Döntött a Bizottság: a modellváltó egyetemek továbbra is ki vannak zárva az Erasmus-programból
Hankó Balázs szerint Brüsszel sunnyog.
Hogy mi a tartalmi problémájuk az új törvénnyel, arról keveset mondhattak.
Nyitókép: Pablo PORCIUNCULA / AFP
Hétfőn döntött az Európai Bizottság Erasmus-ügyben: úgy határoztak, hogy a kormány december elején benyújtott átfogó reformcsomagja ellenére továbbra sem vehetnek részt a magyar modellváltó egyetemek az Erasmus+ és Horizon programokban. Az Ursula von der Leyen vezette testület közleményében úgy fogalmazott: a december 2-án benyújtott reform „nem elégséges ahhoz, hogy kezelje az összeférhetetlenségi kockázatokat” az egyetemi alapítványok kuratóriumaiban. A Bizottságnak egy hónapja volt értékelni az időközben már hatályba lépett törvénycsomagot, így jóval határidő előtt döntöttek.
Ezt is ajánljuk a témában
Hankó Balázs szerint Brüsszel sunnyog.
A javaslatot a kormány azután nyújtotta be, hogy az Európai Bizottság közel egy évig nem volt hajlandó közölni a magyar féllel, hogy a javaslat orvosolja-e a Bizottság kifogásait, és ha nem, mely pontokon kellene módosítani azt.
A Mandiner ugyanakkor magas rangú bizottsági tisztviselőktől úgy értesült: szerintük nem kellett volna meglepetésként érnie a kormányt az elutasító döntésnek. Bár a döntést a Bizottság hivatalosan semmilyen módon nem indokolta, bizottsági forrásunktól megtudtuk: alapvetően azért döntöttek a reform elégtelennek nyilvánítása mellett, mert az egyrészt a hatályba lépés feltételéül szabja az egyetemek Erasmus- és Horizon-programba való visszaengedéséről szóló pozitív tanácsi döntést, másrészt pedig nem minden közérdekű vagyonkezelő alapítványt (KEKVA), csak a felsőoktatásban aktív kekvákat érintette.
Arról azonban forrásunk érdemben nem szolgált információval, hogy a kekva-reform hatálya alá eső alapítványok körén és a reform hatályba lépésének feltételességén túlmenően milyen olyan kifogásaik voltak a kekva-törvény módosításával kapcsolatban, melyek annak tartalmát érintették; mindössze arra utaltak, hogy a reformok időbeli hatálya sem kellően átfogó.
A magas rangú bizottsági tisztségviselő utalt arra, hogy a Bizottságnak ilyen természetű kifogásai is voltak, ugyanakkor minden tartalmi kifogással kapcsolatban nem lehet „teljesen transzparens”.
Szerinte ugyanakkor ezen a ponton a magyar kormánynak pontosan tudnia kellene, mit kell tennie annak érdekében, hogy az alapítványi egyetemek visszakerülhessenek az Erasmus- és Horizon-programokba.
A bizottsági tisztviselő szerint nem lehetséges az, hogy az Erasmusból és Horizonból való kizárást részlegesen oldják fel, azaz azon kekva-egyetemeket visszaengedjék a programokba, melyekre a kekva-törvény módosítása vonatkozik.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a döntésre reagálva elmondta: „Az Országgyűlés hat hete annak megfelelően módosította a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítását, ahogy azt annak idején az Európai Bizottság írásban kérte”. Jelezte azt is:
Amit az egyik alkalommal mondtak, legközelebb annak ellenkezőjét állították.
Azt akarták, hogy a kuratóriumokból zárjuk ki a magyar rektorokat, és adjuk át a nemzetközi NGO-knak a kuratóriumi tagok választási lehetőségét.”
Ezt is ajánljuk a témában
Hankó Balázs szerint Brüsszel sunnyog.
A Bizottság fenntartja a jogállamisági kondicionalitási mechanizmus keretében felfüggesztett pénzek zárolását is. Arról, hogy az ezek ügyében való előrelépést pontosan ki és miként gáncsolja, itt írtunk.
Ezt is ajánljuk a témában
Lapunk az Európai Bizottság és a magyar kormány magas rangú tisztviselőitől szerzett információkat – többek között arról is, hogy ismét befagyasztják-e a pénzeket Magyar Péter hangfelvétele miatt.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük az Európai Uniós Ügyek Minisztériumát. A Bóka János vezette tárca a következőket közölte:
„Vizsgáljuk az Európai Bizottság mai döntését a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA) szóló törvénymódosításról. Az elfogadott KEKVA törvénymódosítás minden korábban megfogalmazott aggályt orvosol. A Tanács végrehajtási határozata korábban egyedüli hiányosságként azt rögzítette a KEKVA-kra vonatkozó korrekciós intézkedés végrehajtása kapcsán, hogy nem zártuk ki jogszabályban, hogy magas rangú tisztviselők (közte OGY képviselők és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői) a KEKVA-k vezető testületeinek tagjai lehessenek. Első ránézésre is egyértelmű tehát, hogy a Bizottságnak a határozatban megfogalmazott elvárásai messze túlmutatnak a kondicionalitási eljárásban született tagállami döntésen, és politikai nyomásgyakorlást szolgálnak. A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy az Erasmus és Horizont programokkal kapcsolatos, a magyar hallgatókat és kutatókat sújtó diszkriminatív helyzet megszűnjön. Ehhez minden jogi és politikai eszközt igénybe vesz, így a Bizottsággal is folytatja a párbeszédet.”