A legnagyobb „veszélyben” az informatikusok és a jogászok vannak, a lemorzsolódás esélye pedig nagyobb levelezőn és távoktatásban, mint nappali munkarendben. Összefoglalónk.
„Még mindig komoly lemorzsolódással küzd a magyar felsőoktatás, az Oktatási Hivatal (OH) tanulmánya szerint az egyetemi és főiskolai pályafutásukat megkezdő fiatalok harmada nem jut el a diplomaszerzésig, de bizonyos szakokon a sikertelenség aránya az 50-60 százalékot is meghaladja” – írja a szombati Magyar Nemzet.
– teszi hozzá a lap.
Az életkor is releváns tényező
Számít a kor: ahol fiatalabb az oktatói gárda, ott sikeresebbek a hallgatók. A hároméves alapképzések több mint harmada abszolutórium nélkül zárul. Igen jelentős a lemorzsolódás az informatikai, a műszaki és a természettudományi területeken, lényegesen jobb a helyzet a művészeti szakokon.
Több férfi esik ki a rendszerből, mint ahány nő
Az ötéves, osztatlan képzések esetén hasonlóak az arányok: a tanulmányok bő harmada zárul eredménytelenül. A legtöbb hallgató a jogászképzésből esik ki, a legkevesebb pedig az építészmérnökiből és az általános orvosiból. Sokan gyakorlatilag közvetlenül a felvételi után feladják: az osztatlan szakokra járók 8-12 százaléka egyetlen szemesztert sem végez el, további egyharmaduk pedig legfeljebb két félév után távozik az egyetemről.
Többen jutnak el a diplomáig azok közül, akik ingyen tanulnak.
A mesterképzéseket az alapképzéseknél sikeresebben végzik a hallgatók. Különösen jól áll a gyógypedagógia és a pszichológia, utóbbi szakon mindössze 3-6 százalékos a lemorzsolódás. Az OH tanulmánya elérhető a felvi.hu oldalon.
(MTI)
Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
Kiszivárgott dokumentumban közlik az aktuális véleményüket, miután az előző véleményük alapján megreformálta az egyetemeket a kormány.
Papp Marcell találatával aratott történelmi győzelmet a Vermont az amerikai egyetemi bajnokságban
Hogy mi a tartalmi problémájuk az új törvénnyel, arról keveset mondhattak.
Élvonalbeli szakemberektől tanul elmondása szerint Pankotai Lili, aki beszélt az iskolaváltásáról, beilleszkedési nehézségeiről és tanulmányairól is.
Hazánk már a világ legjobbjainak az öt százalékában.
Átlagosan 21,2 százalékkal tervez a kormány.
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
Úgy látszik, Szerbiában továbbra sem lesz színes forradalom.
