A Háy által alkotott, a szereplők szájába adott nyelvet is bírálja Parászka: „Amit a Mamikámban kapunk, az maga a nyelvi giccs, ami arról árulkodik, hogy mennyire távol van ez az irodalom a társadalom- és terepismerettől, de még az önmagának felállított irodalmi konstrukciós szabályoktól is. Ilyen az, amikor például »székelyül«, »góbéul«, »erdélyiül«, »svábosan« vagy éppen »zsidósan« ír megannyi dilettáns szerző. Ilyen az, amikor a »cigány«, a »góbé«, az »erdélyi« az etnikai, regionális, szociális identitások ürüggyé válnak, könnyen használhatónak hitt irodalmi nyersanyaggá. Ki ne ismerné ezt az abuzív írói gyakorlatot, amely a nyelven keresztül gyűr maga alá egy társadalmi vagy etnikai csoportot.”
„A Kalla-féle vádra visszatérve, miszerint a roma szereplő érzelmeit nem ismerjük, csak sematikusan, romasága alapján ábrázolja őt Háy, a művet olvasva kijelenthetjük, hogy a szereplők belső monológjaikon keresztül mást se tesznek, mint érzelmi állapotokat fejeznek ki, ami pedig az elfojtásokat illeti, az a pszichológia tárgyköre, nem az irodalmi műé” – jegyzi meg az Index cikkének szerzóje.
„Folyamatosan érzelmekről van szó a regényben, minden megszólalás érzelem vezérelt, az elfojtásokat pedig nem igazán értem. Én nem tudok arról, hogy lennének elfojtásaim” – állítja Háy János a két feminista szerző vádjaira reagálva, akit nagyon meglepte Kalla Éva reakciója, és nagyon rosszul esik neki, hogy „akaratán kívül fájdalmat okozott másoknak”.
„Mindenféle rasszizmus távol áll tőlem, mindig is távol állt. Ott éltem és nőttem föl, ahol a regény játszódik. Volt módom közelről látni, megismerni az ott élők nyelvét, sorsát. A Mamikám két ember története, egy idősödő falusi nőé és egy fiatal roma lányé, aki maga is anya. Mind a ketten érzelmi deficitben élnek. Ráadásul nagyon hasonlóan beszélnek, pedig egyikük, Mamikám nem cigány. Ez nem egy stilizált nyelv, épphogy egy visszavett nyelv ahhoz képest, mint ahogyan az ezen a vidéken élők beszélnek a valóságban. De ez nem a cigányok nyelve, inkább egyfajta tájnyelv, vagy még az sem, hiszen abba is beszüremkednek mindenféle elemek, leginkább vegyüléknyelvnek tudnám nevezni” – nyilatkozta az ügy kapcsán a Mamikám szerzője.
Fotó: MTI/Czimbal Gyula