Miután beütött a krach: ezen múlik, hogy mennyit fizet a biztosító árvíz esetén

Nyitókép: Kismaros / Orbán Viktor Facebook-oldala

Azt, hogy mekkora kártérítésre számíthatunk árvízkár után, leginkább az határozza meg, hogy a szerződésünk pontosan milyen károkra és mekkora értékig nyújt fedezetet. A gyors cselekvés ugyanakkor jelentősen lerövidítheti a kártérítési folyamatot. Ma már biztosnak látszik, hogy az idei árvizek után is milliárdos kártérítéseket fizethetnek a biztosítók, ám mint mindig, most is felmerül a kérdés, hogy ki és mekkora kártérítéssel számolhat a természeti csapás után.

A lakásbiztosítás már többnyire elég

Ami a legfontosabb, hogy az árvíz azok közé a káresemények közé tartozik, amelyre alapesetben a sztenderd lakásbiztosítási konstrukciók is fedezetet nyújtanak: tehát akinek van élő szerződése, számíthat valamekkora kártérítésre. 

Utóbbi azt jelenti, hogy a biztosító kockázatvállalása csak ennek az időszaknak a leteltével kezdődik meg: ezzel a szolgáltatók – érthetően – azt próbálják elkerülni, hogy a veszélyeztetett területeken élők közvetlenül az áradás előtt kössenek szerződéseket.

Nagyon fontos tudnivaló az is, hogy az árvíz fogalmába a bel- és talajvíz nem tartozik bele: 

Szintén nem elhanyagolható, ám érthető megkötés az árvíz okozta károknál, hogy az ingatlan nem fekhet hullámtérben, illetve ártérben sem, hiszen ilyenkor már olyan magas lenne a kockázatviselés, és azzal együtt a díj mértéke, amit az ügyfél már nem tudna megfizetni.

Nem mindegy, hogy mire nyújt fedezetet a szerződés

Ha már biztos, hogy az adott ingatlan lakásbiztosítási szerződése fedezetet nyújthat árvízkárokra is, akkor az érdemes utánanézni – ha esetleg nem volnánk ezzel tisztában –, hogy a biztosítási védelem csak az ingatlanra, vagy az ingóságokra is vonatkozik-e. 

Ha az előbbi eset áll fenn – az alap lakásbiztosítási konstrukcióknál ez a jellemző –, akkor csak magában az épületben keletkezett károk után számíthatunk kártérítésre. Ha viszont az ingóságokat is védi valamekkora biztosítási fedezet, akkor a lakásban lévő értékekben keletkezett károk megtérítésére is számíthatunk. 

Itt fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az árvíznél is él az elvárható gondosság elve: tehát az ingatlan tulajdonosának a lehetőségeihez képest meg kell tennie mindent az értékeinek biztonságba helyezéséről: 

Most érhet sokat a kampányban aktualizált szerződés

Azt, hogy az árvíz után végül mekkora kártérítésre számíthatunk, persze az is döntően befolyásolja, hogy mekkora károkra nyújt a szerződésünk fedezetet. Most válik különösen fontossá az alulbiztosítottság elkerülése, amelyre a tavaszi lakásbiztosítási kampány kapcsán is számtalanszor felhívták a figyelmet a szakértők: tehát arra, hogy a hat-nyolc évvel ezelőtt, netán még régebben megkötött szerződésekben szereplő összegek már nem tükrözik a mai viszonyokat, így azokat érdemes a jelenlegi árakhoz, illetve a vélelmezhető helyreállítási költségekhez igazítani.

Erre Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz online értékesítési és kommunikációs igazgatója is felhívta a figyelmet, hozzátéve, hogy azok, akik most döbbennek rá, hogy nem elég korszerű vagy éppen nem aktuális a meglévő lakásbiztosításuk, azok már csak a szerződésük évfordulójakor, vagy jövő márciusban tudnak váltani. 

A kártérítés mértéke szempontjából ugyanakkor a gyorsaság is fontos: a káreseményt minél hamarabb be kell jelenteni a biztosítónak, akár telefonon, akár e-mailben. A kár pontos felmérését az is nagyban megkönnyíti, ha fotókat készítünk a helyszínen, és azokat eljuttatjuk a biztosítónak.

Csak a nyári viharokból összejött tízmilliárd

Az idei árvízből származó, a biztosítókat terhelő kár mértékét természetesen még nem lehet megbecsülni, de figyelembe véve, hogy a 2010-es tiszai árvíz után több mint hétmilliárd forintnyi kártérítést fizettek ki a társaságok, 

Pedig már a nyári viharszezon sem volt kellemes a hazai biztosítók szempontjából: a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adatai szerint az idei, május eleje és augusztus vége közötti viharszezonban a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján több mint 86 ezer bejelentésre 10,3 milliárd forintot meghaladó összeget fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésekre. Ez közel hárommilliárd forinttal és húszezer bejelentéssel kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában. 

Ugyanakkor 2010 óta, amióta a szervezet összesíti ennek az időszaknak a káradatait, a tavalyin kívül csak a kiinduló, súlyos árvizekkel társított évben kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk a társaságoknak.

Ez alatt a tizenöt év alatt egyébként – hívták fel a figyelmet a Mabisznál – 

úgy, hogy ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.