 350 ezer ember nézte meg a mozikban.
A Semmelweis tehát elindult az Oscar-szobrocska felé. A nemzetközi film kategóriában (amelyet korábban a legjobb idegen nyelvű film kategóriájának hívtak) eddig két magyar alkotás nyert Oscart. 1981-ben a Mephisto, 2015-ben pedig a Saul fia.
A film előzetesét itt nézheti meg:
Az Oscar rengeteg változáson ment keresztül az évek alatt, és bár sokan nem veszik már komolyan, még mindig az egyik legrangosabb filmes esemény, amelyen a magyarok rendszeresen nyerik el a díjakat.
„Ha személyesen kint lettem volna, akkor a közvetítés még most is tartana, mert köszönetet mondanék a több száz magyar kollégámnak” – fogalmazott.
Mihalek Zsuzsa, a Szegény párák díszletberendezője elnyerte az Oscar-díjat a legjobb produkciós tervezés kategóriában.
Mutatjuk, hogy miért.
A férfi egy jó darabig nem ülhet majd volán mögé.
A Fed 0,5 százalékpontos kamatcsökkentést hajtott végre a romló munkaerőpiaci helyzet miatt, miközben az infláció már kevésbé aggasztó. Jerome Powell szerint bár az infláció a 2 százalékos cél felé tart, a gazdaság és a munkaerőpiac támogatásához szükség van a nagyobb vágásra. A Makronóm Intézet elemzője úgy véli, hogy ez a lépés kedvez a feltörekvő piacoknak, mivel növeli a kamatkülönbözetet, lazítva a globális monetáris politikát és segítve a gazdaságot.
A brüsszeli lap szerint ez a lépés újabb jele annak, hogy a bevándorlással kapcsolatos uniós konszenzus „megromlik”.
