A Jobbik lehet Gyurcsányék következő áldozata – elemzők a Mandinernek

„A jelenlegi helyzet arról szól, hogy ki mi melyik pártot gondolja erősebbnek a baloldalon” – mondta a Mandinernek az LMP-s Demeter Márta tervezett pártváltása és a korábbi átigazolások kapcsán Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója. Mint kifejtette: jelenleg mindenki azt vélelmezi, hogy a DK és a Jobbik lehet a többiekhez képest előnyösebb helyzetben. Ez pedig egy önbeteljesítő jóslat is lehet és ezért fordulhat elő, hogy ezekbe a pártokba igazolnak át politikusok. Minthogy pedig a valódi verseny helyett egymás között osztják le a mandátumokat az Országgyűlésben, ezért ezek a pártok alakítják ki az erősorrendet.

Boros Bánk szerint ugyanakkor a történetet távolabbról érdemes kezdeni, amikor Gyurcsány létrehozta a DK-t. Ekkor kezdődött először az MSZP-sek átcsábítása. A DK újabb választói réteget nem szólított meg, de vélhetően nem is akart, elsődleges célközönsége az MSZP bázisa volt. Onnan előbb alapszervezeteket és tagokat állítottak át, majd később megválasztott politikusokat kezdtek el áthozni magukhoz. „De ez akkor és most is egy zéró összegű játszma a baloldalon, hiszen ugyanazt a tortát szeletelik különböző méretűre”  – fogalmazott az elemző, hozzátéve, hogy potenciális növekedés, szervezeti, intézményi és humánerőforrás tekintetében nincs az ellenzéki oldalon. A választókat tekintve a protesztre építhetnek, de az elkötelezett szavazói bázist nem igazán tudják növelni.

Boros Bánk szerint vélhetően az országgyűlési választás sem fog választ adni arra a kérdésre, hogy ténylegesen milyen a támogatottsága a különböző ellenzéki pártoknak. Az ellenzék alól ráadásul kiment az aktivista hálózat, sem alapszervezeteik, sem tagjaik, sem aktivistáik nincsenek. Egyik párt sem tudja magabiztosan lefedni az egész országot. „Ami mellesleg a szempontjukból egy rémisztő helyzet és jól jellemzi az ellenzék jelenlegi állapotát” – jegyezte meg az elemző.

Hülyének nézik a választókat

Az elmúlt hetek történéseinek kommunikálásában Boros Bánk szerint az ellenzék struccpolitikát folytatott, bizonyos kérdésekről, ügyekről nem vesznek tudomást, vagy tagadják a valóságot, ahogy korábban is.

Az Olimpia és a labdarúgó EB kapcsán szemérmetlenül viselkedtek, mintha amnéziában szenvednének: a stadionstopot hirdető Karácsony Gergely a Puskás Arénából posztolt, a Nolimpia kampányt levezénylő Fekete-Győr pedig az olimpiai sikereket ünnepelte. Úgy csinálnak, mintha a választók teljesen hülyék lennének és elfelejtették volna korábbi nyilatkozataikat. Cseh Katalin ügyével és a népszavazással ugyanakkor nem tudnak mit kezdeni, ezért inkább csendben maradnak.

Nagy Attila Tibor politikai elemző Cseh Katalin ügye kapcsán azt mondta: jogi szempontból nincs törvénytelenségről szó egyelőre, de politikailag valóban nem jó az ügy optikája a Momentum szemszögéből és a kommunikációs kezelése sem sikerült megfelelően. Az igazi probléma szerinte az, hogy miközben az Orbán kormányt az uniós támogatások lenyúlásával vádolják a momentumosok,  egy vezető politikusuk az Orbán rendszer alatt is sikeresen pályázott ilyen támogatásokra. Ez pedig nem mutat jól. Nagy Attila Tibor szerint ugyanakkor a párttal elsősorban az a baj, hogy „nincs jól összerakva”.

Azt gondolják, hogy néhány jól irányzott tételmondat, jól megkomponált videó elég, nem kell nagyon meggebedni a munkától és a tanulástól. Ennek pedig megvannak a következményei. Csak azok kezdik megtapasztalni, hogy a politika sokkal több ennél, akik polgármesterek, alpolgármesterek lettek. Ők már visszafogottabbak, mint például Orosz Anna. Az elemző szerint az is nagyon furcsa, hogy miközben pártprogramjuk részletes és szakmai, ezt a tudást nem nagyon látni a momentumosoknál. Mintha a szakértők megírták volna a programot, de politikusaik nem olvasták volna részletesen.

Demeter átigazolása kapcsán az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy azért nem példa nélküliek az ilyen esetek, volt már számos ilyen eset a rendszerváltás óta. Szerinte ezek az átlépési ötletek elsősorban karrier-megfontolásból születnek, vagyis, hogy az adott politikus melyik pártot látja alkalmasnak arra, hogy képviselői tevékenységét a választások után is tudja folytatni. Természetesen ehhez kell a másik párt hajlandósága is. Demeter látja, hogy az LMP-ben már nem nő sok, fű, a Jobbik biztosabb talpon áll. Ugyanakkor kuriózumnak számít hogy az MSZP-ből induló politikus a Jobbikba lép át. Ez évekkel ezelőtt még a politikai sci-fi kategóriájába tartozot volna – jegyezte meg Nagy Attila Tibor.

Ezzel együtt jelenleg szerinte a DK kínálhatja a legjobb lehetőségetek, így nem meglepő, hogy többen is csatlakoztak már Gyurcsányékhoz, legutóbb az MSZP-s Molnár Gyula. Nagy Attila Tibor egyáltalán nem zárja ki, hogy lesznek még átigazolások, legalább is addig, amíg valakinek van esélye bekerülni egy jó választókerületi helyre vagy az országos listára.

Ideológia- és vízióhiány

Ugyanakkor a karrierlehetőségen túl az is fontos szempont, hogy az adott párt vezetője, vezetősége mekkora karizmát tud felmutatni, mennyire tudja megmozgatni at ország lakosságát – folytatta az elemző. Ebből a szempontból azonban a DK-nak és a jobbiknak is megvannak a korlátai, hiszen Gyurcsány még mindig népszerűtlen, Jakab Péter pedig tudatosan vagy nem, de egy  bohócszerepet vett magára.

A népszavazáshoz való hozzáállás kapcsán az elemző azt valószínűsíti, hogy az ellenzék bojkottra hív fel, de ez már a múltkori, kvótanépszavazáson sem jött be nekik. Ha az ellenzéknek lenne végre víziója Magyarország jövőjéről, ha lenne egy ellenideológiájuk, akkor határozottan neki tudnának menni a törvénynek és a kormánynak, addig azonban csak rossz és rosszabb válaszok közül tudnak választani. Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a referendum egyértelmű csapdahelyzet az ellenzék számára, a Fidesznek pedig egy választási főpróba.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint változtak az erőviszonyok, hiszen eddig a DK és a Jobbik mellett a Momentum számított jelentősebb tényezőnek a baloldalon, az első kettő azonban összefogott a harmadik rovására, és így már változott a kép. Kiszelly azt prognosztizálja, hogy a DK végül a Jobbikot is ledarálja. „Nem lennék meglepve, ha például a borsodi MSZP jelölt –  akinek javára nemrég visszalépett a jobbikos Bíró László – végül nem Gyurcsányéknál kötne ki” – mondta az elemző.

Ezzel a teóriával Boros Bánk is egyetért, emlékezetve Gyurcsány 2014-es véleménycikkére, amelyben már akkor kijelentette, hogy “egységes Demokrata Pártot” kell létrehozni. Ez pedig nem más, mint a jól ismert szalámi-taktika, amellyel a kommunisták a 2. világháborút követően bedarálták a többi pártot, majd megszerezték a kizárólagos hatalmat – mondta Boros Bánk.

Kiszelly úgy látja, Demeter Márta átigazolása a Jobbikba azt a célt szolgálja, hogy míg a pártelnök Jakab Péter vidéken erősebb, legyen valaki, aki talán városi szavazatokat is tud hozni, ráadásul erősíti a női vonalat a párton belül. A kis pártok egyébként most veszik észre, hogy „átverték őket”, nekik nem osztanak lapot. Kiszelly is azt valószínűsíti, hogy lesz még átigazolás az ellenzéki pártok között az elkövetkező időszakban és a legtöbben, nem meglepő módon a DK-ba tarthatnak majd, oda, ahol az erőt látják.

Az elmúlt hetek történéseinek ellenzéki interpretálása kapcsán elmondta: a baloldali politikusok előszeretettel ugranak fel a hullámra, ha látják a sikereket, amit az EB-n és az Olimpián elértek a sportolóink.

Amikor nemzeti eufória van, akkor trikolort hordanak, de ha ez elmúlik akkor visszatérnek a hat sávos szivárványoshoz. A tetteiket kell nézni, azok pedig a régi posztjaikkal azonosak, amelyekben sportberuházás és olimpia-ellenesek voltak – figyelmeztetett Kiszelly. Az elemző szerint a Momentum azért hallgat Cseh Katalin ügyében, mert ha megszólalnának, az összedöntené a kommunikációjukat. A gyermekvédelmi népszavazás kapcsán Kiszelly is azt valószínűsíti, hogy az ellenzék bojkottra hív majd fel.

A nyitóképen: Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. június 7-én (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)