Hogyan csúsztatnak a magyar demográfiáról?

Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

„A narratíva nem új: Magyarországon eleve semmi sem jó, de még a kormány által kiemelt terület, a népesedés helyzete is katasztrofális. A valóság összetett, de az világos a tények alapján, hogy a hatalmas erővel terjesztett narratíva hamis. Egy-egy közölt adat lehet valós, de minden kontextus nélkül nem több csúsztatásnál. (...)

1990-ben Magyarország népessége 10 374 ezer főt számlált, amely 2023-ra 9597 ezer főre csökkent. Ez azt jelenti, hogy bő harminc év alatt 7,5 százalékkal csökkent az ország lakossága. Ennek örülni nem lehet, de ha a szomszédos államokkal hasonlítjuk ezt össze, máris jobb a kép. Tény: Ausztria, Szlovénia, valamint Szlovákia népessége növekedett – az első kettő esetében jórészt a bevándorlásnak köszönhetően.

A többi szomszédos állam lakossága esetében viszont drasztikus csökkenés figyelhető meg. Ukrajna 1990-hez képest 33 százalékos veszteséget könyvelhet el, de csak akkor, ha a 2023-ra becsült 35 milliós lakosság valós. Az igazság vélhetően ennél jóval rosszabb. Természetesen az orosz agresszió hatása ebben a csökkenésben hatalmas, de legnagyobb szomszédunk már 2014 előtt is sokkal nagyobb mértékben veszített lakosságából, mint Magyarország. Horvátország kapcsán 19, Románia esetében 18, Szerbia tekintetében pedig 16 százalékos csökkenésről beszélhetünk. Azaz a legjobban teljesítő Szerbia is Magyarországhoz képest arányaiban több mint dupláját veszítette el a népességének.  

Itt jön be érvként a határon túli magyarság bevándorlása, ami tényleg jelentős. Csakhogy Ukrajnába is milliós tömeg érkezett vissza a volt Szovjetunió más területeiről, illetve Szerbiába is legalább félmillióan menekültek Horvátországból, Boszniából és Koszovóból. Románia is lehetett volna célpontja a moldovaiak bevándorlásának – de ez csak mérsékelten történt meg 1990 után. Ilyen külső demográfiai „tartaléka” tehát szomszédaink többségének volt, részben még van is.  Ha pedig kiegészítjük az elemzést a manapság a magyarok elé példának állított Bulgáriával, Litvániával és Lettországgal, akkor megértjük, hol van az igazi katasztrófa. Bulgária népessége 27, Litvániáé 23, Lettországé pedig majd 30 százalékkal csökkent 1990 óta. Teljes régiók halnak ki, néptelenednek el ezekben az országokban olyan módon, amit Magyarországon el sem tudunk képzelni.  

De nézzük azt is meg, vajon hatástalan-e a magyar családpolitika. Amennyiben az utolsó öt évet vesszük alapul, tehát a 2019 és 2023 közötti időszakot vizsgáljuk, Magyarország népessége 1,2 százalékkal csökkent. Ennél a szomszédos államok közül csupán Ausztria (+2,8 százalék), Szlovénia (+1,4 százalék) és Szlovákia (–0,6 százalék) mutat jobb eredményt. Románia népessége eközben 1,7, Szerbiáé 4,4, Horvátország népessége több mint 5, Ukrajnáé pedig 17 százalékkal esett vissza.

A születésszám persze a negatív kép építésének központi eleme. Az tény, hogy csak 85 ezer gyermek született 2023-ban, ami számszerűen történelmi mélypont. De a termékenységi mutatót tekintve messze a Gyurcsány-korszaknak köszönhető 1,23 felett van a 2023-as 1,51 – csak sajnos kevesebb szülőképes korú nő van. Ha pedig a regionális képet nézzük, Magyarország kimagaslóan a legjobban állt ellen a Covid és a háborús bizonytalanság miatti születésszám-csökkenésnek.”