Alkoholistaként, elfeledve halt meg a Sztahanov-modell névadója
A donyecki bányász, Alekszej Sztahanov Sztálin halála után már nem volt fontos. .
Roger Scruton életének jelentős részét töltötte Közép-Európában, a térséggel egyfajta szimbiózisban élt: ő ugyanúgy hatott a régió államainak politikai, kulturális és társadalmi folyamataira, mint ahogyan azok hatottak munkásságára és világképére.
Nyitókép: Guillem Lopez / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Joggal jelenthetjük ki, hogy kevés brit gyakorolt akkora hatást Közép-Kelet-Európára, mint Sir Roger Scruton. A 2020-ban elhunyt filozófust ezer szál kötötte a régióhoz, negyven évig élt itt és konzervatív gondolkodása jelentős hatást gyakorolt napjaink térségbeli jobboldali politikai pártjaira, mozgalmaira – beleértve a magyar kormánypártokat is. Hagyatékának magyarországi jelentőségét mi sem mutatja jobban, minthogy egy közösségi teret és egy kávézót is elneveztek róla, melyek hétről-hétre helyszínéül szolgálnak a különböző, konzervativizmushoz ilyen-olyan módon kötődő eseményeknek.
Így került megrendezésre szerdán „A Dove Descending” – Roger Scruton in Eastern Europe for 40 years” című konferencia is, ahol Scruton személyét és munkásságát jól ismerő előadók osztották meg személyes tapasztalataikat, emlékeiket és gondolataikat a filozófus Közép-Kelet-Európára gyakorolt hatásáról. Megnyitó beszédében Scruton özvegye, Sophie Scruton rámutatott, a térség és egykori férje közötti kapcsolat nem volt egyoldalú: ahogyan Scruton hatott a régió országaira, úgy azok is jelentős ráhatással voltak a filozófus munkásságára, világképére és gondolkodására. Sophie Scruton szavai szerint egykori férjét elvarázsolták a közép-európai városok építészeti megoldásai, a vidék nyugodtsága, ugyanakkor a kommunizmus jelképeként felemelkedő panel lakótelepek már kevésbé vonzották. „Átlátott a kommunizmus szabadságról és egyenlőségről szóló hamis szlogenjein, és nem félt harcolni ellenük” – húzta alá. Utazásai során szemináriumokat tartott olyan közönségnek, akik hittek a polgári intézmények, civil kezdeményezések erejében a felülről irányított állam eszméjével szemben.
A konferencián felszólalt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is, akit hosszú barátság kötött Scrutonhoz. Megismerkedésüknek körülményei kapcsán elmondta, hogy – a sors fintoraként – Soros Györgynek közvetetten nagy szerepe volt Scruton és Magyarország jó kapcsolatának kialakulásában, hiszen Németh és még sokan mások a magyarországi jobboldal meghatározó alakjai közül Soros-ösztöndíjjal tudtak Nagy-Britanniában tanulni. Németh Zsolt kiemelte, Scruton Közép-Európára gyakorolt hatásának egyik legnagyobb eredménye a kommunizmus hamvain feléledő új jobboldal felfedezése volt. „Roger Scruton örökség és felénk mutatott elkötelezettsége kulcstényezőjévé vált a politikai életnek és a polgári együttműködésnek” – húzta alá a parlament külügyi bizottságának elnöke.
Ezt természetesen a baloldalon egyáltalán nem nézték jó szemmel és a woke ideológia nyugati térnyerésével Scruton közellenséggé vált – azonban nem Közép-Európában. Németh Zsolt szerint életének utolsó éveiben példátlan karaktergyilkosságot folytattak a brit filozófussal szemben, rasszistának, homofóbnak bélyegezték, valamint egyik legnagyobb bűneként Orbán Viktor miniszterelnökkel való jó kapcsolatát hányták szemére. Ennek következtében 2019-ben menesztették brit kormányzati tanácsadói pozíciójából is.
Magyarország és Roger Scruton jó kapcsolatának jelképéül Orbán Viktor 2019-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adott át a brit filozófusnak. „Szeretett professzorunktól megtanulhattuk: a konzervativizmus minden, csak nem ideológia, sőt valójában az ideológia ellentettje” – fogalmazott a miniszterelnök az átadón. Hozzátette: Scruton nem csupán filozófiai alapon állt szemben a kommunizmussal, hanem az antikommunista erők lelkes és aktív szövetségese volt Közép- és Kelet-Európában, és olyan sok módon segített bennünket, hogy fel sem tudjuk sorolni.
Hörcher Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének vezetője ezzel kapcsolatban felidézte a rendszerváltás időszakát, amikor a közép-európai államok próbálták újra megtalálni nemzeti identitásukat a kommunizmus romboló évtizedei után, ebben pedig Scruton jelentős támogatást és segítséget nyújtott nekik. A brit filozófus aktívan vett részt a magyarországi társadalmi vitákban, véleménycikkeivel fejlődésre ösztönözte a magyar politika különböző szereplőjét, és nem félt megvédeni véleményét ellenszélben sem. Kemény kritikával illette például a néhai Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ), amiért végül szövetségre léptek a szocialistákkal. Hörcher ugyanakkor kiemelte, habár Scruton támogatta a konzervatív kormányokat és a konzervativizmuson alapuló kormányzati döntéseket, nem tartózkodott a bírálattól azokban az esetekben, amikor úgy érezte, helytelenül cselekszik az adott vezetés.
Politikai tevékenysége mellett Roger Scruton egy igazi reneszánsz alak volt: több mint ötven könyvet írt, melyeknek nagy része ugyan a konzervativizmussal foglalkozó filozófiai mű, akad köztük számos ismeretterjesztő munka is: a borokról, vadászatról, a szexuális vágy filozófiájáról is születtek művei. Emellett két operát is komponált, melyek közül az egyiket, amely az „Anna” címet viseli, Windhager Ákos, a Hungarian Scruton Hub kulturális vezetője mutatta be az eseményen. Scruton zsenialitását és Közép-Európához való kötődését mutatja, hogy az alaptörténet mellett – amely a rendszerváltás idején játszódik Prágában – a dallamvilágában is felfedezhető rengeteg olyan apró elem, amely egyértelműen a térségre utal.
Az események az említett és idézett előadók mellett felszólalt még többek közt Marek Matraszek, a CEC Group elnöke, Mutaz Ahmed, a Roger Scruton által alapított Salisbury Review jelenlegi főszerkesztője, Mezei Balázs, a Corvinus Egyetem Társadalom- és Politikatudományi Intézetének professzora, valamint Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója is.