Féltékeny volt a barátnőjére, nekilátott bombával fenyegetőzni

bűncselekmény elkövetését, és elmondta, hogy azért fenyegetőzött az üzletközpont felrobbantásával, mert féltékeny és mérges volt az ott dolgozó barátnőjére. A rendőrség a napokban lezárta a nyomozást, és annak iratait köznyugalmat súlyosan megzavaró közveszéllyel fenyegetés bűntett megalapozott gyanúja miatt vádemelési javaslattal az illetékes ügyész ----------------- 1. Féltékeny? Egy újabb hang anat az ember nem makog az új-ónemmagyar bullshittl! He? Most he? A fél hang a foly hangtól eredne, indogermán pel, ettől egy forma a fél, germán hang, gemrán fel, és ettől a felma. A félt hang to kausatívval van, tehát annyi itt ahogy fél és to, félet, vagyis mondjuk Dermesztő félt Vegitát, hisz Vegita fél, vagyis flattert. De ha itt vagyunk, úgy inkább dühdereg a düh stumától: Düh-doh stuma: dohopa: tief ennek dohompel, vagyis tauchen - dühebed dühombni(nem tomb)-dohombni, dohomba(Nebel), dohomály dühomba: dumb dühembelni(nem tombol)- dohombelni dühoma-dohoma, dohomnja dühomojni-dohomojni, dohomáj dühen-dohon(presenz) dühenjni-dohonjni dühensz-dohonsz(sz akciós) dühenszt-dohonoszt, dohonszta dohonkni dohonkelni dohonekja dohonekelan dohonkela dühüng-dohong dühel-dohol(iteratív) dühdereg dühor 2. Két további hang, anat nem rakem, ahogy barátnő vagy dolgoz. A dolgoz egy bullshit z-s hangú ige, dúrgerni, a dulgs, dligi a kell. Nő nem dolgoz, nem liberti. Nő és dolog itt két antanda hang. 3.Szülő?Nő?.Gyerek az, nem gyermek. Az etimológiája bizonylosz. Most eredne az indogermán ei-ie stumától is, ahogy jár, vagy gyer. Ettől van a jérce hang is. De így nem ősmagyar. Eredne a ku stumától is, ahogy kureka, germán krek, kerék, kerek hangok is. Az angol child ettől a stumától ered. DE nehezen rakni van, így inkább ona vagy barna, baranava, vagy ona barna, baranava magyarosabb. Na most a bír stuma: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. De most flektálva: Baro, vagy barus, így hímnemű kell hogy váljon, ena baruz, a bírtól. Barana: bír flektálva és ana, a va, indogermán au-s és va függő, neutrum , így lesz ona, vagyis ona barna. A na-ne itt olyan,a hogy a va-vá(A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarinnen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) Dehát az ana(rekkem, hogy az ana, az e rekkja, az er) is bírja a barnát, de az ana, az anya is bírva vahn, bírja a rekkő, az ina vagy ena, így volna kétszeresen, vagyis barnava, nem flektáltva bírnava. Ena baro, baruz, barus bírja a barnát, de az ana, anya egy barma, barmány, ez itt nőnemű, hisz ja kausatív-presenz-possesív-os az ige,a mányni. őnem: ana, vagy na, ahogy annan hímnem: ena, ne ennan, innen, ina neutrum: ona onnan, Az anya hang így a rekkő névmás volna, germán ana, ettől nazálisan az anya, de az árjának innen is van nazálisan, az rekkja azt, hogy az antsó(an-to-s) vagy a másik,ander. Az anya így egy rekkő névantsótól ered, ahogy ana, hisz a baro, ahé bírja az ana-t, a perspektíva. Az atya helyett raktább hang volna az ina, vagy ena, ahogy a német ihn. Így problémás az atya hang, hogy talán át-to? Hisz az árjainnen anya is. Dehát a-s nem duad vanni az atya, stak az e-i-s. A grammatikai nemek így innent erednek, az e bíró, és annak függnek azok ana-k vagy ona-k rakódnak, hisz mondjuk a Hippe, magyarlosza kopja függ, hisz szab-ja, a ja a kausatív-presenz és possesívval. Így a szül hang helyett is,annak bizonylvész az etimológiája, igen duad vanni az árja sujati, raktább a hébírong, nem hord, hisz az örmény, nem kihord. Az Elter magyarul így béresje, ahogy a gót bérusja, a ja itt kausatív-present-possesív, így nőnemű. A nő az ana, az anya nazálisan, de ez egy barma is, ahé bírong bírdát, vagyis bért, a bér a barna flektáva, de baranava is. 4. Barátnő? Hát jah, a bír flektálva van,nem bírat, hanem barát. Ember? Tuti hogy nem. Ezt a hangot nem igen rakem, de két résztől rakód. Az em: De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó, , m-vel úgy igenstak rakni van. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. És a bír-bér-bar: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva vahn, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. Albánnak innen van mber, de hogy ez itt ina vagy em, nem rakni. A barát nem a bratyi volna, hanem bírat, barat inkább. Dehát ha baratana, úgya a kapcsik és a libernyáksmasszerek nem ugatnak! 5. Nem mérges, hanem mereges, a mar-mer-mur-mor stumától gho-val. 6.Bűncselekmény? Ezt a bullshit hangot se rakem. He? Bűn? Na nem rakem ezt a szar hangot, így Umwertung aller Wertenek utana. Az is volna, hogy volt etimológiája, de olyan itt az Umwertung aller Werte, hogy stak na. A rendőrárnak itt tennije kellene, hogy ena baro barmáját a kapcsik... Csalnak? Stelnek? Nem rakem ezt a hangot se. 7. Rendőrár? Nem, hanem libernyáksmasszer! Dolguk nem van a ra és re stumával, vagyis a rendvel, a rációval, se az uer stumával, az őr stumával. Ha rendőrárok volnnak, úgy ena baró, az úr barmáját nem lopnák a kapcsiknak! 8.Nem követ izé. A követ egy jevevényhang, nem van rakni kez-vel, hülye bullshit hang, itt rakja jobban az ember a ranakeredvát: Ena sokkal raktábban rakni van, ahogy a köz izé, hisz: ra: indgoermán ar, ra gyök, ebből a rakjan, rak, a regyó, rend, germán hang, így magyar, rakvány, regu, remu, remer... nak: indgoermán enek, ír aig-icc, nach-nahe... er: indgoermán er gyök, az er-ered lehet, ahogy a dühderegben is, a germán dider... ed: germán kausatív-presenz, skeidan, szakad, ered... va: indgoermán au, az és ott így táveredés is, vá.... Naker: odajut, rejk. Nakered: nahert sich. Ranakered: folge, folgernd. Ranakeredva: folgerung. Elég?Közel? Ezt a hangot nem rakem, a köz hangot is dúrgerni kell. Sokkal raktábban rakni van helyette a nakva. A nak az indogermán enek s az au együttesje; így rakód nakva, ahogy Nahe is. Ez így ősmagyarabb, rakni volna, hogy azt mondja az ember,, hogy ana-k és va, a va az és ott, annak ott vagyis antsóhogy. A közel hang helyett így a magyar a nakva. Így magyarosabb volna a nak, enek, anak, ta kulunkodott(zárt) múltidővel, a ta-to-ti stumától: nak-ta, a nak ta van. A ség-et nem bírom, így vagy ma-mány-val vagy rakuval: naktaraku vagy naktama, naktamány. De rakódna naktava is, vagy naktavály, a Genüge. Present ti-vel nakti, vagy a ti rekkja, hogy kell noch: -nakta -nakti -naktama -naktaraku -naktava, naktavály 9.Fordul? Ez a hang az indogermán sper stumától ered, ha az s hészakad, úgy a p az f-vá vál,vagyis fer, ahogy fertő is. De sokkal inkább rakni van a dúr stuma, germán dru, dur-der, ettől rakód k-vel dúrekni, és dúrkerni, nem tekerni, vagy dúrekszelni. A dúr stuma ja kausatív preseztvel rakód dúrjni, ez to-val, dúrjatni(fordít) és ed kausatív-presenzt-vel rakód dúrjad. A dúrjad rakta hang a marternire is, ahogy a dúrelnire is. Antsó nyelveknek innen a torn a dúr stumától a drehen, ahogy az üben is, ahogy a gót dúrjad, így: -dúrekni -dúrkerni -dúrekszelni -dúrgerni -dúrjni -dúrjat -dúrjad Fenyeget? Ezt a hangot nem rakem. Az etimológia bizonyvész,hogy most talán a fen hangtól ered, a spi, fi formájától, vagy antsóól? A dúr stuma sokkal inkább rakni van, így ha a dúr-ra rakom a va-vá-t, indogemrán au, rakód dúrva, ahogy dúrva van, ez főnévhént Leid is, de így dúrvány is, ahogy Garten, hisz a Garten dúrva van. A dúrva hang volna magajanak innen ige is, de rakni volna kausatívina is, így rakód dúrvat(dúrvati, dúrvato), ez tenni rakjuk múltidőina is, így rakód dúrvata. Dúrvatni volna annyi is, ahogy dúrjatni. Ez a dúrvat hang a rakta magyar, a rakta primitív, hisz: Ginyu rengyár a Dragon Ball-tól dúrvat(droht), ha a marokájával a molyt málasztja, vagyis dúrvat. A dúr stumától így a dúrva Leid is, így ha a marokával molyt málaszt az ember, úgy dúrvat, rekkja, hogy az anattsó is így vál tettavá. Nem törölünk. Törjük az ablakot? Nem, nem törjük az ablakot. Dúrunk! A dúr stuma g-vel dúrg rakód, ana nem dörg, ez az hang dialektus, az ö magyarlosz, és ez a hang egyina menne a dörög hangval is, így nem maradni duad.Ígyhát a dúrástól eredünk itten hé, ez g-vel dúrg, ez er-vel dúrgerni. Dúrgerjük mondjuk a málmát, tovadúrgerjük. 10.Miért?Ért? Miatt? Stak er és ár stuma van, az ér dekandencia. Miatt?Ez itt nem Kurdisztán!A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdinnen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De a mi se magyar, az ér dekadens, fiatal formája az er-árnak, így ezeket a libcsizmusokat dúrgerni kell. Zielsetzung nem duad vanni a magyarnak innen, a magyar nyelv nem oly nyelv, nem libcsi. A magyar az akar, az ekon nyelvje, így a tevés instinktív, null Zielsetzung. 11.Nyomoz? Hülye z-vel? Bullshit. A nyom bizonylosz etimológiájú hang. A magyar nyelv indogermán és germán, germagyar, és a magyar, indooermán-germán grammatika rekkint kell az etimológiát rakni. A nyomnak innen a ja stakis kausatív duad vanni, ja kasuatv-presenz, nem nazális: nyak, hunjak, nyug, hneig, kuny, knei... A nazális csak ott vahn: anya, germán ana, az atya a germán ata, a nyanya a néni. Három hang is lehet csak mb-ben: hnípen, a nyug, hu stumától, vagy a knipen, a kneifen, vagy a nippen. De a magyar germanoid, így azt mondja, hogy rakut rekkent. A rakura vahn dúrgerve a szer-sor hang, és a rekkint a zurechtmachen. Mondjuk egyne rakunak innen: DBAC, ezt rekkenteni kell, hogy ABCD rakódjon egyne rakunak innen. De ha nem van egy rakunak innen, hanem itt és ott, itt a B ott az A, ott a D, úgy rakuina kell rakni, rekkenteni. 12. Ha rekkent van úgy nem zár, hisz az jevevényhang, a raktány, hanem antonak rak. Vég? A vég egy szleng hang, úgy ahogy annyi ahogy a kampec a kampótól. A vég az uei, íj stumától ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly. A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az a van tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód: anatt, anato. Anatt így: Ende, Ant, Ent. Anatt: anatt bei, nál is, anatt: weg is, anattregyni(widerlegen) E-vel volna ahogy enett Kopf is, hisz az e vahn, anatt az Ende. De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna). De az anto is maradni duad, ahogy a vé gho is, is volna mondani: ana to vé gho is. Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. 13.Köz he? He? A veszély helyett raktábban duadna vanni a vészely. De ez bizonylosz, ingatag az é és az e. A vesz-vész az indogermán au stumától ered, ez a va, hosszúval vá lesz az herab, ez rakód l-vel val-vál, és ve-vé, ahogy vesz-vész, vagyis: va-vá, val-vál, ve-vé, vesz-vész. A vésztől eredni duad a West hang, ta múltidővel, de a vesz-től, ta múltidővel mondjuk a latin Vesta, ahogy veszett, de stak veszta. Ettől ered a van is, va és ana, ana presenz forma. Így rakjuk a ve stumától és az indogermán sz-től, hogy veszni az is, hogy ve-sz, vagyis verweilen, ahogy van. De a németnél a West rövid, a wesen hosszú. A köz egy bullshit libernyák hang, dúrgerni is kell. Libcsizmus az egész, a köz hangot totál dúrgerni kell. A köz így egy libcsi hang, úgy tesz, hogy volna ez és a privát, de egyik se van, hanem Sippe van. Sippesen az a sippes, hogy a göndört agyhelyütt kell ütni, arra van a rációőrár, a rendőrár. 14.Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és rakódta az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat vahn így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupem(csupem) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. 15.A vád hang mondjuk egy libcsi hang, habár árja, az árja vadati, de a libcsi jognak a részje, ana nincs, hisz az habubsd. Sokkal jobb volna káradni. A panasz hang helyett károg, károkelni vagy kárítani sokkal jobb hangok. Ahogy sokkal racionálisabb és rakni van magyarul a kárka vagy kárjú, nem a varjú, ana orosz, és egy fekete hangból ered.A panasz hangot sem bírom, dúrgerni kell. Van nekünk kár stumánk, indgoermán ger-gár stmáktól, a kettő egyvé vál a germagyarnak innen: károg, károkog, károgály, károkni, károkály, kárjú, kárad, kárít, káru, kárma. 16.Emelkedik? Az emel em stumától ered, ahogy a latinnak innen is ott van: De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó m-vel egy, úgy igenstak rakni van. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. De van itt egy raktábban rakni vanó hang, az er stumától: erjesz, vagy er-je-sz. Az er stumát nagyon raktán rakjuk: er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Sokkal raktábban rakni van az erjesz, ana az angol rise. Az angol hangot ősmagyarul úgy kell übersetzen, hogy erjesz, és punktum. Ez a rakta ősmagyar. 16. Javasol? Ilyen bullshit libernyák ahng nem van, a jó stak a rendes, rakta, racionális, vagyis azt mondjuk, hogy racionálisan beszélni, a ra és re stumától regyni. 17.lllet? Az etimológiája bizonylosz, de a leginkább az indogemrán ei-ie stumától eredne az ill stuma, ahogy év, éj, idő, jár. Az ill vígy íll a germán íllan ige, így íllan is. Az ill így azt rekkja, hogy odamegy, odajár. De inkább rejmni: Nyújt? Ezzel a hangval rosszul bánnak. Ez a hang az indogermán ken stumától ered, a germáninnen lesz a k-ból h, és ha leszkad a h úgy ny rakód, ahol a y az kausatív-presenz, indogemrán knei egynek innen. Ezt a hangot stak a hús szakításjára volna mondani, de nem rakta hang, hisz újabb kausatív nem kell, a jt. A nyúl hang így stak az volna, hogy nyúl a bőr, ha metszük le a vadaról. A nyúz-nyút a germán hneit-től ered.

Féltékeny volt a Gallicoopra, nekilátott üzengetni. A pasas a végén örült, hogy eladhatta neki. (Igaz mese)

Remélem, ráverik a teljes kártalanítást, a pláza, az összes boltja részére, meg persze a hatósági kiszállás és nyomozás minden költségét.