A jövőben csak rendkívül kivételes esetekben tudok kegyelmet elképzelni – Sulyok Tamás a Mandinernek

Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád

***

Balaton, túrázás, nyugodt nyugdíjasévek – erről mondott le a köztársasági elnöki posztért. Mivel győzte meg Orbán Viktor?
Úgy gondolom, hogy ha valakit felkérnek a köztársasági elnöki pozícióra, túl sok meggyőző érvre nincs szükség. Ennél megtisztelőbb életesemény nem történhet magyar emberrel. Kétségtelen, hogy a felkérés hirtelen és váratlanul érkezett, így a családban újra kellett tervezni, de mindenki támogatott a döntésemben.

Hogy történt a felkérés, mikor beszéltek először a kormányfővel? Mennyit gondolkodott azon, hogy vállalja a feladatot?
Novák Katalin elnök asszony lemondását követően nem sokkal érkezett a megkeresés. Sokat nem gondolkodtam, aznap válaszoltam, és már a feleségem jóváhagyásával tudtam megjelenni a miniszterelnök úrnál.

Nincs könnyű helyzetben, a kegyelmi ügy miatt nagy a bizalmatlanság a köztársasági elnöki intézménnyel szemben.
A kegyelmi ügy társadalmi lecsapódása mindenki számára tanulságos. Világéletemben arra figyeltem, ami a legfontosabb a munkámban. A fókusz most is ott van, ami a leglényegesebb: kifejezni a nemzet egységét és őrködni az államberendezkedés demokratikus működése felett. Eddigi tapasztalatom szerint a szorgalmas és hatékony munka mindig meghozza a gyümölcsét, és ebben bízom a továbbiakban is. Igyekszem megfelelni valamennyi elvárásnak, amit a nemzet velem szemben támaszt.

Még hivatalba sem lépett, előkerült egy korábbi interjúja, amelyben arról beszélt, hogy édesapja a Rákosi-rendszerben halálos ítélete miatt évekig bujkálni kényszerült. Karsai László és Ungváry Krisztián történészek szerint ez nem igaz, és valójában a kommunizmus áldozatának próbálja beállítani magát és a családot. Mi az igazság?
Az édesapámmal kapcsolatban elhangzott vádakat nemtelen támadásnak tartom. Méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – nagy fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltozást megelőzően, mint a legtöbb magyar számára, a mi családunkban is tabu volt a múlt. De létezett és a mai napig létezik egy családi legendárium, amely úgy őrizte meg az édesapámmal történteket, ahogyan korábban nyilatkoztam. Ezt ismételni nem kívánom, nem szeretném értelmetlen vitákkal megterhelni a közéletet. A parlament engem, és nem a rendszerváltozás előtt elhunyt édesapámat választotta meg köztársasági elnöknek.

Karsai László náci kollaborációval vádolta meg az édesapját, mondván, 1944-ben egy megyei lapban szélsőjobboldali hangvételű cikket publikált – igaz, egy későbbi bírósági tárgyaláson három tanú azt állította, hogy nem ő írta. Köze volt ehhez Sulyok Lászlónak?
Édesapám egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ő írta a szóban forgó cikket.

Megválasztásakor azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni. Az ellenzéki pártok máshogy látják eddigi tevékenységét: pártkatonának, Orbán Viktor golyóstollának nevezték, az Alkotmánybíróság pedig szerintük Fidesz-hű tagokkal van feltöltve. Mit szól e vádakhoz?
Ezek elfogult, hatalmi érdekek által vezérelt politikai kritikák. A köztársasági elnök alkotmányos feladata, hogy az adott politikai helyzetben és környezetben kifejezze a nemzet egységét. Ez igen nagy kihívás. Meggyőződésem, hogy, amint az imént említettem, kitartással, türelemmel eredményeket lehet elérni. A társadalmi béke megteremtésén fogok dolgozni.

Az ellenzék közvetlen elnökválasztást javasolt a kegyelmi ügyet követően. Mit gondol a felvetésről alkotmányjogi szempontból, lenne relevanciája?
Minden olyan szakmai és politikai vitát, amely azt a célt szolgálja, hogy az alkotmányos rendszerünk hatékonyabban működjön, fontosnak tartok, meghallgatom a vitában részt vevő feleket. Köztársasági elnökként azonban már nem feladatom, hogy részt vegyek bennük.

A rendszerváltás utáni államfők közül van-e olyan, akinek a munkássága inspiráló lehet?
Nem volna elegáns elődjeim közül egyvalakit említeni. Mindig is úgy működtem, hogy próbáltam mindenkitől azt megtanulni, ami hasznosítható. Legnagyobb rálátásom közvetlen elődöm munkásságára van, így talán azt tudom majd a leginkább figyelembe venni a mindennapokban, de Áder János elnök úr tevékenységét is nagyra értékeltem.

Politizálhat-e az államfő, kell-e adott esetben a kormányt kritikával illetnie egy döntéséért?
A magyar alkotmányos berendezkedés az államfőt visszafogott politikai pozícióra determinálja. A miénk a német rendszerhez hasonlít, vagyis kancellária típusú kormányzás valósul meg, az elnök pedig gyenge, ezért nem is közvetlenül, hanem parlament által választott tisztség ez. A politika a törvényhozás és a végrehajtó hatalom kezében van, és az elnök egyfajta kiegyensúlyozó szerepet játszik. Ezt helyesnek tartom.

Áder János és Novák Katalin is azt vallotta, hogy ha száz jó törvényt tárnak elé, százat ír alá, ha száz rosszat, ugyanennyit küld majd vissza. Önnek mi lesz a krédója?
Ismét a magyar alkotmányos berendezkedés sajátosságára utalnék vissza. Nálunk az alkotmányos vétó, az előzetes normakontroll kivételes eljárásnak számít, ellentétben például Romániával, ahol előzetes normakontrollt nemcsak a köztársasági elnök, hanem más szereplők is kezdeményezhetnek az alkotmánybíróságnál. A magyar köztársasági elnökök ritkán nyúlnak ehhez az eszközhöz, az alkotmányos rendszerünkből kiindulva pedig várhatóan én is csak kivételes esetben élek majd vele.

Az Alaptörvény tizenharmadik módosítását nyújtotta be nemrég a miniszterelnök. Számos kritika éri a kormányt az alkotmány sokadik változtatása miatt, ön szerint ez mennyire káros gyakorlat?
Egy jogásznak fegyelmezetten el kell fogadnia, ami az alkotmányos rendszer sajátosságaiból következik. Az alkotmányozó hatalmat az Alaptörvény világosan definiálja: az Országgyűlés kétharmada. Utóbbinak az alkotmány módosítását, átírását, egy új elfogadását illetően is teljes szabadsága van. A köztársasági elnök az alkotmányban meghatározott eszközeivel élhet, azokat gyakorolhatja, de nem kell hogy legyen véleménye. Vannak merev és rugalmas alkotmányok; például a legmerevebb alkotmánya az Egyesült Államoknak van, szinte lehetetlen módosítani, és a román, illetve a belga alkotmányt is csak rendkívül bonyolult szabályok alapján lehet megváltoztatni. Az a sajátos helyzet állt elő, hogy Magyarországon tizennégy éve ugyanannak a politikai erőnek van alkotmányozó hatalma. Ezt sokan nem értik Európában, és lehet a helyzetet szeretni vagy nem szeretni, de ettől még tény: a népszuverenitás elvéből következik.

Megválasztásakor utalt rá, hogy a lehető legnagyobb transzparenciára fog törekedni a kegyelmi ügyekben. Milyen változás várható az eljárásban?
Át fogom tekinteni az eddigi gyakorlatot. Jogászként – ügyvédként vagy alkotmánybíróként – egész életemben valahol az igazságszolgáltatás környékén voltam, így a megszületett, jogerős, végrehajtandó döntéseket teljes mértékben tiszteletben tartom. Ez minden jogász számára alapvető krédó. Ebből az is következik, hogy a kegyelmi ügyek kivételesek; a kegyelemnek akkor van létjogosultsága, amikor egy ítélet után következnek be a büntetés végrehajtásával kapcsolatban kérdéseket felvető események, vagy ha az eljárás során merülnek fel előre nem látható, szokatlan, rendkívüli körülmények. Interdiszciplináris szakmai megközelítést szeretnék alkalmazni olyan szakemberek véleményét meghallgatva, akik a konkrét büntetés-végrehajtással vagy az érintett fizikai-mentális állapotával kapcsolatban szakmai eredményeket tudnak nekem megvilágítani. Ez alapján a jövőben rendkívül kivételes esetekben tudok kegyelmet elképzelni.

Első döntése az Országgyűlés által megszavazott svéd NATO-csatlakozás aláírása volt. Közel két év után, utolsóként szavazta meg a magyar parlament a ratifikációt, helyes, hogy ennyire elhúzódott a folyamat?
A hivatalba lépésem napján jutott osztályrészül az a feladat, hogy szentesítsem a ratifikációs okmányt. A svéd–magyar kétoldalú kapcsolatokban igen pozitív változás következett be azzal, hogy Magyarország megszavazta a csatlakozást, s ez a fejlemény az Európai Unión belül a tagállamok egymás közti kapcsolatrendszerét is erősítheti. Svédország belépése jelentősen növeli a NATO védelmi erejét.

Magyarország azért is késleltette a NATO-bővítést, mert a kormánypártok szerint a svédek nem bántak jól velünk az utóbbi évek uniós vitáiban – helyes volt ezzel érvelni?
Az, hogy a tárgyalásokat hogyan folytatja le, a végrehajtó hatalom feladata és felelőssége, az pedig a törvényhozó hatalomé, hogy mikor és hogyan dönt. A köztársasági elnök szerepe az, hogy aláírásával szentesítse a döntést, amit meg is tettem.

Külpolitika terén az elődje rendkívül aktív tevékenységet folytatott, ön is hasonlóan hangsúlyos diplomáciai szerepre készül?
Magyar köztársasági elnök korábban soha nem folytatott olyan aktív és sikeres külpolitikai tevékenységet, mint amilyet Novák Katalin. Ez mindenképpen az ő történelmi érdemeként fog bevonulni a közéleti ismereteinkbe. Ettől még tény, Magyarország külpolitikájában a köztársasági elnök szimbolikus, protokolláris feladatkört lát el. Én minden esetben aktív leszek a magyar külpolitikában, ha az a nemzet egységének kifejezése, hazánk külpolitikai érdekérvényesítése vagy a nemzeti értékeink legmagasabb szintű képviselete céljából szükséges. Ennek érdekében természetesen együtt fogok működni a végrehajtó hatalommal.

Nyugatbarát, atlantista vagy a keleti nyitás szellemében működő elnök lesz?
Ahogy mondtam, a köztársasági elnök a külpolitikában sem politikai aktor, legfeljebb politikai faktor. A külpolitika irányait a végrehajtó hatalom határozza meg. Személy szerint mindig is a békés egymás mellett élést és az államok egymás közötti differenciált kapcsolatrendszerét tartottam a külpolitika és a nemzetközi jog legfontosabb alapelvének. Nyitott vagyok a találkozóra valamennyi állam képviselőjével, elsőként a mongóliai Állami Nagy Hurál elnökét fogadtam a köztársasági elnöki hivatalban, és szívélyes, szinte baráti eszmecserét folytattunk. Természetesen bármelyik európai állam képviselőjével ugyanilyen nyitottsággal, a békés egymás mellett élést, a kölcsönös előnyöket, egymás értékeinek tiszteletét hangsúlyozva fogok tárgyalni.

Háború. Elődje sokszor keményen fogalmazott Oroszország felelősségéről, és kiállt Ukrajna területi integritása mellett, a kormány viszont a kezdettől fogva árnyaltabb álláspontot képvisel. Magyarországnak hogyan kell állást foglalnia a kérdésben?
Nem érzékeltem különbséget a végrehajtó hatalom és az államfő álláspontja között. Magyarországnak geopolitikai helyzeténél fogva egyetlen álláspontja lehet: a béke. Nem tudom azt latolgatni, hogy miként lehet sikeres a háború kimenetele, kizárólag a Babits Mihály Húsvét előtt című versében megfogalmazott kívánalommal tudok egyetérteni: „legyen béke már! / Legyen vége már!”

Hogyan látja hazánk helyzetét az Európai Unióban, szükség van a Brüsszellel való viszony javítására?
Nem politikai vagy ízlésbeli, hanem jogi problémám van a folyamatokkal, mivel alapvetően a jog szemüvegén keresztül látom a világot. Kiváló professzoromat idézném, Pólay Elemér az első előadáson kimutatott az ablakon a szegedi Lenin körúton, és feltette a kérdést: „Kedves hallgatók, önök mit látnak az utcán?” Jöttek a válaszok: villamost, járókelőket, mire a tanár úr annyit mondott: „Kollégák, mindezt felejtsék el! Ott jogalanyok és jogtárgyak vannak!” (Nevet) Visszatérve az unióra, az európai együttműködésnek nincs alternatívája Magyarország oldaláról nézve. Az, hogy az Európai Unió jelenleg hogyan működik, másik kérdés. Világosan kell látnunk, hogy a közösség csak a nemzetállamok részvételével és dominanciájával lehet sikeres. Ezt mondják ki az alapszerződések, s ez volt az alapító atyák, mások mellett Schuman és Coudenhove-Kalergi elgondolása is. Az alapelképzelésekhez kellene visszatérni. Nem egyetlen európai politikai nemzetről beszélünk, hanem 27 politikai nemzet alkotja a közösséget, amelyet a népszuverenitás elve kormányoz. Ezt adottságként tekintem, és azoknak a törekvéseknek, amelyek a tagállamok marginalizálódása felé mutatnak, nem látom az alapját.

„Szilárd álláspontom volt mindig, hogy a szuverenitás fogalmilag oszthatatlan, ezért az Európai Unió tagállamai, így hazánk sem szuverenitást, hanem hatásköröket ruháznak át az Európai Unióra” – fogalmazott. Ezek szerint a kormány által folytatott szuverenitásharc legitim?
Egy dolog a kormány EU-ban betöltött funkciója, hiszen ő képviseli Magyarországot mint tagállamot, s egy másik kérdés az elméleti megközelítés. Én utóbbit hangsúlyoztam a beszédemben, amikor a szuverenitásról beszéltem, s ezt a magyar kormány osztja – legalábbis a tettei, intézkedései alapján ezt látom. Az Alaptörvény is kimondja: Magyarország hatásköröket ruházott át az Európai Unióra azért, mert azok közösen hatékonyabban gyakorolhatók. Arról, hogy szuverenitást lehet-e átruházni, megoszlanak a vélemények a nyugat-európai és a közép–kelet-európai jogászok között; utóbbiak inkább azt az álláspontot képviselik, hogy csak hatásköröket lehet átadni. Én is úgy gondolom, azok a hatáskörök, amelyeket az unió gyakorol, mind igazolásra szorulnak a tagállamok felé. Az, hogy az EU huzamosabb ideje szaporítja a hatásköreit, jogilag már nem helyes gyakorlat, és nem vezethető le az alapszerződésekből – a magyar alkotmányból pedig különösen nem. Az Alkotmánybíróság egyedülálló döntést hozott néhány éve: egy adott hatáskör gyakorlását mindaddig visszaveheti a tagállam, amíg az unió meg nem hozza az intézkedéseket a hatékony közös gyakorlás érdekében. Ezt fontos, jogi jellegű szabálynak tartom, amelyet a magyar alkotmány érvényesüléséhez biztosítani kell.

Mi ma Magyarország legfontosabb problémája?
Rendkívül összetett kérdés, és a megválaszolása nem feltétlenül a köztársasági elnök asztala. A legégetőbb társadalmi problémákra a politikának, így a kormányzatnak és a parlamentnek kell választ adnia.

Például az oktatás évek óta forró ügynek számít, a pedagógusok helyzete és a közoktatás állapota miatt több tüntetés volt, még a Sándor-palotánál is. Milyen megoldandó feladatokat lát ezen a területen?
A magyar állami oktatás színvonala a nemzet, a felnövekvő nemzedékek jövője szempontjából esszenciális. Úgy látom, hogy vannak fontos célok a közoktatásban, például az esélyegyenlőség növelése és a képzés színvonalának emelése. Érzékelem a komoly, bár néha furcsa hangvételű szakmai és politikai vitát, ha mindez jó célokat szolgál, akkor helyénvalónak tartom. Mindenképpen értékelendő a kormány azon erőfeszítése, hogy emeli a pedagógusok bérét, de a gazdasági motiváción túl a fiatalokat érdekeltté kell tenni abban, hogy a tanári hivatást válasszák. Tanárnak lenni ugyanis nem csak pálya, megélhetés. Nemzedékeket tanítani arra, hogy sikeres emberek legyenek, és a tudás mögött lelki tartalékokkal is fel legyenek vértezve, a legszebb hivatás a világon.

A kegyelmi ügy nyomán a kormány szigorításokat tervez a gyermekvédelem területén. Hogy látja, szükség van további lépésekre?
A kegyelmi ügy jelentős társadalmi visszhangot és indulatokat váltott ki, ami indokolttá teszi, hogy a törvényhozó hatalom és a kormányzat bizonyos jogszabályok előkészítésén gondolkodjon. Ez helyes törekvés, a politikai hatalmi ágak kötelessége és felelőssége.

Áder János a környezetvédelmet, Novák Katalin a családokat választotta, önnek lesz saját „elnöki ügye”?
Ahogy a parlamentben is elmondtam, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került, ínségben szenvedő vagy magukról gondoskodni nem képes, idős, beteg, magányos emberek felé nagy empátiával fordulok, mindig számíthatnak a figyelmemre. Az ilyen sorsú emberek segítése mindannyiunk kötelessége, különösen igaz ez a köztársasági elnökre.

Novák Katalin igen aktív kommunikációt folytatott a közösségi médiában, ön mennyire lesz jelen ezeken a platformokon?
Más generáció vagyunk az elnök asszonnyal, ami a szociális médiához való viszonyunkat is meghatározza. Ettől még tény, én is használom a közösségi médiát, hiszen előnye is van, például az ember kiválóan szemmel tudja tartani a gyerekeit, unokáit. (Nevet) Egy köztársasági elnöknek jelen kell lennie a közösségi oldalakon, de személy szerint a továbbiakban sem törekszem a túlzott aktivitásra. A feladatomat igyekszem elvégezni, és annak dokumentálásában a kollégáim segítségére számítok.

Ön is készül országot járni?
Vidéki ember vagyok, ráadásul vidéki jogász, ami egy speciális embertípus. (Nevet) Budapesten mindig megtisztelve érzem magam, de az én otthonom a magyar vidék – már csak ezért is természetes létformám az országjárás, szeretek vidéki emberek között lenni. Az elnöki működéshez kapcsolódóan pedig tervezek egy újítást is.

Miről van szó?
Az újévi beszéd helyett karácsonyi beszédet fogok tartani. Ennek oka, hogy a karácsonynak mint keresztény ünnepkörnek és a szeretet ünnepének kiemelt szerepe van a magyar családok életében, nemzetünk egyik legfontosabb összetartó ereje. A karácsonyt mi még komolyan vesszük, ellentétben Európa nyugati felével, ott sok helyen már másként tekintenek rá. Feladatomnak és kötelességemnek érzem, hogy a karácsonyi elnöki beszéddel, a nemzeti közösségeink eredményeiről való beszámolással is emeljük a karácsony ünnepi jellegét.

Személyesen

***