Virág Barnabás szerint továbbra is indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása, viszont az eszköztár egyszerűsödhet.
Megtarotta a Magyar Nemzeti Bank a Monetáris Tanács kamatdöntő ülését követő szokásos online háttérbeszélgetését a „monetáris politika aktuális kérdéseiről”. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azzal kezdte, széles körben folyik az infláció visszaszorítása, ugyanakkor ezt 2024-be is folytatni kell. Virág Barnabás, emlékeztetett rá, hogy júliusban az infláció 17,6 százalékra mérséklődött.
Az év eleje óta már több mint 8 százalékponttal csökkent az infláció.
Méréseik alapján az élelmiszereknél tovább csökkent az infláció augusztusban. Hozzátette, viszont óvatosságot indokol a szolgáltatások drágulása. Továbbá azt is hangsúlyozta, olyan bérmegállapodásra lesz szükség, ami biztosítja az infláció csökkenését. A jegybank alelnöke elmondta, Monetáris Tanács vizsgálta a gazdasági növekedés és csökkenés okait, ez utóbbinak okát a magas inflációban és az annak nyomán szűkülő keresletben jelölte meg. Ennek ellenére, a harmadik negyedévben már fokozatos javulás volt megfigyelhető. Amennyiben néhány gazdasági szektor teljesítménye is beérkezik, mint a mezőgazdaságé, akkor jó eséllyel egy fokozatos GDP javulás következhet be.
A folyó fizetési mérleg tartósan javul
– jegyezte meg. Tovább folytatódott a külső egyensúly javulása, emögött megjelenik a cserearányok helyreállása, illetve a gazdaság alkalmazkodása, mint az export növekedése és az import mérséklődése a csökkenő fogyasztás következtében.
A nemzetközi környezet viszont romlott, a konjunktúra lassulása figyelhető meg, az energiaárak és a háború kockázatot jelentenek. Azt is elmondta, hogy a monetáris politkának jelentős, az inflációt csökkentő hatása van. Az eddigi dezinfláció kétharmada köthető a monetáris politikai lépésekhez. A tanács az alapkamatot 13 százalékon tartotta azonban, viszont a korábbi ütemben folytatódott az egynapos betéti eszközök kamatának mérséklése, így 15 százázalékról 14 százalékra csökkentette az irányadó rátát.
Hamarosan összezár az egynapos betéti eszköz és az alapkamat,
ezzel a monetáris politika egy új szakaszba ér.
Kiemelte, az árstabilitás elérése érdekében továbbra is szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges. A jegybank eszköztára ugyanakkor egyszerűsödhet – árulta el.
Nyitókép: MTVA / Oláh Tibor
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Kontextusba helyezte a lap a mostani inflációt.
Az ipari termelői árak februárban is csökkenést mutattak éves összehasonlításban, amelyet az energiaárak stabilizálódása és a külföldi, valamint belföldi kereslet változásai együttesen befolyásoltak. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Az amerikai hírszerzés szerint habár az orosz elnök megtehette volna, de nem volt érdekében, hogy éppen a választások előtt ölesse meg a nyugatbarát aktivistát.
