A magyarok vágynak a szabadságra és tisztelik a hőseiket

„A szabadságharcosok országában gyűltünk ma össze: ott, ahol hősök szálltak szembe a vasfüggönnyel, amikor mások ezt nem tették meg; ahol költők az erkölcsi tisztaságot használták az önteltség akadályainak felszámolására; ahol aktivisták falakat bontottak le, amelyek elválasztották a nyugatot a kelettől, a szabadságot az elnyomástól, a méltóságot a félelemtől.    

A magyarok, akárcsak az amerikaiak, vágynak a szabadságra és tisztelik a hőseiket. 

Minden szabadságról szóló történetnek megvannak a maga hősei – de a hősök sokfélék. Nem tűnnek mindig óriásoknak; nem feltétlenül néznek ki úgy, mint Kossuth, vagy nem úgy olvasnak fel, mint Petőfi. Lehetnek ismeretlenek, hétköznapiak. Magyar szerzők és illusztrátorok, akik arra tanítanak minket, hogy “meseország mindenkié”. A könyvesbolt-tulajdonos, aki ezt a mesét elérhetővé teszi – mindenki számára. A magyar szülők és leendő szülők, akik családot építenek és védelmezik azt a politikai támadásokkal szemben. Azok a magyarok, akik közül sokan itt is vannak ma, és akik továbbra is eltántoríthatatlanul mutatják meg történeteiket, családjaikat és szeretetüket, hogy ezzel előmozdítsák minden magyar ember emberi jogait. Hétköznapi hősök, akik minden magyar ember jogainak előmozdításán dolgoznak; hétköznapi hősök, akiknek a történetei túl gyakran maradnak elrejtve. ”

Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd