Micsoda időket élünk!
Nyitókép: Kovács Tamás / MTI
Páratlan történelmi esemény zajlott az elmúlt napokban, hiszen, mint arról Thürmer Gyula is beszámol, „hatvanöt év után először jelenik meg hazánkban egy Észak-Koreai könyv magyar nyelven”.
Egész pontosan Thürmer lefordította Kim Dzsongun kilenc beszédét magyar nyelvre, ezt pedig aztán kiadták egy kötetben.
Célunk e kötettel az volt, hogy a magyar közvélemény többet tudjon a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság életéről”
– olvasható a pártelnök Facebook-oldalán.
A győztes nemcsak a történelmet írja, de a szabályokat is ő hozza. Ez látszik akkor is, amikor elérkezik az aratás hajnala, és dupla annyi gyerek indul meg a vágóhídra.
Valami történik, a hitehagyott Nyugaton egyre többen szomjazzák a transzcendenciát. A vallásosság nemcsak hasznos, de észszerű választás is, itt az ideje, hogy a hívők megragadják az alkalmat, és beszélgetni kezdjenek a bizonytalanokkal – mutat rá a változó korszellem kínálta esélyre Ross Douthat.
A szovjet elvtársak a korban sci-fibe illő "buborékmemória" megszerzéséért bármire képesek lettek volna – Gyömbér Béla új könyve a magyar és az amerikai hírszerzés játszmáját mutatja be; a szerző lapunkkal kulisszatitkokat is megosztott.
Robert Seethaler a jelenkori osztrák irodalom egének fényes csillaga, számos nyelvre lefordított regényei mindenhol értő olvasók sokaságát vonzzák be a világába.
Olyan időket élünk, amikor sokan küzdenek az identitásukkal. Férfi vagy nő? Belga vagy európai? Egyén vagy közösség, valami nagyobb része?
Ha a kilenc atomhatalom közül bármelyik kettő között nukleáris háború törne ki, negyvennyolc perc alatt vége lenne az ismert világnak, ötmilliárd ember pusztulna el, a Földnek pedig huszonnégyezer évre lenne szüksége a gyógyuláshoz – elemzi az esélyeket egy amerikai újságíró.
A katalánok mégsem bánták annyira, hogy most kellett lejátszani az Osasuna elleni bajnokit.
A budapesti amerikai nagykövetség ezúttal kimaradt.
