Stabil Fidesz-előnyt mérnek a közvélemény-kutatók

A jelenlegi politikai preferenciákra vonatkozó legfrissebb felmérési eredményeit mutatta be ma öt kutatóintézet a „Ki nyer ma?” elnevezésű kutatói konferencián.

Az ismertetett felmérések széles spektrumot öleltek fel, az Alapjogokért Központ például arra kereste a választ az elmúlt hetekben, hogy a választók szerint milyen kvalitásokkal kell rendelkeznie a mindenkori miniszterelnöknek.

Az ezer fő bevonásával készült felmérésben hat profildimenziót jelöltek meg: így azt, hogy a kormányfő tudjon-e jól angolul, legyen-e migrációkritkus, nemzeti érzelmű, fontos-e hogy rendelkezzen kormányzati tapasztalattal, valamint, hogy támogassa a családokat és a gazdaságot.

Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója elmondta: az eredmények azt mutatták, hogy kormánypárti oldalon minden  kritériumot nagyjából ugyanolyan mértékben tartanak fontosnak a választók, míg az ellenzéki térfélen inkább a gazdaság és a családok támogatása volt domináns. Érdekes megállapítás ugyanakkor, hogy az iskolai végzettség növekedésével egyre kevésbé tartották fontosnak a szavazók a migrációkritikusságot illetve a kormányzati tapasztalatot.

A Nézőpont Intézet a pártpreferenciákat és a lehetséges mandátumeloszlást mérte. E szerint jelenleg a legvalószínűbb listás eredményeket tekintve a Fidesz-KDNP 53 százalékon áll, míg az ellenzéki lista 45 százalékot kapna.

A Nézőpont eredményei – amelyet Nagy Dániel, közvélemény-kutatási igazgató ismertetett – azt mutatják, hogy a nyáron, az előválasztási kampány felfutásával kissé szűkült az olló a két politikai tábor között, ám maga az előválasztás nem növelte az ellenzékiek szavazási hajlandóságát.

A Nézőpont úgy számolt, hogy a jelenlegi állapotok alapján a kormányoldal 76 egyéni mandátumot szerez majd a 106-ból, míg az ellenzék 30-at. A listás helyekből 43 jutna az ellenzéknek és 49 a Fidesz-KDNP-nek.

A Századvég a baloldali szavazók pártpreferenciáit térképezte fel, amelyből egyértelmű trendek rajzolódtak ki: míg 2020 januárjában a DK-ra a baloldaliak 15 százaléka szavazott volna, mára ez megduplázódott.

Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a Momentum támogatottsága hatalmasat zuhant, 27-ről 14 százalékra.

Pillók Péter, a Századvég kutatója elmondta: felméréseik szerint a kormányoldal 45 százalékot kapna, ha most lennének a választások, míg az ellenzéki összefogásra 36 százalék szavazna. Ugyanakkor a méréseik azt mutatják, hogy a Kétfarkú Kutya Pártra is a választók öt százaléka adná a voksát.

A Századvég felmérése alapján, attól függetlenül, hogy ki melyik politikai oldalt támogatja, a választók 63 százaléka valószínűsítette, hogy a jelenlegi kormánypártok nyerik meg a jövő évi választást. A Társadalomkutató felmérése szerint a választók 58 százaléka elégedett Orbán Viktor miniszterelnök munkájával.

Ahogy pedig arra Talabér Krisztián elemző rámutatott: ez több, mint ahányan a Fideszre szavaznának jelenleg.

A Társadalomkutató is mérte, hogy a lakosság mennyire elégedett a járvány alatti kormányzati intézkedésekkel, e szerint pedig a megkérdezettek 59 százaléka tartja azt megfelelően szigorúnak.

Sóvágó Sándor, a Real-PR 93. nevű kutatócég vezetője elmondta: az ő felméréseik szerint a lakosság kimagaslóan jó döntésnek tartja a minimálbér 200 ezer forintra emelését, valamint a családosoknak megszavazott adóvisszatérítést.

A megkérdezettek 53 százaléka elégedett a kormány Covid-járvány alatt hozott gazdasági intézkedéseivel, ugyanakkor több tekintetben pesszimisták egy ellenzéki választási győzelem következményeit tekintve: 48 százalék szerint csökkennének a gyermekvállalási és családtámogatások, a többség szerint nem emelkedne az életszínvonal, ellentétben az adókkal és a rezsiköltségekkel.

A nyitóképen: Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitóülésén 2021. szeptember 20-án. (fotó:MTI/Koszticsák Szilárd)