Őrületes hiba: nem elég Erdély, Magyarország teljes területét Románia kapta meg egy tankönyvben
A gyerekszoba.hu szerkesztői jelezték a tévedést annak a földrajztanárnak, aki a szóban forgó kiadványból oktatja diákjait.
Sütő András szavaival ő volt az a költő, aki „drámai módon ábrázolta az erdélyi magyartalanítás néma rettenetét”.
Életének 77. évében súlyos betegség után vasárnap este elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – adta hírül internetes oldalán hétfőn a Háromszék napilap, amelynek csaknem két évtizeden át volt a főszerkesztője. Farkas Árpád 1944. április 3-án született az udvarhelyszéki Siménfalván. A kolozsvári a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar szakán szerzett diplomát, majd rövid tanári pálya után 1968-tól a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Megyei Tükör alapító munkatársa volt. Már diákként kezdett publikálni a kor erdélyi magyar kulturális lapjaiban. Első verseskötete, a Másnapos ének 1969-ben jelent meg, melyet még a romániai rendszerváltás előtt a Jegenyekör, majd az Alagutak a hóban követett. Asszonyidő címmel publicisztika-, Bolhalakodalom címmel gyermekvers-kötetet is megjelentetett.
1971-től a marosvásárhelyi Igaz Szó, az 1990-es névváltás után a Látó irodalmi folyóirat szerkesztőjeként, 1993-tól 2010-es nyugdíjba vonulásáig a Háromszék napilap főszerkesztőjeként dolgozott. Munkásságát 1985-ben a Román Írószövetség prózadíjával, 1993-ban József Attila-díjjal, 2002-ben Balassi Emlékkarddal ismerték el. A Magyarország Babérkoszorúja-díjjal tüntették ki 2016-ban, 2018-ban kapta meg a Kossuth-díjat. 2019-ben Sepsiszentgyörgy önkormányzata Pro Urbe-díjban, 2020-ban a Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron díjban részesítette. Farkas Árpádot szerdán temetik Sepsiszentgyörgyön, az új szemerjai temetőben.
(MTI)
Fotó: MTI