Nemzetgazdasági érdek a nők munkaerőpiaci részvétele

2024. március 08. 06:02

Tavaly ismét csúcsot döntött a foglalkoztatási ráta. A női foglalkoztatottak létszáma nagyobb mértékben növekedett, mint a férfiaké. Nőnap apropóján megnéztük, hogy mi áll a jelenség hátterében.

2024. március 08. 06:02
Professional,Heavy,Industry,Engineer,Worker,Wearing,Safety,Uniform,And,Hard
Szalai Piroska
Szalai Piroska

Nyitókép: Shutterstock

***

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gazdaság és versenyképesség kutatóintézetének munkatársa

2023 előtt soha nem dolgoztak még éves átlagban több mint 4,724 millióan a rendszerváltozás utáni Magyarországon. A bővülésnek a 20–64 éves korcsoportban a 87, a 15–64 évesek körében a 77 százalékát adták a nők. A foglalkoztatás növekedése az eltelt évtizedben együtt járt azzal, hogy jelentősen csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya, sőt a gyermekszegénység Európában máshol nem tapasztalt mértékben javult. Ráadásul ezekben az években a termékenységi ráta is nálunk emelkedett a legnagyobb mértékben. Az Eurostat szerint még 2022-ben is előreléptünk öt helyet, a termékenységi rátánk már a 6. legmagasabb az unióban annak ellenére, hogy tavalyelőtt nálunk is csökkent a születések száma – ám más EU-tagországoknál kisebb mértékben.

Bővülő foglalkoztatottság

Először 2013 nőnapjának előestéjén – a nők munkaerőpiaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztosként – adtam hírt magyar női foglalkoztatási csúcsról. A 2012-es női foglalkoztatási rátánk minden várakozást felülmúlva 1,2 százalékponttal javult, s magasabb lett, mint a korábbi húsz esztendőben bármikor. Azokban az években az unió legtöbb országában még romlottak vagy éppen csak megálltak a lejtőn a munkaerőpiaci mutatók, nyoma sem volt még a máshol 2008-ban induló, nálunk már 2006-tól érzékelhető pénzügyi válságból való kilábalásnak.

2010-ben nálunk dolgoztak arányaiban a legkevesebben, sereghajtók voltunk. A nők a 24. helyen álltak, csupán Görögországban, Olaszországban és Máltán volt kevesebb foglalkoztatott nő. Aztán 2012 és 2023 között évről évre csúcsokat döntöttünk. A közelmúlt nehézségei ellenére tény, hogy 

a nőknek ilyen sikeres évtizedük a magyar piacgazdaság történetében még nem volt.

A múlt évi foglalkoztatotti létszám 80 ezerrel magasabb volt, mint a járvány előtti utolsó esztendőben, 2019-ben. A nők 54 ezerrel többen dolgoztak tavaly, mint akkor. Kimondhatjuk, hogy az utóbbi négy év polikrízises időszakában is stabil maradt a magyar munkaerőpiac. A járvány és háborús hatások sújtotta években is több új munkahely jött létre, mint ahány megszűnt.

A foglalkoztatás 2023-as bővüléséből 24 ezer főt a belföldi elsődleges munkaerőpiac növekedése eredményezett, emellett 12 ezer fővel nőtt a külföldön dolgozók száma, és 8 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottaké. A külföldön dolgozók száma még mindig alatta maradt a 2019-es szintnek, a közfoglalkoztatottak pedig már kevesebben vannak, mint 2010-ben, a Bajnai-kormány időszakában. Az eredmények tehát a gazdaság fejlődéséből fakadtak.

Mind a nők, mind a férfiak esetében szinte a teljes bővülés az érettségizettek és a diplomások körében mutatkozott, azaz már messze nem az összeszerelő üzemek országa vagyunk. A csúcstechnológiai iparban és a tudásintenzív szolgáltatások területén dolgozik a foglalkoztatottak 6,4 százaléka, több mint 300 ezer honfitársunk, arányuk az ötödik legnagyobb az egész Európai Unióban a legfrissebb, 2022-es adatok szerint. A nőket tekintve pedig a negyedikek vagyunk Írország, Észtország és Szlovénia után.

Tavaly az ágazatok közül az iparban dolgozók száma stagnált, a mezőgazdaság adta a bővülés ötödét, a többit pedig a szolgáltatások. A 2023-as EU-s adatokat még nem tudjuk, de az első három negyedév ismeretében kijelenthetjük, hogy biztosan bent leszünk a legjobban teljesítő országok között, a 80 százalék feletti foglalkoztatási rátájúak elitklubjában.

A foglalkoztatás bővülése kisebb részben a munkanélküliség csökkentésével, sokkal nagyobb részben az inaktívak foglalkoztatottá válásával ment végbe. Ha a 20–64 éveseket vizsgáljuk, akkor látható, hogy az inaktívak száma 905 ezer, köztük 589 ezren nők. Bátran állíthatjuk, hogy meghozta a gyümölcsét a 2010-es munkaerőpiaci szemléletváltás. A Gyurcsány- és Bajnai-­kormányok csak a munkanélküliekre kívántak figyelni, ezzel szemben az Orbán-kormányok a foglalkoztatás bővítését állították a középpontba. A segélyalapú társadalomfelfogást felváltotta a munkaalapú, aminek következtében a csökkenő népességszám mellett is több mint negyedével nőtt a foglalkoztatottak száma, s így a nyugdíjrendszer sem került veszélybe, még a nagy generációk nyugállományba vonulása után is volt lehetőség a nyugdíjak reálértékének növelésére.

Nagyobb anyagi biztonság 

A szemléletváltásra jó példa a 2014 januárjában bevezetett gyed extra. Az intézkedéscsomag legtöbbek által igénybe vett ága legalizálta a gyed melletti és a gyes alatti, heti 30 órát meghaladó munkavégzést. Korábban aki a kisgyermeke mellett bármennyi időben munkát kívánt végezni, annak le kellett mondania a gyedről, ezért aztán rengetegen feketén dolgoztak. Számos anya szakmai előmenetele is megbicsaklott, mert a gyed idején nem tudott igazolt szakmai gyakorlatra sem szert tenni, ami a szakvizsgák nagy részéhez kötelező. 2014 óta az édesanyáknak nem kell lemondaniuk a családtámogatásokról, a gyed alatt is – kezdetben a gyermek egyéves, később hat hónapos korától –  vállalhatnak munkát. 

Az eltelt tíz évben 500 ezren éltek a lehetőséggel. 

Ha az igénybe vevők családjával is kalkulálunk, akkor nem túlzás azt állítani, hogy eddig 1,5 millió ember anyagi biztonságérzetét, illetve szakmai előmenetelét segítette közvetlenül csak ez az egy változtatás.

Érdemes megemlíteni, hogy a gyed extra indulásának évében bő 2800-zal több gyermek született, mint az előző évben, s míg 2013 novemberében kevesebb mint 79 ezren voltak gyeden, 2023 decemberében már több mint 110 ezren. Időközben a gyed összege is jelentősen megemelkedett, a havi átlaga a 2010-es alig több mint 81 ezer forintról 2023-ra becslésem szerint 250 ezer forint közelébe nőtt – a tavalyi adatokra még várni kell. Az anyák magasabb keresettel vállalnak gyermeket, sokkal többen érik el a gyed maximumát. A gyed mértéke a szülés előtti átlagkereset 70, de maximum a minimálbér 140 százaléka, ami idén bruttó 373 500 forint. Így a 6 évesnél fiatalabb gyermeket is nevelő 25–49 éves nők foglalkoztatási rátája 2022-ben 76,2 százalékra emelkedett, azaz jóval az uniós 67,9 százalékos átlag felett vagyunk. Sokáig Csehországgal egy szinten a mezőny végén voltunk, ma a nyolcadik helyre léptünk előre a tagállamok között.

A nők munkaerőpiaci részvétele nem esélyegyenlőségi kérdés. A családok anyagi biztonságának megteremtéséhez elengedhetetlen. Csak ott születnek meg a kívánt, tervezett gyermekek, ahol a család anyagi biztonságérzete megfelelő, sőt több évre előre megfelelőnek ítélik a kilátásaikat. Ha úgy vélik, hogy a gyermekvállalás elviselhetetlen többletet jelent a szegénységi kockázatot tekintve, akkor elhalasztják. 

A szegénység csökkentése minden közösség alapvető felelőssége, ezért mindig is hatalmas politikai csaták terepe. A mindenkori baloldaliak segélyalapú, a nem baloldali gondolkodásúak pedig munkaalapú megoldásokat ajánlanak. Az ingyen kapott pénz, a segély mindig vonzóbb, de egyrészt nem fenntartható, másrészt a mértéke mindig kisebb, s így alacsonyabb életszínvonalat tud csak teremteni, növeli a szegénységben élők és a szegénység kockázatával fenyegetettek arányát.

Az ENSZ fenntartható fejlődési célrendszerében az első elem a szegénység felszámolása. Az EU az Európa 2020 és az Európa 2030 stratégiában is konkrét célokat tűzött ki a szegénység csökkentésére. Az Eurostat legfrissebb, 2021. referenciaévi adatai szerint a tagállamok között hazánkban van a 10. legkevesebb szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élő ember, s az arány a járvány alatt sem emelkedett. 2010-ben a lista 22. helyén álltunk, a javulásunk dobogós. A szegénységi küszöbnél kevesebb jövedelemből hazánkban a lakosság 12,1 százaléka él, ami holtversenyben a második legkedvezőbb arány a tagállamok között, ilyen jó helyezést korábban nem értünk el. A KSH már kiadta a 2022-es referenciaév főbb előzetes adatait, eszerint 2022-ben az előző évihez képest 1,2 százalékpontos növekedés mellett a népesség 19,6 százaléka, 1,863 millió fő érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatában, s a szám még így sem érte el a 2021-es uniós átlagot.

Termékenységi ráta: öt hellyel előrébb 

Téves felfogás gyermekszegénységről beszélni, mert látni kell, hogy a gyermek önállóan sohasem szegény, hanem ahol a gyermek szegény, ott a háztartás minden tagja, a vele élő felnőttek is azok. A baloldal a családi pótlék emelésével akarta kiemelni a gyermekeket a szegénységből, ami még senkinek nem sikerült. A kormány az egész családra fókuszál. 2010 óta olyan lehetőségeket teremtett, ahol a gyermeket nevelő háztartások nem szegényebbek, mint a gyermeket nem nevelők. Ha nő a foglalkoztatottság, s a gyermek­nevelés költségeihez az állam akár adókedvezményekkel, akár egyéb juttatásokkal – például ingyenes tankönyvvel, Erzsébet-táborral – hozzájárul, akkor csökken a gyermekes háztartások, ezáltal a gyermekek szegénysége is, ezt igazolja a magyar gyakorlat. 2010 óta hazánkban csökkent a leg­nagyobb mértékben a gyermekek szegénysége – s a velük együtt élő családtagoké is.

A tavalyi szegénységi mutatókat az év második felében adja majd ki a KSH. A pontos ismeretük nélkül is megelőlegezhető, hogy az infláció növekedésének időszakában valószínűleg romlott a családok anyagi biztonságérzete, a kilátásaik, még azoké is, akik jobb módúak, és nem fenyegeti őket a szegénység. Ilyen időszakban egyre többen elhalasztják a tervezett gyermekvállalást. Sőt, már akkor is nő a halogatók száma, ha a gyermekeseket érintő negatív hírek kelnek szárnyra. A pozitív hírek hatására pedig nőni szokott a gyermekvállalás. Ezért érdemi fellendülést a városi csok október végi bejelentése után kilenc hónappal várok. A termékenység prociklikusan változik, azaz már az anyagi körülmények potenciális javulásának a híre is hatással van rá.

Az uniós tagországok 2022-es termékenységi adatait a napokban adta ki az Eurostat. Számomra meglepő volt, hogy az éves 0,05-os rátacsökkenésünk az egyik legkisebb volt, húsz országban a magyarnál nagyobb arányban romlott e mutató, s így mi öt helyet léptünk előre a sorrendben. 2022-ben mindössze öt országban volt nagyobb a termékenység, mint Magyarországon. Az 1,56-os termékenységi ráta közel azonos a Bokros-csomag fémjelezte 1995-ös év adatával.

Hazánkban a 2022–2023-as születésszám-csökkenés jóval kisebb mértékű, mint 2008 és 2011 között. Fontos megjegyezni azt is, hogy 2010-ben a legaktívabb szülő korban levő, 20–40 éves nők létszáma több mint 1,5 millió volt, ma már alig több mint 1,16 millió, azaz a negyedével csökkent.

A romló adatoknak természetesen nem lehet örülni, de érdemes árnyaltabban figyelni a folyamatokat, hogy az álhírterjesztők ne térítsenek le a jó útról.

Összesen 127 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Agnieszka
2024. március 10. 15:26
Nemzetgazdasági érdek szerintem az lenne, h. azok a nők, akik sok gyermek felneveléséhez éreznek kedvet, meg egy családban háttér emberként dolgozni, azt házon kívüli, fizetett munkára irányuló anyagi kényszer nélkül megtehessék. A gyerekeknek cca. 14-16 éves korukig sok személyes jelenlétre van szükségük.
Grogu
2024. március 08. 10:30
Szép írás, pár kiegészítés hozzá: Utolsók között kullog Magyarország a nők munkaerőpiaci helyzetét értékelő listán. Hét év alatt 15 helyet zuhant Magyarország az Economist üvegplafonindexén. Míg Magyarország 2016-ban a lista kilencedik helyén állt, addig a legújabb felmérés szerint már csak a 24., ezzel csak Izraelt, Svájcot, Japánt, Törökországot és Dél-Koreát előzi meg. A részletes adatokból kiderül az is, hogy Magyarországon, mint szinte minden országban, lényegesen több nő vesz részt felsőoktatásban, mint férfi, a munkaerőpiacon viszont már megfordul a trend. A dolgozó nők pedig átlagosan 13 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Ahol Magyarország különösen rosszul teljesít, az a vezető pozíciók betöltése. Az Economist mutatói szerint a magyar menedzseri állások mindössze 37,5 százalékát töltik be nők, az igazgatótanácsokban pedig csak 11,8 százalék. Az Országgyűlésben a képviselők mindössze 14 százaléka nő, a kormányban pedig egyetlen nő sincs. Boldog Nőnapot!;)
konfucius
2024. március 08. 09:00
Ennek az ára az, hogy kevesebb gyerek születik. Azaz szépen elfogyunk. Fasza jövőkép. Gazdasági érdek, ezt értem, de hosszú távon katasztrófát okoz.
ZagerEvans2525
2024. március 08. 08:22
Miután a nő 3. gyermeke is elkezdi az általános iskolai tanulmányait, elszegődik 4, max 6 órás állásba, s 4--6 év múlva teljes műszakba. Na, az a nemzetgazdasági érdek. Persze, úgy nehéz elnök-vezérigazgatóvá, sztármenedzserré válni. De az nem is nemzetgazdasági érdek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!