Drasztikus béremelés jön a bíráknál: a miniszter ismertette a részleteket
Tuzson Bence hangsúlyozta, a kormány nemrég elfogadott igazságügyi reformcsomagjában fontos szerepet kap a hatékonyság növelése is.
Elsőfokú ítéletet hoztak a régóta húzódó Hunnia-perben.
Szerdán reggel kihirdették az új elsőfokú ítéletet az úgynevezett Hunnia-perben, Budaházy György és társai másfél évtizedes ügyében, írja a Telex. Hozzátették: a Fővárosi Törvényszék a megismételt büntetőeljárásban a következő döntést hozta:
Az eddig előzetesben töltött időt beszámítják. Mások mellett a másod-, a harmad- és a nyolcadrendű vádlottat is tíz évnél súlyosabb szabadságvesztésre ítélték. A hatodrendű vádlott „megúszta” másfél év felfüggesztett börtönnel.
A Telex hangsúlyozta: az ítélet kihirdetése után, de még az indoklás előtt a bíró végzést hirdetett több vádlott letartóztatásáról, ekkor rendbontás, kiabálás kezdődött a tárgyalóteremben, több szimpatizáns szerint igazságtalanság történt.
Készenléti rendőrök kísérték ki a zúgolódókat, végül már csak a sajtó munkatársai maradtak bent. Fél tíz körül rövid szünetet kellett elrendelni, az a terv, hogy a kiürült terembe visszakísérik majd a korábban kivezetett, majd letartóztatott vádlottakat.
A perben összesen 17 vádlott volt, Budaházy György és még 16 fő. A Fővárosi Törvényszék első alkalommal, 2016. augusztus 30-án Budaházy Györgyöt és a 16-ból 14 vádlott társát bűnösnek találta – egyéb, kisebb súlyú, járulékos bűncselekmények elbírálása mellett –
Akkor Budaházyt magát 13 év fegyházra ítélték, és a többiekre is súlyos büntetéseket róttak ki, írják. A másodrendű vádlott 12 év fegyházat kapott, további 4 ember 10-10 évet, egyvalaki 9 évet. A többiek büntetése 5 év és 7 év 10 hónap között alakult. A perben volt még két vádlott, akiknél terrorcselekmény elkövetése nem szerepelt az ítéletben, az egyiküket bűnsegédként elkövetett kényszerítésben, a másikat pedig lőszerrel visszaélésben mondták ki bűnösnek – őket felfüggesztett börtönre ítélték 2016 nyarán, írják.
Ebben a 2016-os, első elsőfokú ítéletben a Fővárosi Törvényszék azt állapította meg, hogy Budaházy és egy társa indították útjára a Hunnia Mozgalmat „Egy ígéretesebb nemzeti jövő érdekében”, azzal a céllal, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve a 2006-os ősz után tovább szítsák a feszültséget. A 2016-os ítélet szerint
és az általuk nem tolerált társadalmi csoportokkal, ezért több kormánypárti országgyűlési képviselő ingatlana ellen Molotov-koktélos támadásokat intéztek. Ez ellen az ítélet ellen az ügyészség és a védői oldal is fellebbezett, ezután került az ügy a Fővárosi Ítélőtábla elé, amely végül azt a döntést hozta meg 2018 áprilisában, hogy hatályon kívül helyezi az eredeti elsőfokú ítéletet, és új eljárásra kötelezi a törvényszéket.
Az ítélőtábla súlyos gondokat talált ugyanis az elsőfokú eljárással, írják. Megállapította például, hogy előfordult: alaptalanul kizárták a nyilvánosságot, holott az a tisztességes bírósági eljárás egyik nélkülözhetetlen feltétele. Ez önmagában elég lett volna a hatályon kívül helyezéshez, de emellett az ítélőtábla ráadásul arra jutott, hogy az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettségét súlyosan megsértette, és ezzel összefüggésben az ítélet jelentős mértékben megalapozatlan is volt. Az indoklásból kimaradt például egy sor bizonyíték értékelése, de több egyéb hibát is felsorolt 2018-ban az ítélőtábla.
„A bizonyításra vonatkozó perjogi rendelkezések szerint a bíróságnak a valóságnak megfelelő tényállás tisztázására kell törekednie. Ez utóbbi kötelezettség teljesítése nyilvánvalóan nem hagyható figyelmen kívül egy ilyen kiemelkedő tárgyi súlyú, a közéletben komoly nyomot hagyó büntetőügyben sem” – állt az ítélőtábla döntéséről szóló sajtóközleményben. A hatályon kívül helyezés után a megismételt eljárás tárgyalássorozata 2018 őszén kezdődött el a Fővárosi Törvényszéken.
Fotó: Földházi Árpád