Budapest, te édes?

Nyitókép: Ficsor Márton

„Budapestet már sokszor búcsúztatták. Hol a kulturális sokszínűségét, hol a szabadságát, hol egyszerűen a fizikai létét. Nem véletlenül lett klasszikussá Vas István szövegével a sanzon az Egy szerelem három éjszakájában: »Isten veled, Budapest, te édes. Itt ezentúl minden csak sötét lesz.«

Ma is sokan siratják-temetik Budapestet, az édest, »Budapest Köztársaságot«, legalábbis fővárosi szinten. A közgyűlés összetétele aligha kelt vérmes reményeket a működőképesség tekintetében.

Nemcsak a budapestiek aggódnak. A legnagyobb ellenzéki város biztatást és támaszt jelent mindenkinek, aki züllesztőnek, részvétlennek érzi a rendszert. Aki a nemzeti kultúra szempontjából is félti a város védjegyét jelentő kulturális pluralizmust, sokszínű kínálatot. Budapest szabad fejlődése nemzeti ügy.

Már akinek. Mert egy főváros, amely nem a rezsim szellemében, de szabadon, sikeresen működik, ha nem vesz részt politikai vitákban (de miért ne venne?), akkor is, már létében is megkérdőjelezi a rezsim abszolút, totális jellegét, normáinak kikezdhetetlenségét. Márpedig ennek a rendszernek a legfőbb ambíciója, sikerének záloga, hogy totális és kikezdhetetlen legyen.

Budapestnek elegendő bűne, hogy más önkormányzatokkal együtt kilóg a sorból. Ő a legnagyobb, tehát ő lóg ki legjobban. Túl európai, túl pezsgő, túl sok benne a gondolat, a mozgás, a szín.

Hogy egy frissebb Budapest-dalt idézzek, Závada Pál ezt énekli: »Klasszikus, de kortárs./ A konformizmus kosztümén/ Pest a mély dekoltázs.« Mély dekoltázs, ha jelképesen is, juj! Ez megbontja a jelmezt, amit a kereszténynek hazudott kőkonzervatív kormányzat öltött magára. Isten, haza, család, persze csak frázisokban. A gondok, problémák mind betakarva. Még hogy dekoltázs! Még a végén kilátszanak. Éljen a konformizmus, a politikai és az ízlésbéli is, vesszen Budapest!

De ne csak forintjait veszítse el. Derüljön ki, hogy a renitens csak vergődik, a káosz jön, a nihil, a pitiáner huzakodások mocsara. Minél többeknek lesz elegük a döntés- és működésképtelenségből, annál jobb. Amíg nincsenek elegen, nem érdemes feloszlatni a közgyűlést. (Ez »törvénytelen működésre«, pl. a főpolgármesterhelyettes kötelező megválasztásának sikertelenségére hivatkozva jogilag lehetséges, de nem gyors procedúra.) A Fidesz most nem ebben érdekelt, főpolgármesterjelöltjük sincs. De a város lassú fuldoklásában igen. Abból majd tanulnak nemcsak a pestiek: a többiek is.”