Az ország esik szét, a miniszterelnök meg sehol – kiakadt a brit lap
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
A kivérzett szektor a mihamarabbi nyitást várja, ez pedig a tömeges oltás volumenén múlik. A vendéglátó- és szállodaiparban az állami pénzügyi mentőöv az alkalmazottakat segíti, a kisvállalkozóknak azonban kevés – mondja lapunknak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke, Flesch Tamás, hozzátéve: biztos benne, hogy a nyári szezon borzasztó erős lesz.
Az uniós és az orosz, esetleg kínai vakcinákkal februárban-márciusban beindul a tömeges oltás. Ez az új helyzet mennyiben erősíti meg a szektornyitás optimistább forgatókönyvét?
A járványügyi szakemberek tudják megítélni, hogy mikor lehetséges a nyitás. Mi is értelemszerűen azt gondoljuk, hogy a beoltottság függvénye a nyitás. Ezt látjuk nemcsak a magyar kormány, de minden külföldi kormány kommunikációjában:
A jelen információk alapján mikorra tenné a turizmus újraindításának hozzávetőleges időpontját?
Mi ezt nem tudjuk megmondani, és nem szeretnénk találgatni. Egy biztos: sajtóértesülések szerint eddig 100 ezer ember lett beoltva. Hogy milyen ütemben lehet oltani, azt mi nem tudjuk megítélni. Ha van orosz vakcina, lesz egymillió oltás, és gyorsan oltják az embereket, akkor nyilvánvalóan hamarabb ki lehet nyitni. Ezek azonban csak feltételezések.
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke
A múlt héten volt egy kommunikációs zavar: a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) kiküldött egy tájékoztatást, miszerint pünkösdig nem várható a korlátozások feloldása. A kormány ezt rémhírnek nevezte, önök pedig a közleményt visszavonták. Miből adódott a zavar?
Nézze, mindig sajnálatos, ha egy cégnek vagy egyesületnek a belső levelezése kikerül a nyilvánosságba. Más egy belső levelezés, és más egy, a nyilvánosságnak szánt közlemény.
Benne volt a levélben, hogy ez egy feltételezés, és az is, hogy az egész szakma azt várja, hogy minél hamarabb lehessen nyitni. Hogy ez miért okozott ekkora kommunikációs zavart, annak megítélése nem az én tisztem.
A jelenlegi kormányzati kommunikációból a szakmabeliek értik, hogy nagyjából mi a kormányzati szándék a nyitásra?
Nem tudjuk, mi a kormányzati szándék erre. A kormány azt kommunikálja, hogy a nyitás az oltottság függvénye. Valószínűleg a kormányzat sem tudhatja, hiszen ez az egészségügyi szakemberek döntése. Addig nehéz megmondani, mi a B megoldás, amíg nincs meg az A.
A szektornak dobott állami pénzügyi mentőöv mire volt elég? Kiket tudott a felszínen tartani?
Hiába kapnak a dolgozók után támogatást, ugyanis a vendéglátóipari vállalkozások nagy része kis kkv, vagyis maga a tulajdonos az üzemeltető, aki egy éve nem keres pénzt, ennyi tartaléka pedig szinte senkinek nincs. Az állami segítség arra irányult, hogy minél több dolgozót lehessen megtartani, az újranyitáshoz megmenteni – erre valamennyire elegendő volt. De ebben a szektorban rengeteg ember van, aki nem alkalmazott, hanem ő maga az üzemeltető, a vállalkozásaik pedig gyakran arra elegendőek, hogy a családjaikat eltartsák. Ők egy éve nem tudják azt eltartani.
A vendéglátóiparban nagy átrendeződés ment végbe, sok vállalkozó nem élte túl ezt a válságot. Mások igen, de túlélési stratégiákkal. És lesznek új érkezők, akik a megváltozott körülményekre hangolják a vállalkozásukat. Meg tud újulni a szektor, pozitív vagy negatív a kényszerű átalakulás?
Ezt nagyon nehéz a mai tudásunk alapján eldönteni.
Egy ilyen hosszú leállásnál rendkívül nagy az elszívó erő más ágazatokból. A turizmusban van sok jól képzett, nyelveket beszélő munkaerő, ilyen embereket más szektorok elszívnak. Egy részük esetleg nem fog már visszatérni. Az a probléma, hogy kevés munkaerő lesz, ezért nekik több pénzt kell majd adni, ha pedig nőnek a fizetések, akkor emelkednek az árak. Ez egy spirált indíthat el. Persze, az elszívó szektorok nem járnak rosszul, hiszen jól képzett szakembereket szívnak el magukhoz, viszont a turisták körében lesz majd idegeskedés, mert a szállodákban nem lesznek recepciósok. A baj tehát az, hogy a szektor nagyon lassan fogja tudni magát visszaépíteni. Vendég biztos, hogy lesz – a kérdés az, hogy ki fogja őket kiszolgálni.
A nyitás után biztosan lesz kereslet, ráadásul a kiesés miatt sok vendéglátós a veszteségeit akarja pótolni – ez mind az áremelkedést ösztönözheti. A verseny féken tudja majd ezt tartani?
Az elmúlt egy évben nagyon sok több ismeretlenes egyenlet keletkezett, nem lehet pontos válaszokat adni. Egyelőre az a fontos, hogy lássuk, mi fog történni.
szállodába, étterembe járhassanak. A belföldi turizmus tavaly nyáron a nyitás után dübörgött.
Rekordszámú foglalás volt, tavaly nyáron zsúfolásig tele voltak a belföldi üdülőhelyek. Ugyanezt a tendenciát várja az idei nyári szezonra is?
Igen, ez valószínűleg idén is így lesz. Már most is megy az előfoglalás. Balatonon már most is rengeteg szállást foglalnak előre. Reális esély van arra, hogy nyáron azért már lehet majd menni, ezért biztosak vagyunk benne, hogy a nyári szezon borzasztó erős lesz.
Rengeteg megtakarítás halmozódott fel a lakosságnál a passzív hónapokban, ezt a nyitáskor az emberek valahol el fogják költeni. Továbbra is várhatóan túlnyomórészt belföldön?
A külföldi turizmus teljesen kitett a légitársaságoknak. A belföldi turizmus lesz továbbra is meghatározó. Ma még nem tudjuk, hogyan alakul nyáron az általános járványügyi helyzet; mely országok lesznek, amelyek már képesek lesznek vendégeket fogadni, hogyan, milyen megkötésekkel lehet majd oda utazni, lesz-e vakcina-útlevél... Rengeteg tehát még a nyitott kérdés. Az eseményturizmussal kapcsolatban is nagy kérdések vannak:
Budapest volt a nagy vesztes, a főváros érzi meg a külföldi kereslet kiesését drasztikusan. Mi lesz Budapesttel?
Hogy a budapesti turizmus hogyan tud helyreállni, az egy hosszabb folyamat kérdése lesz. Budapest képlete egyszerű: ha van légi közlekedés, és lehet jönni, akkor Budapest működik. Ha nem lehet jönni, akkor egyetlen stratégia sem tud segíteni.
A belföldi turizmust sem lehet úgy becsatornázni, hogy valamilyen kompenzációt jelentsen?
Volumenében semmiképpen sem.
Milyen módon alakul át a belföldi turizmus? Digitalizáció, modernizáció, alkalmazkodás az új helyzethez?
A szállodaiparban van lehetőség valamilyen szintű digitalizációra, de az lényegi módon nem változtatja meg a helyzetet. A vendéglátó- és szállodaipar alapvetően egy munkaerő-igényes ágazat,
De az utóbbinál ez is csak ideig-óráig előny, hiszen áprilistól kötelező lesz az okmány-szkenner, így ha valaki online csekkol be egy szállodába, az érkezéskor így is oda kell adnia a recepción az okmányát, és azt be kell szkennelni. Nagyon nagy változás tehát nem tud történni.
Fotók: Ficsor Márton