„Ha bátorkodok egyetérteni például Jézussal, akkor putyinista vagyok. Pedig nem, nem vagyok az” – Nagy Kriszta Tereskova a Mandinernek

Nemrég, a belváros szívében nyílt Tokaj Art Wine Galéria adott otthont Nagy Kriszta Tereskova „Ez az életem vége” című kiállításának. Az alkotóval életről, halálról, a két éve dúló orosz-ukrán háborúról, és az utóbbi árnyékában telő mindennapokról is beszélgettünk.

***

A Hold utcai galéria terében a festményeken pompázó virágok közt fekvő, táncra már képtelen gyönyörű, melankólikus balerinák, vérző pipacsok, katonai rohamsisakban pózoló meggyötört „amazonok” és lánctalpakkal megtaposott barbie babákat láthattunk.

A képek mellé egy videómunka is társult, Tereskova legújabb klipje, melyben az ismert művész fejkendős öregasszony szerepébe bújva jelenik meg. A filmben a fiatalságától búcsúzó nő arról beszél, hogy elszámolva az életével boldogság járja át, a jelent és a jövőt viszont borúsan látja sőt egyenesen végzetesnek, amiben 

„Mikor az első képeim elkészültek a háborús témában 2022-ben, még konkrétan nem voltam felkérve semmilyen kiállításra, csak a műtermemben dolgoztam. Önmagamat festettem meg olyan harci sisakban, amit a katonák az ukrán háborúban viselnek. A háttér egy szláv népi, fekete alapú rózsás kendő. Ebből a kendőből rajzolódnak ki igazából a vonásaim.  A karomra tetovált Picassótól idézett békegalambok megelevenednek, egyik képről a másikra reppennek, de 

„Két galamb a középső képen egyfajta Jézus szívet alkot, ami tehát vérzik most, a belőle áradó fénysugarakat pedig fekete ecsetvonások rejtik a fekete gyászba. És a számat piros cérnával bevarrtam, mert 

Ha bátorkodok egyetérteni például Jézussal, akkor putyinista vagyok, és oroszpárti. Pedig nem, nem vagyok az” – mondta el a Mandinernek Nagy Kriszta Tereskova.

Majd azzal folytatta, „csupán egy dologban vagyok biztos, elnézve a híradásokat, hogy fogalmunk sincs, miről szól ez az egész. Egyet viszont tudok, hogy 

 »Ne álljatok ellent a gonosznak. Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is!«” – idézte az ismert biblia tanítást.

A művész szerint a háború ma már nyilvánvalóan nemcsak Ukrajnában és Oroszországban zajlik. „Ez már világháború, ahol

„A politika már rég nem ott van, ahol a helye lenne”

„De itt Magyarországon is háború van, amely már jóval az orosz-ukrán harcok kirobbanása előtt vette kezdetét. Évek óta tetten érhető a közéletben a »harci állapot«, ami teljesen átpolitizálta a mindennapokat. Lövészárkokban kuporgunk mindannyian. A családokon és a baráti körökön belül és szakmákon belül is megvan ez a háborús helyzet. Ez pedig annyira nyomasztó, hogy már mindannyian félholtak vagyunk” – jelentette ki.

Nagy Kriszta Tereskova felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt készítette el az Orbán Viktor miniszterelnököt ábrázoló portésorozatát, ami éppen erről szólt.

„Átszakadt egy gát: a politika benyomult az intim szféránkba, bekúszott az ágyunkba nyomot hagyva az ágyneműn, rányomódott a család asztalterítőire, mint egy minta. ez is volta a címe: Minta”.

Arra a kérdésre, hogy van-e ebből visszaút, azt válaszolta, hogy attól tart, hogy nincs. „Totális tehetetlenség uralja a mindennapokat, az emberek tényleg padlón vannak és figyelik azt az őrületet, ami történik. 

 – vázolt fel egy elég borús jövőképet a művész.

„Azt hittük évtizedeken át mindannyian, hogy nem lesz többé háború”

A beszélgetés során Nagy Kriszta Tereskova felidézte azt is, anyai nagyapja a Don-kanyarban halt meg. 

„Az édesanyám négyéves volt, mikor elvitték az apját gyakorlatilag a mészárszékre. Élénken élt benne az emlék amikor kikísérték őt a vonat állomásra ahol utoljára látta az édesapját. Fegyvert sem tudtak a kezükbe adni, nem volt téli cipőjük sem. 

úgy hívják ezt hogy transzgenerációs trauma. Anyám az elvesztéstől, a haláltól rettegve betegített engem meg, amire 20 éve gyógyszert szedek. Kényszerbeteg lettem. Nekem még fáj a világháború, nekem ez nem történelem, hanem az életem megnyomorítója”.

„Azt hittük évtizedeken át mindannyian, hogy nem lesz többé háború, hiszen akkora világégés volt a 20. század közepén. De ez 2022 februárjában megdőlt” – fűzte hozzá.

A pacifista Jézus és a putyinista békególya

„A pacifista Jézus és a putyinista békególya című képemnek a fogantatása egy a neten felrobbant bomba. Egy művésztársam, oldalán söpört végig egy lincshangulat, ahol 

Gulyás Gábor Yoko Ono és John Lenon performanszát aktualizálta, »a háborúnak vége, ha te is akarod« címmel. Hát így” – idézte fel.

„A legújabb munkáimban az Európát jellemző lázongásokat jelenítettem meg kis 20x20as képeken, minha gyerekrajzok lennének, színes kis traktorokkal. Egymás mellet úgy néznek ki mint a kisbabáknak szánt kihajtható könyvek, 

Megráztak a spanyolországi történések is. A gazdákat kirángatják a traktorokból, nem engedik be őket a városokba, ez pedig agressziót szül. Neki feszülnek a rendőröknek, ember megy ember ellen puszta kézzel és sípokkal” – emlékeztetett az elmúlt napok, hetek történéseire.

„Nem úgy képzelem el az életet, hogy az a fő célja, hogy örökre szépek maradjunk”

Nagy Kriszta Tereskova a kiállítás képeit egy másik aspektusból is megvilágította. A tárlat amellett, hogy az öregedéstől való folytonos rettegésről szól, témája sokkal inkább maga az életfélelem. Az, hogy a harmóniának látszó felszín megkapargálásával előtűnik „a rothadás”.

„Nem úgy képzelem el az életet, hogy annak az a fő célja, hogy örökre szépek maradjunk. Még ha a TikTok fitt és fiatalos 50-esekről és 60-osokról szóló videókkal is van tele. Magamat egy hiú embernek tartom, és régen úgy voltam vele, hogy majd idővel plasztikáztatok, de ez úgy néz ki, nem fog bekövetkezni. Még úgysem, hogy ma már nem vagyok a saját modellem, nem ábrázolom már a saját testem. Ezért is választottam két fiatal lányt legutóbb” – szögezte le.

A játékbabák alkalmazása sem véletlen. „Azt szerettem volna érzékeltetni velük, hogy 

Egy olyan játék részesei vagyunk, amit nem mi választottunk. Sőt, nem is azok játsszák igazából, akik azt hiszik magukról, hogy ők mozgatják a szálakat. Valójábanban felettük álló erők alakítják az események folyását” – hívta fel a figyelmet a művész.

Nagy Kriszta Tereskova a beszélgetés végén elárulta, nemrég felkérték arra, hogy állítson ki egy pici Szentendrei tárlaton, így jelenleg arra készül. „Megyek vissza az elefántcsont tornyomba. Azért döntöttem így évekkel ezelőtt, mert túl sok mindent tudtam és láttam. A social media folyamatos használata helyett inkább kivonultam a világból”. 

„Most gyakorlatilag össze vagyok törve. Ülök, és várom, hogy ki repíti ki először azokat a bombát, és hogy mi fog történni. Senki nem gondolta volna, hogy ilyen megtörténhet. S csak még rosszabb lesz. 

–hangsúlyozta.

A Nagy Kriszta Tereskova műveiből készült galériát alább tekintheti meg:

Nyitó- és belső képek: „Ez az életem vége” című kiállítás képei. Forrás: Nagy Kriszta Tereskova.xt

***